158311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított dörzsállóságú, megnövelt intermolekuláris kapcsolódású cellulózrostanyag előállítására
15 158311 16 ben résztvevő komponensek móllarányánalk a találmány szerinti változtatásét vagy a kikésztíőüzemban, a szárítás, illetőleg a részleges térihálóképzés alatt vagy után, vagy a konfekcionálás után, a végső térhállósítási folyamat előtt vagy alatt végezhetjük. Példák 1. példa: 10 Irtelenített, kifőzött, fehérített és mercerizált pamutszövetet (puplin, fonal Ne 40/40, szálszám 53/25/öm) 100 g/liter di'metil^(N-etil)-taiazonnal (Panmanfiresh SW, előállító: Sun Che- 15 micál Corp. oég, Warwick Ohem. Division, Wood River Junction, Rhode island, U.S.A.), 50 g/liter Permafreah Catalyst SWC katalizátorral (fémsó-katalliizátor, előállítója az előbb említett oég) és 30 g/liter polietilén lágyítóval 20 áppretálunk. Az első kísérletben az anyagot szokásos módon szárítjuk. Ezután egy próbacsíkot (1. minta) a térhálóképzés előtt egy percig ammóniagázzal kezelünk (az ammónia a katalizátor felületi hatástalanításaira szolgál), 25 majd térhálósítás céljából 5 percig 150 C°-on hevítjük. Az összehasonlító csíkot („összehasonlító") ammóniákezelós nélkül azonos hőkezelésnek vetjük alá. Egy másik csíkot (2. minta) amikor a minta 30 még 25% maradéknedvességet tartalmaz, ammóniával kezelünk 5 percig, majd ugyancsak 5 percen át 150 C°-on tartjuk. Egy harmadik csíkot (3. minta) szárítás előtt, 35 vagyis még nedvös állapotban 10 percig kezelünk ammóniagázzal, majd 150 C°-on ugyancsak 5 percen át hőkezeljülk. Az összes mintákat a hőkezelés után, vagyis 40 a kiértékelés előtt 80 C°-nál kimossuk. Szakító- „ „ szilárd- Gyuro- Wash& Dörzs _ ság desl Wear- aMsa „ 45 (kg) szog hatas 2. példa: Pamutszövetet (Cambric, szálszám 39/35/cn, fonalszám Ne B 60/50) az 1. példában leírt előkezelés után az 1. példa szerint áppretálunk (felvétel 60%) és szárítunk. Ezt követően 20 rész oktadecilamint (technikai minőségű) és 80 rész izoamilalkoholt tartalmazó oldattal appretáljuk (oktadecilamint használunk a hatóképesség katalizátorkoncentráció felületi csökkentésére, mivel ez a vegyület molekuláris felépítésénél fogr va a rostba való diffúzióra nem hajlamos, izoamilalkoholt pedig mint viszonylag magas forráspontú hidroxilvegyületet, amely a felületi kondenzációnak legalább kezdeti időszakában a térhálósítószerrel_ hídképzésre alkalmas oxicsoportok számát növeli), majd 4 percig 150 C°-on ihőkezeljük (1. minta). Egy másik mintánál (2. minta) a szövetet csak részbeni szárítás után (maradéknedvesség 25%) 20 rész oktadecilamin és 80 rész izoamilalkohol elegyével permetezzük és közvetlenül ez után 5 percig 150°-ra hevítjük. Végül a mintát ugyancsak kimossuk. Egy összehasonlító csíkot szárítás után oktadecilaminos kezelés nélkül hasonló módon kondenzálunk. Kondenzálás után mindkét csíkot nem ionogén mosószerrel (2 g/liter) 80 C°-on kimossuk. Dörzsállóság (Accelerotorban) Gyűrődési Súlycsökkenés 3 szög percig tartó 300 ford./perc kezelés után* 1. minta 2. minta Összehasonlító minta 260° 255° 265° 12,5% 13,2% 24,0% AATCC Standard B 87—1961. Összehasonlító minta 1. minta 2. minta 3. minta kezeletlen minta 16 21,5 18,5 19,5 28,5 265° 250° 250° 245° 115° 4 4 4 4 100 250 170 200 300 * AATCC Standard B 88-^1961 T ** meghatározva. ASTM D 1175—55 T A találmány szerint kezelt minták dörzsállósága és a szakítószilárdsága tehát lényegesen jobb volt mint az összehasonlító mintáé. A gyűrődési szögek csak kissé alacsonyabbak, a Wash Wear hatások pedig az összehasonlító mintával azonosak. 50 55 60 65 3. példa: A 2. példában leírt kezelést alkalmazva egy másik kísérletben a hosszúláncú aliíás aminhoz oldószerként dimetilszulfoxidot használunk. A térhálósítószer és katalizátor felvitelét vizes oldatban végezzük, majd az anyagot megszárítjuk. Ezután a mintát az oktadecilamin 20%-os dimetilszulfoxidos oldatával kezeljük és térhálósítás céljából 3 percig 100 C°-on hevítjük. A dimetilszulfoxid amely a cellulózra jelentékenyen duzzasztó hiatást fejt ki ezalatt a rostok, illetve fonalak felületén részbeni elpárolgás folytán feldúsul. Ezáltal a fonalak és rostok külső részei duzzadtabb állapotban térhálósodnak mint a belső részek, ami a mechanikai szilárdság járulékos javulását eredményezi. 3
