158367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztő előállítására

158367 ket biztosító részecskékre oszlathassuk szét. Más esetekben az élesztőt heves, turbulens ,,forrás" közben hozzuk érintkezésbe az olajjal, azaz az erélyes keveredést keverőberendezések alkalmazása nélkül érjük el. Az eljárás 5 szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy a kezelés kezdetén a kiindulási élesztőt a forró olajjal erélyesen keverjük össze, azonban a kezelés teljes ideje alatt az ilyen körülmények fenntartására nincs minden esetben 10 szükség. Az elegy erélyes keverését ennek ellenére előnyösen a telj« kezelési idő alatt biztosítjuk. A leírásban és az igénypontokiban az „élesztő" 15 kifejezésen az élesztőféleségeket, és a többékevésbé élesztőszerű gombákat értjük. Ismeretes, hogy egyes gombák, amelyek meghatározott tenyésztési körülmények között penészként viselkednek — és amelyeket általában penész- 20 gombáknak neveznek — olyan körülméneyk között is tenyészthetők, amikor a micéliumszerü sejtek fejlődése visszaszorul, és a körülmények többé-kevésibé az élesztőszerű sejtek kifejlődésének kedveznek. A találmány szerinti eljárás- 25 ban tehát olyan gombafajokat is felhasználhatunk, amelyeket az élesztőszerű sejtek kifejlődésének kedvező körülmények között tenyésztettünk. A találmány szerinti eljárást azonban a főként micélium-típusú sejtekből álló gom- so bafajokból kiindulva is végrehajthatjuk. A ta- . lálmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként élesztőféleségeket, és bármely asszimilálható szénforrást, pl. melasz, elcukrosított keményítő, szennyvíz, ásványolaj vagy ásványolaj- 35 frakciók jelenlétében tenyésztett gombafajokat alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárásban pl. a következő élesztőféleségekből és gombafajokból in- 40 dúlhatunk ki: Candida íbrumptii, Candida catenulata, Candida clausenii, Candida humioola, Candida intermedia, Candida krusei, Candida lipolytica, Candida mycoderma, Candida melibiosi, Candida parapsilosis, Candida pulcherri- 45 ma, Candida rugósa, Candida stellatoidea, Candida tropicalis, Candida utilis, Debaryomyces kloeckeri, Hansenula anomala, Pichia guiiiiermondii, Rhodotorula glutinis, Tarulopsis famata, Torulopsis magnóliáé, Pichia polymorp- 5Q ha, Pichia fermentans, Pichia calliphorae, Pichia membraenefaciens, Saccharomyces fragilis, Saccharomyces carlsbergensis, Saccharomyces ellipsoideus, Saocharomyces cerevisiae, a Penicillium-törzsbe tartozó gombák, előnyösen 55 Penicillium expansum, továbbá az Aspergillus törzsbe tartozó gombák. A találmány szerinti eljárásban előnyösen sütőélesztőt, torula-élesztőt, kesertelenített sör- 60 élesztőt, és a melaszból kiinduló alkoholgyártásnál kapott hulladékélesztőt' használhatjuk fel. A kiindulási anyagként felhasznál télesztőféleségeket különböző alakban, pl. extrudátumok, 6

5 granulák, vagy előnyösen pépek alakjában alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott olaj vagy zsír valamely fogyasztható olaj vagy zsír, pl. kukoricaolaj, földimogyoróolaj, szalonna, szójaolaj, pálmaolaj, részben vagy teljesen hidrogénezett, szagtalanított halolaj lehet. Ha emberi fogyasztásra alkalmas termékeket kívánunk előállítani, előnyösen földimogyoróolajat alkalmazunk, mert így kapjuk ez ember számára legkellemesebb ízű és szagú terméket. A leírásban és az igénypontokban alkalmazott „olaj" és „zsír" kifejezéseken általánosságban értjük az olajokat és zsírokat, kivéve, ha a szövegben az olaj- vagy zsírfajtát külön megemlítjük. A találmány szerinti eljárásban 100—250 C° hőmérsékletű olajok alkalmazásával általában megfelelő eredményeket érünk el. Megjegyezzük azonban, hogy ha a kezelést a fenti hőmérséklettartomány alacsonyabb értékein hajtjuk végre, ez viszonylag hosszú időt (néhány percet) vesz igénybe, míg ha a magasabb hőmérséklettartományban dolgozunk, a kezelést rövid, sőt ultrarövid idő alatt is végrehajthatjuk. A kezelés körülményeit úgy választjuk meg, hogy megfelelő szárító hatást érjünk el és megfelelően befolyásoljuk az élesztő ízét anélkül, hogy a termék megégne. A kezelés hőmérséklete és a hozzá tartozó kezelési idő adott kiindulási éleszrtő: olaj súlyarányok esetén egyszerű el oki serietekkel könnyen meghatározható. A gyakorlatban általában 110—220 C°-os hőmérsékletű olajjal dolgozunk. Különösen előnyösen járunk el akkor, ha az élesztőt a kezelés kezdeti szakaszán 150—210 C°-os olajjal hozzuk érintkezésbe, az eljárás ugyanis ekkor a leggazdaságosabb, és ekkor kapjuk áltaMbna a legmegfelelőbb ízű terméket. Amint már korábban közöltük, az élesztő és az olaj érintkezését addig tartjuk fenn, arnig az élesztő víztartalma a száraz élesztőanyagra számított 15% alá nem csökken. (A leírásban és az igénypontokban említett víztartalom-értékek a 20 órán át 115 C°-on és atmoszférikus nyomáson tartott termék súlycsökkenését jelentik.) Ha a víztartalmat nem csökkentjük 15% alá, a kapott élesztőtermék íze nem lesz megfelelő, és a termék agglomerátumképződésre hajlamos, ami megnehezíti a kezelést. Ezen kívül a 15%-nál nagyobb víztartalmú élesztőtermékek csak rövid ideig tárolhatók. Az élesztő víztartalmát előnyösen 5 súly% alá csökkentjük. Így olyan élesztőtermékeket kapunk, amelyek kellemes ízük és megfelelő szaguk mellett igen jól kezelhetők, és hosszú ideig eltarthatok. Nyilvánvaló, hogy az élesztő víztelenítésének mértéke, és általában, a találmány szerinti eljárás hatásossága igen sok tényezőtől, pl. az olaj hőmérsékletétől, a kezelés idejétől, a kiindulási élesztő/forró olaj arányától stb. függ. Más szavakkal kifejezve, az eljárás eredményét 2