158435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vékonyfalú tűzálló idomok előállítására

3 közelebbről meg nem határozott összetételű etil­szilikátos költőfolyadék és tűzálló őrlemény ke­verékével egy rétegben .bevonják, 8—10 órán keresztül szárítják, szekrényben félszáraz masz­szába ágyazzák, s 1050 C° hőmérsékleten 10— 12 órán át izzítják. Részletesebben vannak is­mertetve hasonló eljárások Lupták-Niaranesik-Bátnky „Precíziós öntés" eímű könyvében, ahol etilszilikát tartalmú alkoholos kötőfolyadék mellett kvareliszit, vagy kvarcliszt-timföld ke­veréke a töltőanyag. A szóbanforgó eljárások­kal előállított tűzálló formák hajlító szilárdsá­ga csekély (10—20 kp/cm2 ), a formiak repede­kenyek, s rosszul állnak ellen a hirltelen vál­takozó hőiigényb evetéinek, minthogy durva­szemcséjű, nagy hőtágulású töltőanyagot, túl­zottan nagy Si02 tartalmú kötőfolyadékot al­kalmaznak, nem megfelelő arányban keverve. Ezekkel az eljárásokkal tehát tartós tűzálló tárgyakat nem lehet gazdaságosan előállítani. Ismeretesek továbbá, ugyancsak egyszeri fel­használásra alkalmas, nagyszilárdságú héjak előállítását célzó rétegelési módszerek, öntőifor­mák előállítására. Ilyen módszer van ismer­tetve például a 157 112 lajstromszámú magyar az 1 171 566 lajstromszámú NSzK és a 235 922 lajstromszámú szovjet szabadalmi leírásban. A fenti szabadalmi leírásokban ismertetett eljá­rások ezen különleges öntészeti területen is csak korlátozottan alkalmazható, kishőszilárd­ságú és kevéssé tűzálló formákat eredményez­nek, elsősorban azok nagy nátriumtartalma miatt. Nagyobb igények támasztása esetén, vagy tartós használatnál ezekkel az eljárások­kal tűzálló termékeket előállítani nem lehet. A találmány a tűzálló termékek gyártásánál alkalmazott ismert eljárások fentiek szerinti hátrányainak kiküszöbölésére irányul és célja a tűzálló termékek, főként vékonyfalú tűzálló idomok felhasználási mutatóinak javítása és gazdaságosabb gyártásuk biztosítása. A kitűzött cél eléréséhez megvalósítandó feladat elsősor­ban a tűzálló termék nyers szilárdságának ja­vítása, valamint a fontosabb használati tulaj­donságok (lágyulási pont, hő-lökésállióság, stib.) kedvezőbbé tétele. A találmány alapja az a felismerés, hogy a gazdaságos gyártás feltételei és a megfelelő használati tulajdonságok elérése biztosítható, ha töltőanyagként magas lágyuláspontú, kis hő­tágulású és megfelelő szemcseösszeitételű anya­gokait alkalmazunk, kötőfolyadékként pedig etilszilikát teljes hidrolízisével előállított, 8—16 -súlyszázalék Si02 tartalmú kolloidális oldatot használunk, éspedig olyan súlyarányú keverék­ben, hogy a kellő nyersszlMrdség és a jó hasz­nálati tulajdonságok egyaránt biztosítva legye­nek, s amellett a keverék szárítása során a gélképződés előtt eltávolítjuk az oldószert. A találmány szerinti eljárásnál a fentiek sze­rint kialakított bevonó iszapnak, egy rétegével vonjuk be a tűzálló termék mintáját vágy szer­számát, majd finom szemcsézetű tűzálló anyag-4 gal a bevonatot beszórjuk, az oldószert a be­vonatból eltávolítjuk, s ezt a műveletsort a szükséges héj vastagság eléréséig ismételjük, vé­gül szükség esetén az így nyert előtermékét 5 használat előtt kiégetjük. A találmány tehát eljárás vékonyfalú több­rétegű tűzálló termékek előállítására, melyre az jellemző, hogy nagy hőszilárdságú, kis hő­tágulású finomszemcsés töltőanyagból és etil-10 szilükátos kötőtfolyadékból bevonó iszapot ké­szítünk, amelyet -— rétegenként finomszemesé­zetű tűzálló anyaggal való beszórást és gél­képződés előtti szárítást iktatva be, — több ré­tegben viszünk fel, s a nagy nyörsszilárdságú 15 héjból a mintát eltávolítjuk. Szükség szerint hőkezelést végzünk. Ilyen módon a találmány alkalmazásával kellő hajlítószilárdságot, lökés­szerű és váltakozó hőigényhevétellel szemben nagy ellenálló képességet érünk el. 20 A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott töltőanyag cégszerűen olyan tűzállóanyag őrle­mény, melynek hőtágulása 1400 C°-ig legfel­jebb 1%, legnagyobb szemcséi 0,2 mm nagy-25 ságúak és legalább 50 súlyszázalék 20 mikron­nál kisebb szemcsét tartalmaz. Ezzel biztosít­ható a magas lágyuláspont, a váltakozó és lö­késszerű hőigényibevétellel szembeni nagy el­lenállóképesség. A tűzálló őrlemény anyagául 30 használhatók például alumínium szilikátok, alu­míniumoxid, cirkonszilikátok, cirkonoxid, szili­ciumfcaribid, amorffcvarc és más fcishőtágulású tűzálló anyagok (a nagyhőtágulású anyagok nem jöhetnek tekintetbe). 35 Az alkalmazott kötőfolyadék etilszilikát víz­felesleggel történő, gyakorlatilag teljes hidro­lízisével előállított, 8—1(6 súlyszázalék Si02 tar­talmú kovasav-kolloid, mellyel elérhető a be-4Q mártó eljárásnál a kellő nyerssziláirdság, vala­mint elkerülhető a töltőanyag mutatóinak le­romlása. A töltőanyag, illetve kötőfolyadiék megvá-45 lasztása mellett a jó használati tulajdonságot a. kettőből képzett bevonó iszap összetételének megfelelő felvételével is biztosítjuk, amennyi­ben a kötőfolyadék egy súlyegységéhez lega­lább két súlyegységnyi töltőanyagot keverünk. 50 A tűzállóanyagnak a keverékkel bevont min­táját vagy szerszámát ezután 0,1—0,6 mm-es szeímcsézétű, 1400 C°-ig max. 1% hőtágulású tűzálló őrleménnyel szórjuk be. Ennek célja a rétegeik közötti kötés szilárdságának növelése 55 és magának a rétegelt anyagnak szilárdítása, továbbá az oldószer eltávolításának megkönnyí­tése. A felszórt szeimesemennyiségnek a felvitt 'bevonat^rélteget teljesen be kell borítania. A beszóró szemese mennyisiégót az határozza 6o meg, hogy mennyi ragad fel a bemártással fel­vitt iszaprétegre. Átlagos fogyasztás: a bevonó anyagmennyiség kétszerese. Az oldószert a bevonatiból légcserével vagy vákuumkezeléssel távolítjuk el. Ilyen módon 65 az oldószer a gélesedést megelőzően eltávozik, 2

Next

/
Thumbnails
Contents