158275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidinszármazékok előállítására

158275 10 éter vagy tetrahidrofurán 1,2-dimetoxietánnal (etilénglifcol-dimetiléter) képezett elegye alkal­mazható. Az 1-helyettesített izonipakotinsav­-nitrilek ill. -észtereik ehhez szükséges alkáli­fémvegyületei in situ állíthatók elő más alkal­mas .alkálifémvegyületekiből. Az e célra külö­nösen jól alkalmazható trifenilmetillítium elő­nyösen ugyancsak in situ állítható elő vala­mely más szerves lítiumvegyületből, pl. fenil­lítiumfoól, oly módon, hogy az ismert módon előállított, pl. dietiléteiríben kapott fenillítium­hoz trifenilmetán 1,2-dimetoxietánnal készített oldatát adjuk. Minthogy a trifenilmetillítium élénk; színű oldatokat képez, e vegyület kép­ződése, valamint az 'ezután hozzáadásra kerülő 1-helyettesített izonipekotonitril ill. 1-helyette­sített izonipekotinsavészter általi elfogyasztása könnyen ellenőrizhető. Triifenilmetillítium he­lyett pl. tirifenliilmötilnátrium vagy trifenilme­tillkálium is alkalmazható a fenti célra. Az em­lített reakciólépéseik általában gyengén efo­termek; szobahőmérsékleten vagy gyengén fel­emelt hőmérsékleten folytathatók le, adott esetben a fciindulóanyagofctól és a reagáltatott anyagmennyiségeik nagyságától függően a re­aikcióelegy hűtése is kívánatos lehet. Az ugyancsak a (IV) általános képlet alá eső 1-helyettesített 4-aÄ- ill. 4-(2-propinil)-izoni­pekotinoilkloridoik a megfelelő észterekből ál­líthatók elő a szokásos módon, pl. hidrolízis és a kapott savnak ill. hidrokloridjának oxalil­kloriddal való kezelése útján. Hasonló módon állíthatók elő további, a (VII) általános képlet alá eső savhalogenideik is. A (II) általános képletű vegyületek előállítása pl. oly módon történhet, hogy először rövid­szénláncú izonispekotinsav-alkilésztereket vagy izonipekotamidot klórhangyasav-benzilészterrel reagáltatunk (a fentebb leírt analóg reakciók­ban szereplő (III) általános képletű vegyületek reakcióképes észterei helyett), az így kapott 3 -benziloxikarbönil-izoniipekotinsavésztert, ill. az amidből a fenti reakciót követő vízlehasítás út­ján kapott Hkiarbobenziloxi-izonipekotomtrilt a fentebb leírt reakciósorozat megfelelő lépéséhez hasonló módon alkálifémszármazékká alakítjuk és ezt valamely allil-, ill. (2-propinil)-halogenid­del kondenzáljuk. Az így kapott 4-allil-, ill. 4-(2-propi:nil)-l-benziloxikarbonilHÍzonipekotin­savésztert, ill. -ázonipekotonitrilt vagy közvetle­nül egy (V) általános képletű szerves magné­ziumvegyülettel reagáltatjuk az (I) általános képletű vegyületek második helyen leírt elő­állítási eljárásához hasonló módon és a reakció­termiékben jelenlevő 1-karbdbenziloxi-csoportot jégeoetes brómhidrogénsav oldattal való kezelés útján lehasítjuk, vagy pedig előbb karboben­ziloxi-csoportot hasítjuk le ilyen módon, majd az ezt követő Grignard-reakciához az (V) álta­lános képletű szerves fémvegyület kétszeres moláris mennyiségét alkalmazzuk. Előállíthat­juk a (II) általános képletű kiindulóanyagokat azonban oly módon is, hogy valamely, az (I) általános képletű vegyületek második vagy har­madik előállítási módja szerint kapott oly ve­gyületet, amelyben Rx helyén metil- vagy ben­zilcsoport áll, klórhangyasav-benzilészterrel rea­gáltatunk és az így kapott lJ benziloxikarbonii-5 vegyületet pl. a fent leírt módon, jégecetes brómhidrogénsav oldattal hasításnak vetjük alá. A találmány szerinti eljárás egy negyedik lehetséges változata értelmében az oly (I) álta­lános képletű vegyületeket, amelyekben R2 he-10 lyén allilcsoport áll, valamint ezek szervetlen vagy szerves savakkal képezett sóit oly módon is előállíthatjuk, hogy valamely, az (I) általános képlet szűkebbkörű esetét képező (IX) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben 15 Rí és R3 i jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — a hármaskötés részleges hidrogénezésére alkal­mas katalizátor jelenlétében, ekvimolefculáris mennyiségű hidrogén felvételéig hidrogénnel ke-20 zelünk. Katalizátorként erre a célra pl. kai-* ciumkarbonátra felvitt palládium, ólomacetát­tal részlegesen dezaktivált (etanol oldószerként történő alkalmazásával), majd kinolin hozzá­adása útján in situ még tovább dezaktivált ál-25 lapotban (Lindlár^katalizátor, vö. Helv. Chim. Acta, 35, 450, 1952) alkalmazható. Az így ka­pott (I) általános képletű vegyületet azután kívánt esetben valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá alakítottuk át. 30 Az (I) általános képletű piperidinszármazéko­kat, amelyeket a találmány szerinti eljárással előállítottunk, a fentebb mondották értelmében kívánt esetben a szokásos módszerekkel ala-35 kíthatjuk át valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addíciós sóvá. így pl. az (I) általános képletű piperidiinszármazék valamely szerves oldószerrel, mint dietiléterrel, metanollal vagy etanollal készített oldatához a sóképző 40 komponensként kívánt savat vagy annak olda­tát adhatjuk és a közvetlenül vagy valamely másik szerves folyadék (pl. metanol esetében dietiléter) hozzáadása után kivált sót elkülö­nítjük. 45 A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket gyógyszerkészítmények hatóanya­gaiként akár szabad bázis, akár gyógyszerészeti szempontból elfogadható, tehát a szóbajövő adagolásban saját farmakológiai hatást nem 50 mutató vagy valamely kívánt farmakológiai ha­tással rendelkező aniont tartalmazó savval ké­pezett addíciós só alakjában alkalmazhatjuk. Előnyös, ha gyógyszerkészítmények hatóanya­gaiként oly sókat alkalmazunk, amelyek jól 55 kristályosítíhatók és nem vagy csak kevésbé higroszkóposaik. Az (I) általános képletű, pipe­ridinszármazékokkal sók képzésére alkalmas savak példáiként a következők említhetők: só­sav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, me-60 tánszulfonsav, etánszulfonsav, /J-hidroxietán­szulfonsaiv, ecetsav, almasav, borkősav, citrom­sav, tejsav, borostyánkősav, fumársav, mialein­sav, benzoesav, szilicilsav, fenilecetsav, mandu­lasav, embonsav, l^naftalindiszulfonsav és cik-65 lohexilszuifaminsav. 5

Next

/
Thumbnails
Contents