158435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vékonyfalú tűzálló idomok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRS ASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SIABADALMI E.IÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. I. 05. (GE—689) Közzététel napja; 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. VIII. 31. 158435 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 39/12; B 32 b Feltalálók: Szende György oki. gépészmérnök, 40%, Markovics András oki. gépészmérnök, 35%, Csurgai István oki. vegyészmérnök, 25%, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Eljárás vékonyfalú tűzálló idomok előállítására i A találmány eljárás vékonyfalú tűzálló idomok előállítására. Az iparban szükséglet mutatkozik különböző rendeltetésű vékonyfalú tűzálló idomokban (tégelyeikben, csövekben, stb.), melyekkel szem- 5 ben támasztott alapvétő követelmény a magas lágyuláspont és a hőlökésállóság. További gyakori követelmény a kis darabszámban való gazdaságos, olcsó előállíthatóság, minthogy az ilyen terméket gyakran csak néhány példány- io ban kell előállítani (pl. célJkemencék alkatrészeiként). Az ilyen jellegű, vékonyfalú tűzálló idomok gyártásaira használt jelenlegi eljárások a fentiek szempontjaiból több fogyatékosságot mu- 15 tatnak. Ismeretesek például olyan eljárások, amelyeknél a tűzálló anyagokat alkotó szemcsés töltőanyagokat ásványanyag őrleményekből, víziből és szerves adalékokból álló kötőanyaggal összekeverik, a kívánt formára tömő- 20 rMk Vagy öntik, majd hosszadalmas szárítással és keramizáló izzítással jutnak el a kész termiékhez. Ritkábban hidraulikus . vagy vegyi kötést aikaimaznak (cement, vízüveg, stb. felhasználásával). Ismeretes például, hogy szilli- 25 manit csövek és egyéb idomok gyártásához a szillimanit szemcsét agyaggal 7 :3 súlyarányban keverik, kisebb mennyiségben dextrint és más szerves adalékokat, valamint 5—15 súlyszázalék vizet adnak hozzá, majd a kívánt ter- 30 méfcet a massza formázásával, öntésével, extrudálásával állítják elő, szárítják és izzítjáik. Ezek az eljárások azonban fentiek szerint a tömörítéshez vagy öntéshez költséges felszerszámozást, drága berendezést igényelnek, továbbá hosszadalmas szárító és hőkezelő műveletek elvégzésiát teszik szükségessé; ezen felül a tömörííthetőség vagy sajtolhatóság eléréséhez a töltőanyagot a gyengébb minőségű kötőanyaggal viszonylag nagymértékben fel kell hígítani, ami a használati tulajdonságok (lágyuláspont, hőtágulás, hő-lökésállőság, stb.) romlását okozza. Ugyanakkor a kötőanyaggal való felhígítás csökkenlti a nyers-szilárdságot, ami-lehetetienné teszi a kis . sorozatban való gyártás esetén a felszerszámozas nélküli, olcsóbb eljárások alkalmazását. A tűzálló idomok gyártásának egyik különleges területe a tűzálló öntőfanmák gyártása. Szokás a tűzálló formát viasziminták felhasználásával, azok többszöri bevonatolása útján vagy más módon előállítani. így például a Gópész-és Villamosmérnökök Kézikönyve 5. kötetének 27. oldalán, valamint a Vaskohászati Enciklopédia VIII/2. kötetének 518—534. oldalain említés történiiJk precíziós öntésnél használt formáknak viaszmintak segítségével történő készítéséről. Az utóbbi irodalmi hely olyan eljárást ismertét, amely szerint a viaszmintákat 158435