158336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (-) (cisz-1,2-epoxipropil)-foszfonsav előállítására mikrobiológiai úton

158336 35 36 tenyésztésére és az antibiotikum termelésere megfelelő táptalaj pH értéke1 5,5 éis 7,5 között váltakozhat. Bár a találmány szerinti új antibiotikum 5 akár felszíni, akár mélykultúrában előállítható, ezidőszerint elonyösebbnek látszik a méiykul­túráfoan történő termelés. Kis méretben a fer­mentáció kényelmesen elvégezhető olyan mó­don, hogy a táptalaj megfelelő mennyiségét 10 palackokba helyezzük, a paladkokat és tartal­mukat 120 C°-ira való hevítéssel sterilezzük, majd a palackokat a Streptornyces faj egyik (—) (eisz-1,2-epoxipropil)-foszri:onsavafc termelő törzsének spóráival vagy vegetatív sejtfcultúrá-15 jávai beoltjuk, a palackok nyakát gyapottal lazán bedugaszoljuk, és a fermentációt állandó hőmérsékletű teremiben kb. 28 C°-on, rázóbe­rendezésben 3—5 napon át engedjük végbe­menni. Nagyobb méretben dolgozva célszerű a 20 fermentációt keverőkkel ellátott, megfelelő tar­tályokban, a fermentációs táptalaj levegőzteté­se mellett végezni. Ennél a módszernél a táp­talajt magálban a tartályban állítjuk elő és 120 C°-ra. valló hevítéssel sterilezzük. Lehűlés után 25 a sterilezett tJáptalajt a Streptornyces vegetatív sejtkultúrájának megfelelő forrásával beoltjuk és 2—4 napig hagyjuk fermentálni, miközben a táptalajt beverjük és/vagy levegőztetjük, és a hőmérsékletet kb. 28 C°-on tartjuk. A (—) 30 (cisz-1,2-epo«ipropil)-foszfonsav termelésének e módja különösen alkalmas az új antibiotikum nagyobb mennyiségének előállítására. Ha mélyknlltúrában történik az antibiotikum előállítása, megfelelő habzásgátló anyagot, mint 35 pl. szójababolajat, ricinusolajat, 1% oktadeka­nol ásványolajos oldatát vagy (polimerizált pro­pilénglikoít, pl. Polyglycol 2000-t adhatunk cse­kély mennyiségiben a fermentációs léhez, hogy a fermentáció során elkerüljük a túlságosan 40 erős habiképződést. A 833A antibiotikumot termelő mikroorga­nizmusok fenti leírásait olyan megfelelő mik­roorganizmus törzsek példájaként közölijük, amelyek az antibiotikum előállítására felhasz­nálhatók, de megjegyzendő, hogy a jelen ta­lálmány nincs korlátozva a fenti részletes le­írásoknak megfelelő organizmusokra. A jelen találmány más mikroorganizmusok alkalmazá­saival is számol, beleértve vagy a természetes anyagokból elkülönített Streptornyces törzse­ket vagy az azokból mutáció útján kapottakat, mint pl. a természetes kiválasztást vagy mutá­ciót előidéző szerek, pl. röntgenbesugárzás, ibo­lyántúli besugárzás, nitrogénmustáirok és effé­lék alkalmazása útján kapott törzseket. A találmány szerinti új antibiotikumot meg­felelő vizes tápoldatolknák ellenőrzött viszonyok között történő aerób fermentációja útján, a továbbiakban (—) (cisz-1,2-epoxiprqpil)-foszfon­savat termelő mikroorganizmus törzsekként le­írt mikroorganizmusok segítségével előállítani. Az új antibiotikum előállításária alkalmasak a vizes táptalajok, pl. azok, amelyeket más anti­biotikumok előállítására használnák. E tápta­lajok szén- és a milkroorganizmusok által fel­vehető nitrogénforrásokat, valamint szervetlen sókat tartalmaznak. A fermentációs táptalajok tartalmaznák ezenfelül a 'mikroorganizmusok növekedéséhez szükséges olyan fémnyomokat is, amelyek 'egyébként a táptalaj egyéb alkotó­részeiben- mint szennyezések vannak jelen. Általában szénhidrátokat, mint pl. cukrokat, szacharózt, maltózt, fruktózt, láktózit stb. és keményítőket, pl. magvakat, .zabot, rozsot, ku­koricaibeményítőt, kükorieapogácsát stb. lehet használni akár egymagukban, akár egymással kombináltan, mint szénforrásokat a táptalaj­hoz. A táptalajban felhasznált szén hidra tforrás vagy -források pontos mennyisége részben a táptalaj más alkotórészeitől függ, de rendsze­rint elegendő, ha a táptalaj súlyára vonatkoz­tatva 1 és 6% közötti szénhidmtmennyiséget alkalmazunk. E szénforrásokat egyedenkint le­het alkalmazni, vagy a táptalajban több ilyen szénforrás alkalimazható. Rendkívül sokféle fehórjeszerű anyag, pl. különböző kazeinlhidro'lizátum'ok, szójaliszt, ku­koriealeikvár lepárlási maradékok, élesztőhidro­lizátumiok, paradicsompüré stb. alkalmazható, mint megfelelő nitrogénforirás. A különböző niitrogéniforrások akár egymagukban, akár ke­verékek alakjaiban a vizes táptalajra vonatkoz­tatva 0,2—fi súly% mennyiségben alkalmazha­tók. A (—) (cisz-1,2-epoxiprapil)-foszfonsaiV elő­állítására alkalmas táptalajokra a következők­ben adunk példákat. . A (—) (cisz-1,2-epoxipropil)Hfoszfonsavat ter­melő mikroorganizimusoík segítségével történő fermentációt 25 és 38 C° közötti -hőmérsékleten .hajthatjuk végre. Optimális eredmények 'eléré­se céljából legjobb a fermentálást 26 és 30 C" közötti hőmérsékleten végezni. A Streptornyces Aktív anyag meghatározása A (—) (cisz^l,2-epoxipropil)-foszfonsav ké­nyelmesen meghatározható a koronglemezes módszerrel, kísérleti organizmusként a Proteus vulgaris MB—838 (ATC'C 21100 és NRRL, B— 3361) törzsét használva.'A kísérleti kultúrát 0,2 % élesztőfcivioniatoí (Difco) tartalmazó tápagar (Difco) ferde tenyészetén tartjuk fenn. A' be­oltott ferde tenyészeteket 37 C°-on infcubáljuk 18—24 óra hosszat, majd egy hétig hűtőszek­rényben tartjuk őket, minden héten friss ferde tenyészetek eit készítve. A vizsgálati lemezek számára az oltóanyagot minden nap frissen készítjük olyan módon, hogy egy 250 ml-es Erlenmeyer lombikban le­vő, 0,2% élesztőkivonatot (Difco) tartalmazó 50 ml tápoMatot (Difco) a ferdetenyészet ka­parékával beoltunk. A palackot 37 C°-on hagy­juk ink'ubálni 18—24 óra hosszát rázógépben, majd a leveskultúrát 40% fényáteresztőképes­ségre állítjuk be 660 m/x hullámhosszon, egy 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 18

Next

/
Thumbnails
Contents