158311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított dörzsállóságú, megnövelt intermolekuláris kapcsolódású cellulózrostanyag előállítására

158311 17 18 Az így kezelt szövet dörzsállósága (akcele­rátorban) kétszer akikora volt (ledörzsölt rész 3 perc múlva 3000 ford./percnél : 10,5%) mint egy azonos Triódon készített és kondenzált, de dimetiliszulfoxiddal és oktadecilaminnal nem kezelt textilcsíké (a súlyveszteség a térhálókép­zés előtt 22,!5%), míg a két csík Wash & Wear­effektusai (az AATOC 88 A — 1961 T szerint megállapítva) egyformán jók voltaik. 4. példa: Az 1. példában említett szövetet a leírás sze­rint appretáljiik, majd ikülönböző módokon ammónia antikatalizátorral kezeljük. Az 1. mintát megszárítjuk és száraz légkör­ben az adott ammónia-mennyiségekkel kezeljük, mégpedig 4 percig tartó 150 C°-on történő he­vítés előtt, a cellulóz intermolekuláris kapcso­lódásának térhálósítással való növelése céljá­ból a rézoxidammóniákban való oldhatatlanság eléréséig. A 2. mintát ugyanúgy kezeljük, de a szövet­csíkot szárítás után 20 C°-on, 65% relatív ned­vességű térben kondicionáljuk és ebben az ál­lapotban a leírt módon- ammóniagáz jelenlété­ben tárhálósítjuk. A 3. csíkot az appertálás után csak részben szárítjuk meg (maradéknedvesség 30%), -majd a mór ismert módon, ammóniagáz jelenlétében térhálósítjuk. A 4. csíkot szárítás után ammóniagáz jelen­létében ismert módon térhálósítjuk, -miközben a gáz-térben 1 g víz/liter levegő van jelen. Az 5. csíkot appretálás után ammóniagáz je­lenlétében megszárítjuk, majd a leírt módon térhálósítjuk. A 6. csíknál az ammóniakezelés közvetlenül a térhálóképzés előtt történik, imimellett a hő­kezelés előtt az ammóniát a szövetből levegő­átfúvatással gyakorlatilag teljesen eltávolítjuk. A textília az ammóniával 1 percig érintkezik. Egy összehasonlító mintát pontosan fentiek­hez hasonlóan appretálunk, szárítunk és tér­hálósítunk, de NH3 -behatás nélkül. Kiértékelés előtt az összes csíkos kimossuk. NH3 ­Dörzs-Minta -konc. Gyűrődési szög állóság száma (ml/l nedves száraz javulása levegő) állapotú %^ban* la 0,5 285 270 6% b 1 280 270 4% c 5 285 280 28% 2a 0,5 275 260 320/o 10 15 20 25 35 NH3 ­Dörzs-Minta -konc. Gyűrődési szög állóság száma (ml/l nedves száraz javulása levegő) állapol ;u %-ban* b 1 260 270 49% c 5 275 260 40% 3a 0,5 235 230 92% b 1 225 235 96% c 5 220 225 97% 4a 0,5 285 265 59% b 1 285 265 59% c 5 285 255 42% 5a 0,5 240 240 83% b 1 245 245 88% c 5 270 265 73% 6a 0,5 27-5 265 48% b c 5 280 280 40% Összehason­lító minta 280 270 0 * Kopáscsökkenés %-a az akcelerotorban. (3 perc, 3000 ford/perc). 30 Az összehasonlító minta (NH 3 -ibehatás nélkül) 9,5% kopást mutatott. Így pL 2,9%-os kopás (5c minta) tehát 73%-os javulást jelent az ösz­szehasonlítóval szemben. 5. példa: Pamutpuplint (előkezelve az 4. példa szerint) í0 appretálás után különböző hatóanyagokkal va­ló kezelésnek vetünk alá. Ez a kezelés az al­kalmazott katalizátor felületi semlegesítését, illetve pufferolását és ezzel a dörzsállóság nö­vekedését idézi elő. A kísérleteknél részben 45 közvetlenül az appretálás után, azaz nedves ál­lapotban hatunk a szövetre a katalizátort hatás­talanító gáznemű anyaggal (ammónia), rész­ben csak a szárítás után, a szárítás és a kiké­szítőanyag rögzítése alatt. További kísérletek­§ü nél a hatóanyagok alkalmazása a vizes vagy nem vizes oldatokból történik szárítás után. Végül a szövetet minden esetben 4 percig 150 C°-on hevítjük, hogy a pamut térhálósítását (rézoxidammóniában oldhatatlan válásig) elvé-55 gezzük. A minták, valamint egy olyan textilia­csík dörzsállóságát, amelyet. pontosan azonos előírás szerint kezelünk és azonos módon kon­denzálunk, de a találmány szerinti antikata­lizátor felüléti hatásának nem vetünk alá, ak-60 celerotorban 3 percig, tartó kezelés után (3000 ford./perc) a súlyveszteség meghatározásával megállapítjuk. Ezenkívül meghatározzuk a gyű­rődési szöget, mint az intermolekuláris kap­csolódás javulása által előidézett kikészítőhatás 65 mértékét. 9

Next

/
Thumbnails
Contents