158259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloszerin (D-4-amino-3-izoxazolidinon) előállítására

158259 5 6 reakciókörülmények közlött folytassuk le. Kü­lönösen fontosnak bizonyult . meghatározott szűk pH-tartományok pontos betartása. A cikloszerin oldott állapotban ismert mó­don instebil anyag, emellett a pH-értéktői füg­gően különböző rekciómechanizmusok szerint végbemenő bomlási folyamatok lépnek fel, mint gyűrű-felhasadás, a —CO—NH— kötés hidrolízise, szerin, hidroxilamin és ec-amino-S­-aminoxi-propionsav képződése, racemizálódás, dlketopiperazin-száirmazékok képződése stb. Az említett bomlási és átlakaulási folyama­tok mind alkalikus, mind pedig semleges vagy savas pH-tartományiban bekövetkeznek. Savas közegben a bomlás azonban különösen gyorsan megy végbe, a biológiai hatásosság gyors csök­kenése közben. Semleges közegben a diketopi­perazin-származékok képződése lép előtérbe. A cikloszerin bomlási reakcióinak mértéke azonban a pH-értékén kívül az oldat összeté­telétől is függ. A tiszta ciikuoszerint tartalmazó oldatok stabilitása sokkal nagyobb, mint pl. a szennyezett cikloszerint tartalmazó oldatoké. Az oldat sótartalma is számottevő' mértékben csök­kenti a cikloszerin stabilitását, különösen sem­leges vagy gyengén savas közegekben. A találmány elsősorban azért jelentős, mert lehetőséget nyújt a cikloszerin optimális kép­ződésének rendkívül egyszerű specifikus intéz­kedésekkel való biztosítására, a legkülönfélébb körülmények között bekövetkezhető átalaku­lási és bomlási folyamaitok kiküszöbölésére, va­lamint ennek az igen érzékeny antibiotikum­rak tiszta állapotban, maximális hozammal történő elkülönítésére. A találmány szerinti eljárás biztosítja tehát a cikloszerin szintetikus előállítási módjának gazdaságosságát és első ízben teszi a szinteti­kus eljárást versenyképessé a mikrobiológiai előállítási móddal szemben. A találmány szerinti eljárás emellett nem­csak laboratóriumi méretékben bizonyult jól kivihetőnek, hanem optimális módon bevált az ipari méretben történő megvalósítás során is. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait fél-ipari méretekben az alábbi pél­dáik szemléltetik. a) D-a-amino-/i-iklór-prapioihidroxámsav képzése 2,19 kg hidroxilamin-thidrokloridot 7,2 kg vízben —15 C° hőmérsékletre hűtünk le. Az így kapott oldatot az alábbiakban (I) oldatnak nevezzük. Ezután 14,9 kg 30%-os vizes nátriumhidroxid­oldatot adunk kb. 20—30 perc alatt, —13 és —17 C° közötti hőmérsékleten az (I) oldathoz keverés közben, majd ennek befejezése után ugyanezen a hőmérsékleten, 30—45 perc alatt 5,22 kg D-a-amino-i^-klór-propionsav-metilész­ter-hidroklorid 6 liter vízzel készített oldatát adjuk az elegyhez ugyancsak keverés közben. b) Gyűrűzárás D-4-amino^3-izoxazolid'inonná Az a) alatti eljárás megismétlésével kapott •két reakcióeüiegyet egyesítjük és +15 — +20 C° hőmérsékletre hagyjuk melegedni. Ezután azonnal egy pH-mérő elektródot helyezünk a reakcióelegybe és a pH-értéket némi sósav hoz­záadása útján 10,5-re állítjuk be. A gyűrűzáródás azonnal bekövetkezik, ami a pH-érték csökkenésére mutatkozó hajlamról is­merhető fel. 30%-os nátriumhidroxid oldat sza­kadatlan folytonos hozzáadása útján a reakció­elegy pH-értékét állandóan 10,2 és 10,5 között tartjuk; ehhez összesen kb- 2,6 kg 30%-os nátri­umjhidroxidoldatra van a művelet során szükség. A hőmérsékletet a művelet során legfeljebb 25 C°-ra állítjuk be. 4 óra elteltével a reakcióelegy nátriumfaidr­oxid-fogyasztása megszűnik és ezzel a gyűrűzá­rási reakció is csaknem teljesen befejeződött. A reakicióelegyet 15 perc alatt 40—45 C°-ra melegítjük, amikoris a reakció és ezzel együtt a 10,2—10,5 pH-tartomány fenntartásához szük­séges nátriumhidroxid-fogyasztás ismét megin­dul. A gyűrűzárási reakció teljes befejeződésé­ig fenntartjuk a 10,2—10,5 pH-értéket c) A termék elkülönítése. A reakcióelegyet +20 C° hőmérsékletre hűt­jük, a pH-értéket némi sósav hozzáadása út­ján 10,0 és 10,2 közéállítjuk be, majd kb. 10 g S-ihidroxi-kinolint és 300 g aktívszenet adunk a reakcióelegyhez, keverjük, majd tisztára szűr­jük és némi vízzel utánamossuk. A szűredék pH-ér.téke kevés (100—150 g) nátriumhidroxid . hozzáadásával 11,5-re állítjuk be. Az így kapott kb. 80 kg oldatot vákuum­ban, 70—75 C° fűtőköpeny ^hőmérséklet mellett annyira bepároljuk, hogy kb. 58—60 kg víz tá­vozzék az oldatbál. A kb. 20—22 kg súlyú bepárlási maradék­hoz 25 kg metanolt adunk és az elegyet 40 C° hőmérsékleten az olajos fázis teljes oldódá­sáig keverjük, majd 20 C° hőmérsékletre hűtjük le. Az ennek során kivált nátriumkloridot ki­szűrjük. A kapott 50—55 kg metanolos szűredékhez kb. 10 g 8-hidroxi-kinolint adunk, —5 C°-ra hűtjük, majd a jelenlevő cikloszerin-mennyiség teljes felszabadításához szükséges ecetsav-meny­nyiség kb. felét adjuk metanolos ecetsavoldat alakjában hozzá (a teljes felszabadításhoz 4,7 kg ecetsav 3,8 kg. metanollal képezett elegye kórul alkalmazásra). Az oldatot ezután azon­nal beoltjuk frissen lecsapott cikloszerinne], amelyet egy' előzetesen elkülönített kb. 1 kg metanolos reakcióoldatból nyertünk. A beoltott oldatot kb. 30 percig állni hagyjuk, majd hoz­záadjuk —7 C° és —5 C° közötti hőmérsék­leten a metanolos ecetsavoldat másik felét is 10 15 20 25 c0 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents