158401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémkomplexekkel módosított aldehid-kondenzációs gyanták előállítására
3 158401 4 lakkok végső tulajdonságait. Az aldehid-kondenzációs gyanták gyenge minőségéből eredő hátrány később a felihordott felületi bevonatoknál mutatkozik.. A felületi filmben híajiszálrepedés, feszültség lép fel, élettartama jelentősen megrövidül. A jelen találmány oéTikitűziése az aldehidkondenzációs gyanták előállításánál tapasztalt hátrányok megszüntetése és az eddigi termékekhez képest javított minőségű aldehidekkel kondenzált gyanták előállításának kidolgozása. Azt találtuk, bogy ha az aldehid-kondenzációs gyanta főzése előtt a reafccióelegybe vagy az egyik reabdópartnerhez fémkomplexeket adagolunk, akkor a gyanták és a belőlük képzett felületi film minőségjavulása következik be, emellett a gyanta egyenletes minősége repród uk alhat 6>a n biztosi that ó. A találmány szerinti aljáriás aldehid-4kondenzációs gyanták előállítására azzal jellemezhető, hogy a reakciápartnereik kívánt összetételű elegyéhez vagy az egyik realkeiókomponenshez a kondenzáció lefolytatása előtt a reakcióalegy összsúlyára számítva, a reaikeiópartnerekjben esetlegesen jelenlevő komplexképző fémek súlyát is bele számítva, legfeljebb 1,0 súlyszázaléknyi mennyiségben valamely komplexképzésre alkalmas oldható fémvegyületet vagy ezek keverékét, továbbá a jelenlevő fémsókra számítva legalább 1 : 1 és legfeljebb 1:10 mólarányban egy kamplexképzésre alkalmas vegyszert adagolunk, majd az aldehid-kondenzációs .gyanta előállítását ismert módon lefolytatjuk. Kotmplexképzésre alkalmas fémvegyületként a vas-, alumínium-, króm-, réz-, nikkel- vagy kobalt egyik oldható fémsóját allkaknazzuk. Kompílexképző vegyszerként etiléndiamiin-tetraeoetsav (EDTA), 'hidroxietil-trihidroxipropil-etiléndiiamin (VISCO) mdroxietil-etiléndiamin-trieceteav („hidroxi-eti/l"), három Vagy többértékű alkoholok, mint pl. glicerin, oxisavak mint pl. borkősav, főként pediig fluoridoík vagy foszfátok, előnyösen ezek alkálifémszármazákai használhatók. Adott esetben felhasználásra kerülhetnek a felsorolt komplexképző vegyszerek keveréked is. A fétnfoomplex mennyiségét a reakció elegy súlyára számítva legfeljebb 5 sűlyszázaléknyi mennyiségben adagoljuk. A fémionokkal komplexképzésre alkalmas vegyszerek mólarányát előnyösen fluoridok esetében 1 : 10, foszfátok esetében 1 : 3, etiléndiamäntetiraecetsav esetében 1 : 5, VISCO esetében 1 : 5, „hidroxi-etil" esetében 1 : 5, többértékű alkoholok esetélben 1 :6, oxisavak esetében 1 : 6 értékre állítjuk be. A találmány szerinti módon előállított aldehidekkel készített kondenzációs gyanták átlagmolekulasúlya és viszkozitása a kívánt módon befölyásoliható, összeférhetőségük más típusú műgyantákkal javul, száradásuk, beégeithetőségük és filmképző tulajdonságaik is kedvezőbben alakulnak. A találmány kidolgozását célzó kísérleteinkben az aldehid-kondenzációs gyanták előállításánál a készgyanta minőségére befolyást gyakorló összes tényezőt megvizsgáltuk. Üzemi kö-5 rülmények között a gyanta gyártásánál az alkalmazott berendezések és tároló eszközök szerkezeti anyagából eredően a reakcióelegy vagy az egyes alapanyag komponensek fémionokkal szennyeződhetnek. Ezek közül a leggyakoribb 10 a Fe2 +, Fe 3+ , AF+, Cr !+ , M 2+ , Co 2+ és Gu 2+ ionok jelenléte. Meglepő módon azt tapasztaltuk,' hogy a fémionok jelenléte már a 10~'' százaléknyi mennyiségben is az aldehid-kondenzációs gyanták tulajdonságait károsan befolyá-15 solja, ezek zavaró hatása a fémionok koncentráció növekedésével fokozódik és 10-1 százalék fémszennyeződés már gyenge minőségű esetleg használhatatlan gyantát eredményez. így például 0,005% FeCla jelenlétében a buíilétere-2o zett melamingyanta epoxigyantával, zsírtalan vagy 20% zsírtartalmú alkidgyantával nem elegyedik, még 50% zsírtartalmú allkidgyantával is csak részlegesen elegyedik, beégetés után 1 hét után a félüléti bevonatos hajszálrepedés 25 mutatkozik. 0,1% FeCl3 jelenlétében az előbbivel azonos butiléterezett melamiingyanta már nem égethető be, a felületi film ragacsos marad. Tiszta alapanyagokból kiindulva ugyanezen butiléterezett melamingyanta 50 C° hő-3Q mérsékleten epoxi- és alkidgyantákkal tökéletesen elegyedik, lehűtve is homogén marad, beégethető hibamentes filmet ad. A fémionok igen kis mennyiségének zavaró ,,, hatása az üzemi gyakorlatban nehezen küszöbölhető ki, még afkkiar is, ha a gyanta előállításánál a technológia egyéb tényezőit szigorú pontossággal betartjuk. Ezzel szemben ha a fémionokból komplexvegyületeket képzünk, ak-4n kor nem csupán a fémionok zavaró minőségrontó hatása szüntethető meg teljes mértéikiben, hanem a teljesen tiszta alapanyagókból képzett műgyantákhoz képest is a késztermék minősége és összeférhetősége más gyantatípusokkal javítható. Ez a felismerés teljesen váratlannak minősíthető, mivel egyrészt igen kis mennyiségű fémionok zavaró hatására az aldehid-kondenzációs gyanták élőállításánál korábban nem mutattak rá, jóllehet a gyártás során minőségingadozás mindenkor fellépett, másrészt vélelmezni lehetett, hogy a fémionok komplexekké váló átalakításával a műgyanta minősége legfeljebb olyan mértékben javul, minit az a fémionok szennyeződésének kiküszöböléséből, adódik. Ezzel szemben azonban a fémkomplexek jelenlétében történő aldehidgyanta előállítás arra a meglepő eredményre vezetett, hogy számos fontos használati tulajdonság tekintetében javulás érhető el. g« Az aldéhid-ibondenzácdós gyantáknál a filmképző tulajdonságok kialakítása szempontjából pl. rendikívül fontos a molekula lineáris szerkezetének biztosítása. A lineáris gyantaszerkezet a tapasztalatok szerint a gyanta viszkozi-65 tási értékével van összefüggésben, ennek meg-2
