158227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolinil-piridil-foszfor- és -tiofoszforsav-észterek előállítására
3 158227 4 felelő '2-foßzforilbxi- illetve 2^foszfociltio-j5--cianopiri dinné és az utóbbit ciszteaminnal (HS—CH2^CH 2 —NH 2 ) a megfelelő I. képletű tiazsollin'il-pirddilMfosziforsav-észterré alakítjuk át, mimellett a III. és V. képletekben az Rí, R2, R3, X, Y, n és Hal szimbólumok jelentése az I. és III. képletnél megadottal azonos. A szófoaniforgó eljárásihoz szükséges ciszitelamint „in situ" is előállíthatjuk etlléniminből és kénbidpogenlből. Ennél az eljárásnál a ciszteíaiminnak levegővel szembeni érzékenysége miatt előnyös, ha az V. képletű közbenső termékkel történő reakciót valamilyen inert gázatmoszférában, pl. nitrogénban valósítjuk meg. A eiszteamin' bomlását tiovábibá úgy esöklkenthetjük illetve akadályozhatjuk meg, ha a ciszteamint addíciós sója formájában így pl. hidrogénkFjomdja vagy hidrobromid j a formájában valamilyen vízimentes oldószerben oldjuk és azután egy erősebb bázis, így pl. ammónia-gáz hozzátételével a sót fokozatosan szabad bázissá alakítjuk át és azt ebben az oldatban reagáltatjuk az V. kiépfetű közbenső termékkel. A fentiekben leírt imindíkét eljárást előnyösen a reakcióban résztvevő anyagokkal szemben közömbös oldó- vagy hígítószerek, így pl. ketonok, mint aceton, metiletilketon, továbbá éterek és éter jellegű vegyületek, alkoholok, amidok, szénhidrogének és halogénezett szénhidrogének jelenlétében folytatjuk le. Amennyiben a II. képlétű tiazolinil^piridin illetve a IV. fcépletű cianö-piridin reakcióját a III. képletű foszforsav-ihalDgeniddel bázis jelenlétében valósítjuk meg, úgy bázisként szóbaj lőhetnek mind a szervetlen bázisok, 'mint pl. az alkálifémek (az amnióniumgyököt is beleértve), va,gy az alfcáliföldfémek hidroxidjai vagy karbonátjai, mind a szerves bázisok, így a tercier aminők. Ha a tiaziolinilnpiridin. sóját (oxid vagy merkaptid) alkalmazzuk a reakcióhoz, úgy elsősorban 'megemlítjük az laífcáOáfém.- és alkáliföldféim-sókat, az amimóniumisót és az erősebb szerves bázisokkal, képezett sókat. Az I. képleltű új föszfórsav^észiteirieík stabil ésrészben kristályos vegyületek, amelyek szerves oldószerekben jól oldódnak. Szervetlen savakkal és szerves szulfonsavakkal, így pl. ha1logénhidrogénsavaklkial, foszforsavakkal, sallétröimsavval, kénsavval, perklórsawal, alkánszulfonsavakkal stb. addíciós sókat képeznek. A kiindulási anyagként alkalmazott II. általános képletű 2-hidiroxi-1 és 2^marikapto-5Htiiazolinil-'(2')^piiridin származékok új vegyületek, melyeket többféle módszer szerint leihét előállítani. Az- egyik előnyös a) imódszer szerint a II. képletű új 2^hidroxi- és 2-merkapto-5~tiazolinil-(2')-piridin származókokat úgy állítjuk elő, hogy valamely IV. általános képletű cianópiríidin-szármiazékot, melyben R3, Y és n jelentése az I. képletnél megadott, HS—CH2—íGH 2 — —iNH2 képletű aiszteamininial reagáltatunk. • A IV. képletű cianopiridinnszárimiazéknak köz-, vétlenül ciszteaminnal történő reakciója helyett az előbbit először valamilyen alifás alkohollal átalakíthatjuk a megfelelő iminoétemré, melyben a IV. képletű vegyület cianoesoportja he-1. példa: a) 192 g 5-aiano^2-Mdiroxi~piridin és 233 g oiszteaminhidrolkilorid 1,5 liter abszolút etanollal készült oldatába 1,5 órán keresztül ammónia 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10 20 NH 5 lyett —'C\ képletű csoport áll, ahoi R4 R4 az alifás alkoholnak megfelelő gyököt jelenti, majd a kapott iminoétert ciszteaminnal a megfelelő II. képletű szármiazékká alakítjuk át. Az ezen eljáráshoz és annak változataihoz szükséges ciszteamint etiléniminbői és fcénhidrogiénből „in situ" is képezhetjük. A ciszteaminnak levegőivel szemben tanúsított 15 érzékenysége miatt előnyös, ha a ciszteaminnal végzett reakciókat valamilyen közömbös gázatmoszférában, így pl. nitrogén alatt végezzük, vagy pedig a eiszteamin bomlását úgy akadályozzuk meg, hogy azt először só, pl. bidroklöirid formájában oldjuk és magában a reakcióelegyben felszabadítjuk valamilyen erősebb bázis fokozatos hozzáadagolásávál, így pl. amimóniának a bevezetésével. Egy másik b) módszer szerint ia II. képletű új 25 tiiazoliinilpiradin-származékokat úgy is előállíthatjuk, hogy valamely IV. képletű cianopiridint kénhiidrogénnel a megfelelő tioamiddá alakítjuk át, melyben a cianopiridin-származék ciano-NH -csoportja helyett —C 'f képletű csoport SH áll, és ezt a ítioamidoit azután valamilyen /J-halogémetilaiminnal vagy ilyen vegyület sójával 35 II. képletű tiazolinil-piridin-származíékká alakítjuk át. Egy további c) módszer szerint az, új tiazolinil-piridinszáirmazékokat úgy is előállíthatjuk, hogy valamely VI. általános képletű • helyettesí-40 tett piridinkarbonsav-y3Jhidroxi)lietilamidot vagy /?-halogénetilamidot — e kópleitberi R5 hidroxil-csoportot vagy halogénatomot jelent, míg R3, Y és n jelenítése az I. képletnél megadott — foszforpentaszulíiddial reagáltatunk. 45 A II. képletű új kiindulási .anyagok előállításaira szolgáló a),-ib) és c) módszereket előnyösen a reakcióban résztvevő anyagokkal szemben közömbös oldó- vagy hígítószerek jelenlétében valósítjuk meg. Ilyenek pl. a ketonok, mint pl. 50 aceton, metileltilketon, éterek, alkoholok, amidók, szénhidrogének és halogénezett szénhidrogének. ' • • A II. általános képletű tiazollíinil-jpiridiinek jól kristályosodó, szerves • oldószerekben oldódó, ,,,- "stabil anyagok. A következő példák megmagyarázzák a találmány szerinti hatóanyagok illleltve kiindulási anyagok előállítását. A hőmérsékleti adatokat Celsius fokokban adjuk meg. 2
