158295. lajstromszámú szabadalom • Nematocid készítmények
158295 13 sen akkor specifikus, ha a kezelési helyen növényi parazita nematódák és gombák együttesen előfordulnak. Felhasználsi módszerek Az (I) általános képletű vegyületeket nematódák elpusztítására alkalmazzuk, így a felhasznált vegyület mennyiségének elegendő mennyi- 10 ségben kell jelen lenni ahhoz, hogy a kívánt hatást kifejtse. A pusztítóhatás kifejtéséhez szükséges határértéket számos tényező, mint pL a felhasználási módszer, önmagában a megvédendő terület, az év megfelelő időszaka, hőméi— 15 séklet, nedvesség és hasonló tényezők befolyásolják. A találmány szerinti készítmények talajban élő növényi parazita nematódák kipusztítására 20 akként hasznosíthatók, hogy a készítményt a megvédendő termés elültetése előtt vagy közben a talajba bejuttatjuk. A kezelés több fajta módon, így a teljes talajterület permetezésével (szórva vetett növények), előre meghatáro- 25 zott szélességben ültetett terménysor közelében történő permetezéssel (sávosan vetett növényeknél), minden egyes növényi egyedre vagy annak vetésdombjára való permetezéssel, vagy közvetlenül a növényi barázdák beperme- 30 tezésével (sorosvetés esetében) végezhető. A találmány szerinti készítmények önmagukban vagy más talajkezelőszerekkel, pl. műtrágyák, kíséretében adagolhatok. A talajba bejuttatandó adag nagysága 0,25—100. kg hatóanyag/tény- 35 legesen kezelt talajfelület hektárban kifejezve. Az előnyös adagnagyságok ilyen típusú alkalmazásnál 1—50 kg/ha hatóanyagmennyiség között ingadoznak, míg 2—25 kg hektáronkénti hatóanyagmennyiség gazdaságossági szempontból a 40 legelőnyösebb. A találmány szerinti készítményeket hatékonyan felhasználhatjuk a talajban élő nematódák kipusztítására akkor is, ha azokat a talaj felü- 4 g létre juttatjuk, amelyet azután a csapadék vagy az öntözővíz a védendő növények gyökérzónáihoz szállít. A találmány szerinti vegyületek oldhatósága lehetővé teszi, hogy a perkolálásra használt vízzel lassan lefelé a talajba bemosód- §Q janak. A találmány szerinti vegyületek növényekre vagy veteményekre nem károsak, így a kezelés időpontjában a talajban növények vagy vetemények is jelen lehetnek, de azokat a kezelés után elvethetjük a kezelt talajban. Az alkal- 55 mázott adagmennyiségek az utóbbi esetben is megegyeznek a fentiekben ismertetett hatóanyagmennyiségekkel. A találmány szerinti vegyületek másik alkalmazási módja abban áll, hogy a növényi pára- 60 zita nematódák növényekre kifejtett károsító hatását megelőzzük. Ebből a célból úgy járunk el, hogy a) a talaj feletti növényrészeket, amelyen a nematódák már jelen vannak, vagy később gs 14 nematódák támadásának vannak kitéve, így a növény szárát, leveleit vagy a rügyeket kezeljük, b) a készítményt a palántázóvízhez adagoljuk, c) a növény reprodukciós részeit, mint magokat, toboz vagy gumórészeket, amelyek már fertőzöttek vágy fertőzött talajban kerülnek elvetésre, a hatóanyag vizes szuszpenziójába, oldószeres oldatába vagy emulziójába mártjuk, vagy azzal átitatjuk, d) a teljes növényi gyökérrendszert bemártjuk, vagy a gyökérrendszert a hatóanyag vizes, oldószeres vagy emulziós készítményével kezelt és ezáltal fertőtlenített talajba vetjük el, és így a nematóda fertőzés ellen a növényeknek még pótlólagos védettséget is kölcsönözhetünk. A hatóanyag permetlevekben, palántázóvízben vagy mártóvizekben való koncentrációját 5—5000 g/100 liter víz vagy más folyékony hordozóanyag, előnyösen pedig 10—2500 g/100 liter értékre állítjuk be. A legelőnyösebb koncentráció 25—1500 g hatóanyag/100 liter folyékony hordozóanyag. A fenti alkalmazási formák helyett száraz porozószerkészítményeket is használhatunk. Ezek a porozószerek általában 1—60 súly%, célszerűen 2—30 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A legelőnyösebb koncentráció 3—15 súly% hatóanyag. A találmány szerinti vegyületek külön előnye abban is mutatkozik, hogy bizonyos feltételek között a talajból a növények gyökérrendszerébe bekerülnek és így az egész gyökérrendszerig lehatolnak. Ez azt jelenti, hogy a kezelt talajon kívüli gyök érrendszer is egyes esetekben nematód fertőzésekkel szemben védettnek tekinthető. Az alábbi példák a találmány szerinti eljárás részleteit szemléltetik. A „rész" és „százalék" jelölések mindenkor súlyrészben vagy súlyszázalékban értendők, hacsak más érték feltüntetve nincs. 1. példa: 60 rész diklórglioximot 800 rész etilalkoholban és 800 rész vízben feloldunk, ehhez 0—10 C° közötti hőmérsékleten 98 rész metilmerkaptánt adunk. Ezután 218 rész 50%-os nátriumhidroxidot adagolunk abból a célból, hogy a reakciókeveréket gyengén meglűgosítsuk. A képződött csapadékot alkoholból átkristályosítjuk, amikoris 100 rész dimetilmerkaptoglioximot kapunk, amelynek olvadáspontja 120 C° (bomlik). 18 rész dimetilmerkaptoglíoximiot 200^ rész metilénkloridban szuszpendálunk, majd a szusz-7
