158278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos karbonsavak előállítására

3 158278 4 izohexil-, hep til-, izoheptil- vagy 1,1-dietilpropil­-csoport állhat. Zx és Z2 alkilcsoportként metil­vagy etil-csoportot, alkoxiesoportként pedig metoxi- vagy etoxicsoportot jelenthet. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása a találmány értelmében oly módon történhet, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet — e képletben X, Y1; Y 2 , Zx és Z 2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — egy (III) általános képletű karbonsavhalogeniddel vagy egy (IV) általános képletű karbonsavanhidriddel — e képletekben R jelentése megegyezik az (I) álta­lános képlet alatt adott meghatározás szerinti­vel, Q pedig halogénatomot képvisel — Frie­del—Crafts-módszere szerint reagáltatunk és kí­vánt esetben a kapott reafccióterméket valamely szervetlen vagy szerves bázissal sóvá alakítjuk. Q helyén halogénatomként előnyösen klór­vagy brórnatom állhat. A Friedel—Crafts-reak­ció katalizátorként különösen alumíniumklorid vagy ón(IV)-klorid, továbbá pl. cinkklorid, tö­mény kénsav, foszforsav, polifoszforsav vagy pirafosziforsav alkalmazható. Az említett" savak előnyösen akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha acilezőszerként karbonsavanhidridet használunk. A reakciót előnyösen oldószerben folytatjuk le. Oldószerként pl. alifás vagy ci'kloalifás szén­hidrogének, mint heptán vagy ciklohexán, nit­ro^szérihidrogének, mint nitrometán, nitrociklo­hexán vagy nitrobenzol, halogénezett szénhidro­gének, mint széntetraklorid, etilénklorid, meti­lénklorid vagy o-diklórbenzol, továbbá széndi­szulfid alkalmazhatók. (II) általános képletű kiindulóanyagként pl. oly vegyületek kerülhetnek felhasználásra, ame­lyek X helyén oxigénatomot tartalmaznak, Y1; Y2 , Zi és Z 2 pedig az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerinti csoportokat képvi­selnek. Ilyen típusú vegyület pl. a 2,3-dihidro­-benzofurán-2-karbonsav — vö. R. Fittig és G. Ebért, Ann. Chem. 216, 118 (1883) — és a 2,3-dihidro^6-metoxi-benzofurán-2-karbonsav — vö. W. Will és P. Beck, Chem. Ber. 19, 1783 (1886). Az említett ismert vegyületekhez hasonló típusú további vegyületek pl. helyettesített 2--allil-fenolokfoól állíthatók elő az alábbi midőn: A helyettesített 2-allil-íenolokat perecetsavval a megfelelő 2-(2,3-epoxi-propil)-fenolokká oxi­dáljuk és ezeket hevítés útján lefolytatott át­rendezéssel a megfelelő 2,3-dihidro-2-hidroxi­metil-benzofuránokká alakítjuk, ez utóbbiakat pedig káliumpermanganáttal a megfelelő 2,3--dihidro-benzOifurán-2-karbonsav;akká oxidáljuk. Így pl. a 2,3-dihidro-6-klór-benzofurán-2-kar­bonsav a 2-allil-5^klórfenolból kiindulva, a 2--(2,3-epoxi-propil)^5-klórfenol és 2,3-dihidro-2--hidroximetil-6-klór-benzofurán közbenső termé­keken keresztül állítható elő a fenti eljárás sze­rint. Előállíthatunk továbbá (II) általános kép­letű vegyületeket az adott esetben helyettesített benzofurán-2-karbonsavat pl. nátriumamalgám­mal a megfelelő 2,3-dihidro-benzofurán-2-kar­bonsavakká történő redukciója útján is. így pl. a 2,3-diihidro-6^metil-lbenzofurán-2-karbonsav, a 6-metil-benzofurán-2-karbonsavból — vö. K. von Auwers, Ann. Chem. 408, 255 (1955) — ki­indulva állítható elő ezzel az eljárással. Az X helyén kénatomot tartalmazó (II) ál­talános képletű kiindulóanyagok analóg módon állíthatók elő a megfelelően helyettesített ben­zo(b)tiofén-:2-karbonsavak nátriumamalgámmal történő redukálása útján. Az e célra szükséges benzof(b)tiofén-2-karbonsavak közül egyesek, mint pl. a 6-metil-jbenzol(b)tiöfén-2-karbonsa.v, már ismeretesek — vö. Y. Matsuki és T. Kanda, Nippon Kagaku Zasshi 86, 99—102 (1965) — mások pedig az ismert vegyületekhez hasonló módon, pl. a megfelelően helyettesített benzo­(b)tiofénék karboxilezése útján állíthatók elő. Előállíthatunk továbbá helyettesített benzo(b)­tiafén-2-karbonsavakat a Zx és Z 2 meghatáro­zásának megfelelően helyettesített o4ialogén­-beinzaldehideknek a megfelelően helyettesített 5-(o-! halogén-benzilidén)-rodaninokká való kon­denzálása és ez utóbbiak nátriumhidroxid oldat­tal való forralása és szükség esetén ezt köve­tően dietilénglikolban nátrium-metiláttal kb. 150—160 C° hőmérsékletre történő hevítése — vö. M. D. Castle, R. G. Plevey és Y. C. Tatlow, J. Chem. Soc. 1968, 1225—1227 — útján. Az új (I) általános képletű vegyületek és sóik orális, rektális vagy parenterális úton kerülhet­nek beadásra. Sófcépzésre szervetlen vagy szer­ves bázisok, pl. alkálifém- vagy alkáliföldfém­-hidroxidok, -karbonátok vagy -hidrogénkarbo­nátok, trietanolamin vagy kolin alkalmazhatók. Az (I) általános képletű szabad bázisok és gyógyszerészeti szempontból alkalmazható sóik napi adagja 1—20 mg/kg lehet melegvérű álla­toknak történő orális beadás esetén. A meg­felelő adagolási egységek, mint drazsék, tab­letták, kapszulák, végbélkúpok vagy ampullák, a találmány szerinti hatóanyagot vagy annak gyógyszerészeti szempontból alkalmazható sóját előnyösen 25 mg és 250 mg közötti mennyisé­gekben tartalmazhatják. Az orális beadásra szolgáló adagolási egységek az (I) általános képletű hatóanyagot vagy an­nak gyógyszerészeti szempontból elfogadható só­ját előnyösein 20% és 80% közötti mennyiségi arányban tartalmazzák. Az ilyen készítmények előállítása céljából a hatóanyagot pl. szilárd por alakú vivőanyaggal, mint tejcukorral, répa­cukorral, szorbittal, mannittal, keményítőfélék­kel, mint burgonyakeményítővel, kukoricake­ményítővel, vagy arnilopektinnel, továbbá lami­nária-porral vagy citrusvelő-porral, cellulóz­származékokkal vagy zselatinnal kombináljuk, adott esetben simítószerek, mint magnézium­vagy kalciumsztearát vagy polietilénglikolok hozzáadásával. Az így ' kapott keverékből pl. tablettákat vagy drazsémagokat sajtolunk. Az utóbbiakhoz pl. tömény cukoroldatból álló be­vonószereket alkalmazunk, amelyek még pl. arábmézgát, talkumot és/vagy titándioxidot is 10 15 20 25 20 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents