158322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozottan felszabadított hatóanyagú táplálék-adalékok előállítására a kérődzők számára

3 158322 4 talmú vegyületek felihasználádhatnak többek között oly módon, hogy pótolják az elhasználódott szöveteket, hogy új szöveteket építsenek fel, vagy energiát szolgáltassanak. A többletként abszorbeált nitrogén kiürül a vizelet, vagy a nyál útján. A megelőzőikben említetteken kívül a béiltralktust szegélyező sejtek egy része lehámlifc az elfogyasztott anyagok áthaladása folyamán. A béltraktusból származó sejtek nitrogéntartalmú komponensei hasonló módon dolgozódhatnak fel, mint a, mikrobás sejtek. A bendőnek az a nagy előnye, hogy képes miikrűbás haités révén átalakítani számos takarmánykomponenst, amelyeknek nincs közvetlen tápértéke a gazdaállat számára, olyan termékekiké amelyek asszimilálhatok és felhasználhatók a gazdaállat által. Például a karbamid átalakítható mikrobás fehérjévé, amely ezt követően emészthető és hasznosítható, a gazdaáilat által és a cellulóz átalakítható illó zsírsavak keverékévé, amelyek energiaforrásként szolgálhatnak a gazdaállat számára. Ez a mikrobás hatás bizonyos hátrányokat is jelent. Például a nagy tápértékű oldható fehérjék dezaminálódhatnak a bendőben és részben újra szintetizálódhatnak alacsonyabb tápértékű mikrobás fehérjéikké. Az aminosavak, azok az egységek, amelyekből a fehérje molekuláik összetevődnék, szintén alá vannak vetve a bendő-mikroorganizmusök általi kémiai változásnak, amelyekről megfigyelték, hogy az aminosavakat széndioxiddá, illó zsírsavakká és ammóniává alakítják át. Mi is kimutattuk, hogy a kérődzők által az abszorpcióra felhasználható aminosavak spektruma változó a maximális hatásosságra és termelékenységre irányuló követeknényekben kifejezve. Bizonyos feltételek között ki lehetett mutatni, hogy a metionin és a lizin voltak a leginkább korlátozó aminosavak a növendék ökrök esetében. A metionin és/vagy lizin oldatainak direkt infúziója a növendék ökrök oltógyomrába észrevehető súlygyarapodást, jobb taikarmányhasznosulást és nibrogénbeépülést okozott. Aminosav infúziója az ökör oltógyoimrába ugyancsak azzal a követeliménnyeH járt, hogy ennek az aminosavnak a növekedését eredményezte a vérplazmában. így igen jelentős növekedés érhető el a takarmányhasznosulásban kérődzők esetében, ha kiegészítő aminosavak felhasználhatóvá tehetők az állat általi abszorpcióra. Azonban a bendőben történő'mikrobás hatás miatt az aminosav kiegészítők a kérődzők takarmányozásában ritkán eredményeztek előnyös hatást. Azt tapasztaltuk, hogy 'biológiailag aktív anyagok, így aminosavaik, átvihetők úgy a bendőn, hogy azok a biológiai hatásaikat a százrétű gyomor után később, fejtsék ki, ha az anyagokat olyan részecskék formájában, például kapszulákban, szemcséikben, granulékban vagy hasonló formákban etetjük, amelyekben az aktív anyagok teljesen be vannak zárva egy védőanyag olyan összefüggő rétegébe, amely lényegileg ellenáll a bendőben való lebont ó-5 dásnak, de az aktív anyagokat a százrétű gyomor után felszabadítja. így a szemcsék alapjában véve változatlanul haladnak keresztül a bendőn a százrétű gyomor után egy meghatározott helyig, ahol a biológiailag aktív anya-10 gdk az álliat által történő felhasználásra hozzáférhetővé válnak. A következőikben ezeket a szemcséket „kapszulákénak nevezzük. Némely aktív anyag, így például aminosavak, abszorbeálható a béltraktusból: és hasz-15 nosítható a gazdaáilat szorosabb értelemben vett testében, míg más aktív anyagok az aktivitásukat a bél belsejében fejthetik ki. A kapszuláik elkészíthetők az ismert kapszulázó technikák számos változatával, például 20 fluidnágyas technikákkal, centrifugálisan préselve kapszulázó berendezésekkel, darabolással, stb. és használhatunk bármilyen védő anyagot, . amely nem teszi hozzáférhetővé az aktív anyagot a bendőfolyadékban, de felszabadítja majd 25 az aktív anyagot a százrétű gyomor után és nem káros az állat számára. Így a kapszulák kiaalakíthatólk a védő anyagnak egy összefüggő külső burkolatával, vagy kialakíthatók egy különálló külső burok nélkül, ha a védő anyag SO állományában tokban kapszulázható az aktív anyag. Azonban fontos, hogy az aktív lanyag teljesen bele legyen foglalva a védő anyagba, mert a kapszulák alkalmasak kell legyenek arra, hogy a bendőben hosszú időtartamig el-35 lenállók legyenek anélkül, hogy a bendőfolyadék hatására az aktív anyag számottevő rnenynyiségei kioldódj anak. A kapszulák mérete széles tartományban változhat, de kívánatosabb, hogy elegendő na-40 gyoik legyenek ahhoz, hogy a bendő protozoák ne boríthassák be azokat. A maximális nagyság csak azáltal van korlátozva, hogy még úgy legyenek adhatók az állatnak, mint a takarmánynak egy egészben maradó része. Tafcar-45 many adalék-anyagként szokásos használatra az a kapszula a legalkalmasabb, amelynek az átmérője kfo. 200 mikrontól kb. 2000. .mikronig terjed. 50 A kapszulák sűrűsége elegendő kell legyen ahhoz, hogy ne maradjanak lebegve a bendőtartalom felszínén túlságosan sokáig és ugyanakkor a sűrűség nem szabad, hogy olyan nagy legyen, hogy a kapszulák a bendő aljára süly-55 lyedjeneík és bizonytalan ideig ott maradjanak. A kapszulák általában kb. 0,8—2,0 — célszerűen kb. 1,0—1,4 — sűrűségűek. A kapszula sűrűsége alkalmas módon szabályozható az alkotó részeknek a változtatásával, amelyek a 60 kapszula magját képezik, például kaolin hozzáadása révén. A védőanyagnak iailapvetően oldhatatlannak és áthatolhataitlannak kell lennie a bendőben és magasabb .olvadáspontúnak is kell lennie, 'j5 mint a bendőfolyadék hőmérséklete. Továbbá 2