158401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémkomplexekkel módosított aldehid-kondenzációs gyanták előállítására
D 158401 C felelően nagyobb viszkozitású gyanták esetében a lineáris molekulaszerkezet dominál. Az átlagmolekulasúly és a viszkozitás változása között azonban ilyen összefüggés nem mutatható ki. így az átlagmolekulasúíy növekedésével egyidejűleg a viszkozitás csökkenhet. Fémionok jelenlétéiben készített gyanta viszkozitása alacsonyabb, átlag molekulasúlya pedig nagyobb, mint a tiszta alapanyagokból készített műgyantáké. A fénikomplexek jelenlétében készített gyanták átlagimolekulasúlya és viszkozitása között már egyértelműbb összefüggés van, a viszkozitás növekszik, az átlagmolékulasúly pedig bizonyos határértékek között kedvezően beállítható. Feltehető az, hogy fémionok jelenlétében az alkalmazott monomer hidroxil-csoportjainiak koordinatív kötése miatt nagyobb (nagy mólsúlyú) de gömbszerű makromolekulák képzőidnek. A fénikiomplexék előnyös hatása pedig azon alapszik, hogy a molekula szerkezét kialakításánál a reakciót a lineáris molekulaszerkezet irányában tolja el és a kedvezőtlen gömb-Sízimimetrikus molekulaszerkezet képződése kiküszöbölhető. A találmány szerinti aldehid-kondenzációs gyanták előállításánál aldehidként formaldehid, acetaldeihid, furfurol vagy ezek vizes oldata, reakció partneriként pedig karbamid, tiokarbaimid, triazin-száirimazékok, anilin, ciánamid, diciánamid, fenol és fenolihamologok és ciklohexanon használhatóik. A gyakorlati kivitelezésnél célszerűen úgy járunk él, hogy az alapanyagokban esetlegesen jelenlevő fémionok mennyiségéit megállapítjuk, ezt a fémtartalmat adott esetben kiegészítve a komiplexképzésre alkalmas vegyszereket adagoljuk és az aldehidkondenzációs gyantát a szokásos előírásoknak megfelelően elkészítjük. A találmány szerinti eljárás részleteit az alábbi kiviteli példákban ismertetjük. Az 1. , példa az összehasonlításra használt, tiszta alapanyagokból készített alapgyanta, a 2. példa fémionok jelenlétében készített gyanta előállítására, a 3. példa pedig fémkomplexek jelenlétéiben készített gyanta előállítására és tulajdonságaira vonatkozik. 1. példa: Két| literes, háromnyakú, csiszolatos, keverővel, hőmérővel, visszafolyató hűtővel ellátott gömbloimfoiklba bemérünk 43,4 ml 34 tif%-os p. a. formaldehidet és 833 ml p. a. butanolt. A bemért fonmalin-butanol elegy pH-értékét 25%^os ammóniumhidroxid oldattal 5,4—5,6-re állítjuk be, majd beadagolunk 94,5 g p. a. melammt állandó keverés közben. A reakciós elegy hőmérsékletét intenzív keverés mellett 30—40 perc alatt 92—'93 C°-ra (enyhe forrás) emeljük, miközben a melamin a butanol-formíalin elegyben feloldódik. E hőfokon visszafolyató hűtő alatt forraljuk a reiakcióelegyet 25 percig. Ezután lehűtjük 70—80 C°-ca és hozzáadunk 50 ml toluolt a farinaid ehiddel bevitt és a kondenzációs 10 reakció során keletkezett víz elkülönülésének elősegítése céljából. A keverőt leállítjuk, s néhány óra múlva az alul elhelyezkedő vizes fázist eltávolítjuk. Ezután a lombikra vízleválasztó feltétet helyezünk és a reakció elegyet p. a. butanollal éterezzülk. A víz főtömegének eltávolítása után újabb 20 ml toluolt adunk a rendszerhez. Víztelenítés után a reakeióelegy hőfokát 115—120 C°-ra emeljük a butaool felesleg eltávcilításia céljából, úgy hogy a gyanta oldat koncentrációja :50%~os legyen. Az így kapott gyantát ,,alapgyantá"-nak tekintjük. 15 2. példa: Az 1. példa szerint járunk el, azzal ía különbséggel, hogy a butanoiban előzetesen feloldunk — a melamin és foirmaldehid összimiennyiségére 20 számítva a következő fémsókat: 25 a) 0,1 % FeOl, b) 0,05 % FeCl3 c) 0,03 % FeCl-i d) 0,01 % FeCl3 e) 0,001% FeCl3 f) 0,1 % AlCil;. g) 0,05 % AICI3 h) 0,02 % AlGli i) 0,01 % AIOI3 .1) 0,1 % " CnCl'3 k) 0,01 % . CrCl3 1) 0,1 % CuCl2 m) 0,01 % CüCl2 33 A 2/a—rnnben megadott fémsók jelenlétében különJ külön az 1. példa szerint elkészítjük, az aldehid^melamingyantát. így 'különböző minőségű és mennyiségű fémtartalmú 50%-os al-40 dehid-melamin gyantaóldatot kapunk. 3. példa: 45 Az 1. példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a butanoiban előzetesen feloldunk — a melamin és formaldehid összmennyiségére számítva a következő mennyiségű fémsót: 50 55 60 65 a) 0,1 % FeCl3 b) 0,001% FeCl3 c) 0,1 % A1C13 d) 0,01 % AIGÍ3 e) 0,1 % crca3 f) 0,01 % OrClg g) 0,1 % euCl2 h) 0,01 % CuCl2 A fémsók feloldódása után minden egyes esetben még toomplexképző reagenseket is adagolunk. A fcoimplexképző mennyiségét a bevitt fémionok mennyiségére számítjuk. A fémion és komplexképző mölaránya a következő volt: KF 1 : 10, EDTA 1 : 5, VISCO 1 : 5, hidroxietil 1 : 5, Na2 P0 4 1 : 3. 3
