158336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (-) (cisz-1,2-epoxipropil)-foszfonsav előállítására mikrobiológiai úton

158336 61 62 11. példa: 20Q—400 mesh szemcsenagyságú, klorid alakú, erősen bázisos anioncserélő műgyantából, amely a sztirol-divinilbenzol polimerrácshoz kötött kvaterner ammóniumcserélő csoportokból állott (Dowex lx'2), 84,5 cm x 1,4 cm méretű oszlo­pot készítettünk. A gyanta egyensúlybahozása céljából a gyantát 800 ml triszifhidroximetil)­aminometán hidroklorid pufferrel (0,1 m Cl-; pH 8,0) mostuk. Ugyanennek a puffernek há­rom ml-es részletében feloldottunk 305,5 mg nyers nátrium (—) (cisz-l,2-epoxipropil)-foszfo­nátot, amelynek hatóanyagtartalma 19 fi/mg volt. Az oszlopot ugyanezzel a pufferrel hívtuk elő percenkint 1 ml sebességgel, és 5 ml-es frakciókat gyűjtöttünk. A kilépő folyadékára­mot Mecco-Matic Model 2 típusú refraktomé­terrel figyeltük. A bioaktivitás általánas elhe­lyezkedésének kiderítése céljából minden ötödik, frakció hatóanyagtartalmát megvizsgáltuk Pro­teus vulgaris MB—838 segítségével. Egy bioak­tiv csúcsot észleltünk a 115—185. frakciókban. A 164—184. frakciókat egyesítettük és szárazra pároltuk. A maradékot vízben feloldottuk (Vég­ső térfogat 12,0 ml volt) és az antibiotikum­nak a puff értől való elválasztása végett 143 cm x 4,7 cm méretű poliákrilamid gél (Bio-Gel P—2) oszlopon perkoMl'tük. A kilépő folyadé­kot Mecco^etic Model 2 típusú refraktomé­terrel ellenőriztük. A bioaktivitás helyének megállapítása céljából a frakciók hatóanyag­tartalmát Proteus vulgaris MB—-838 segítségé­vel megvizsgáltuk. Az 1420 ml és 1680 ml kö­zötti frakciók bioaktivitását egyesítettük, be­pároltuk és fagyasztásos szárítás alá vetettük. A kapott maradék (89,6 mg) hatóanyagtartalma 46 fi/mg volt. Ezt a szennyezett antibiotikumot 5 ml vízben feloldottuk és az oldatot — a trisz(hidroxime­til)aminometán csoportnak nátriummal való helyettesítése céljából — 2 ml olyan, erősen bá­zisos kationcserélő műgyanta oszlopon bocsátot­tuk át, amely nátrium alapú sztirol-divinil­benzol polimer rácsban aromás maghoz kötött szulfonsav cserélő csoportokból állott (Dowex 50). A 10 ml mennyiségű fciüépő oldatban levő (—) (cisz-il,2-epoxipropil)^foszfonsavas nátrium­só hatóanyagtartalma 480 egység/ml volt. Az oldat fagyasztásos szárítása útján 71,6 mg szá­razanyaghoz jutottunk, amelynek hatóanyag­tartalma 67 egység/ml volt. 12. példa: A 7. példában leírt eljárással 25%-os meta­nolos 2 n ammóniával kapott eluátumot fa­gyasztásos szárítás alá vetve 250 mg száraz­anyaghoz jutottunk, amely a 7. példában leint, Proteus vulgaris-szal végzett módosított ható­anyagtartalmi vizsgálat során 0,028 mg/ml-es hígításban adott 25 mm-es inhibiciós zónát. A szárított szárazanyagot 5 ml metanolban felol­dottuk, és a metanolos oldathoz 5 ml n-fouta­nolt adtunk. A kapott oldatot szűrtük, és a szűredéket a metanol eltávolítása céljából csök­kentett nyomáson bepároltuk. Az oldhatatlan anyag eltávolítása végett a butanolos oldatot szűrtük. Az antibiotikumot tartalmazó szűre­dék 0,0065 mg/ml hígításban adott 25 mm át­mérőjű inhibiciós zónát. 10 13. példa: A 7. példában leírt eljárások szerint szennye­zett (—) i(cisz-l,2-epoxipropil)-foszfonsav tim­földes kromatografálásakor 50%-os és 25'%-os metanolos 2 n ammóniával kapott, egyesített eluátumokat csökkentett nyomáson bepároltuk 500 ml térfogatra. E sűrítményhez ilÖOO mil me­tanolt adtunk és a kapott oldatot megszűrtük. A szűredéknek csökkentett nyomáson végzett bepárlása útján az antibiotikum vizes oldatá­hoz jutottunk, amely — a Proteus vulgaris-szal a 7. példában leírt módon végzett, módosított hatóanyagtartalom-vizsgálat során — 0,0055 mg/ml-es hígításban adott 25 mm átmérőjű inhibiciós zónát. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 35 A fenti sűrítmény 2 ml-es részletéhez 20 ml metanolt adtunk és a kapott oldatot szűrtük. A szűredéket 60 ml n-butanollal hígítottuk, és az oldhatatlan részt szűréssel eltávolítottuk. Az antibiotikumot tartalmazó szűredék 0,0025 mg/ /ml-es hígításban adott 25 mm átmérőjű inhi­biciós zónát. A szűredéket 8 ml térfogatra be­pároltuk, és az oldhatatlan anyagot szűréssel elválasztottuk. Az antibiotikumnak így kapott, n-butanolos oldata — a módosított Proteus vul­garis-szal végzett hatóanyagtartalomvizsgálat során — 0,00,14 mg/ml hígításban adott 25 mm átmérőjű inhibiciós zónát. 14. példa: A (—) (ciszr-l,'2jepoxipropil)^foszifonsav am­móniumsója vizes oldatának 20 ml-es részleté­hez — amely 1020 mg szárazanyagot tartalma­zott, a 7. példában leírt hatóanyagvizsgálat so­rán 204000 egység aktivitást mutatott — 440 mg kalciumhidroxidot adtunk; a kapott oldat pH értéke 10,2 volt. Ezután az oldatot vákuum­ban való melegítéssel mintegy fele térfogatára bepároltuk, e ponton pH értéke 7,4 volt. E sű­rítményhez kb. 10 ml vizet és 1*00 mg kalcium­hidroxidot adtunk, és a kapott elegyet ismét vákuumban sűrítettük be mintegy fele térfoga­tára, amely 7,5 pH értéket mutatott. E sűrít­ményt vízzel kb. 40 ml-re hígítottuk, majd meg­szűrtük. A tiszta szűredéket vákuumban 15 ml térfogatra bepároltuk és a sűrítményt egy kal­cium alakú, erősen savas kationcserélő mű­gyanta oszlopon (Dowex 50) bocsátottuk át. A műgyanta oszlopot vízzel hívtuk elő, a kapott kilépő folyadékból 10 < ml-es frakciókat gyűjtöt­tünk, amelyeket a Proteus vulgaris-szal végzett, módosított hatóanyagtartalom vizsgálatnak ve-31

Next

/
Thumbnails
Contents