158172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás B12-vitamin- és fehérjetartalmú fermentációs termék előállítására

3 158172 4 arányban elszaporodjanak (azok az anaerob bak­tériumfaj ok, amelyek további lebontásukat vég­zik rövidebb szénláncú termékké, majd végül metánná és széndioxiddá. Így az utórothasztó­ban kialakul egy vegyes baktériumpopuláció — különböző baktériumfajták keveréke — mely­ben az egyes fajok közel állandó arányban van­nak jelen, és egy-egy lebontási lépésre specifi­kusak. Ebben a vegyes baktérium populációban min­dig jelen van két-három inetanobaktérium faj — ezek végzik a végső lebontási lépést, a rövid szénláncú vegyületeket metánná és széndioxid­dá alakítva — amelyek rendelkeznek B12 -vita­min termelőképességgel, de ebben a rothasztási környezetben — az adott táptalajon és bakté­rium (miliőben — csak 80—100 y/1 B12 -vitamin termelésére képesek. Ez érthető, mert ezek a metanobaiktérium fajok két funkcióra is képe­sek, rothasztási lépést végezni, és B12 -vitamint termelni — szemben a többi jelenlevő fajjal, amelyeik Bi2 -vitamint nem képesek bioszinteti­zálni. Mivel azonban a két funkcióhoz külön­böző tápanyagok és prekurzorok szükségesek, és a rothasztás folyamián a B12 termeléshez szük­séges anyagok nem állnak rendelkezésre, így a rothasztóban ez a képességük nem érvényesül. A metanobaktériumoknak ez a két, egymás­sal párhuzamosan, illetve egymástól függetle­nül is funkcionáló képessége (B12 -vitaminterme­lés — fehérjetermelés) tette lehetővé, a B-­vitamin gyártását, amelynél az előrothasztott iszapból származó metanabaktériumoikat foko­zatosan olyan táptalajhoz szoktatták, amelyben rothasztőképességükre nem volt szükség. Ezért ez a tulajdonságuk visszafejlődött, s ezzel pár­huzamosan ezen a specifikus táptalajon elpusz­tultak azok a bafctériumfajók is, amelyek csak rothasztóképességgel rendelkeztek, viszont a specifikus táptalaj hatására kifejlődött a B-­vitamin termelőképességük. A 151.065 és 153.740 sz. magyar szabadalmak szerint a B12 -vitamintermelő mikroorganizmus populációt kiemelik a szennyvízrothasztási fo­lyamatból és szennyvíziszapot is tartalmazó vagy a szennyvíziszaptól teljesen függetlenített félszintetikus táptalajon végzett anaerob fer­mentáció útján érik el a B12 -vitamin termelő­képesség növekedésiét. Az így kapott fermentlevek a B12 -vitamint és egyéb növekedési faktorokat viszonylag nagy, ipari kinyerésre alkalmas koncentrációban tar­talmazzák, a fermentlé fehérjetartajma azon­ban — az eredeti szennyvíziszaptól való elszaka­dás és a szennyvíziszap dús vegyes mikroflórá­jából csupán néhány B12 -vitamint termelő mik­roorganizmusfajtának kedvező, specifikus fél­szintetikus táptalaj alkalmazása következtében — viszonylag csekély, mindössze 1—1,5% szá­razanyagtartalmú. Míg a szennyvíztisztító üzemek rothasztó­berendezéseiből kapott kirothasztott iszap nagy fehérjetartalom mellett B12 -vitamint •- és egyéb növekedési faktorokat csak elenyésző mennyi­ségben tartalmaz, addig az ipari B12 -vitamln­tenmelő fermentáció a gazdaságos vitamin ki­nyerést is lehetővé tevő nagy B12 -vitamintar­talom mellett fehérjét csak csekély mennyiség-5 ben tartalmazó fermentlevet eredményez. Jelen találmányunk célja viszont az, hogy a metanobaktériumok rothasztóképességét és B12 ­vibamintermelőképességét egymással párhuza­mosan hasznosítsuk. 10 Ezt a célkitűzést úgy érjük el, hogy az utó­rothasztó vegyes baktériumpopulációját tartal­mazó rothasztott iszaphoz olyan specifikus táp­anyagokat adunk, melyek lehetővé teszik a B12 ­-vitanrintenmelést magában az utórothasztóban. 15 Így, mivel a rothasztott iszap már eleve tar­talmazza azokat az anyagokat, melyek táp­anyagul szolgálnak a B12 -vitamint nem ter­melő baktériumf a jóknak, s ezek lebontó mun­kája révén keletkeznek a metanobaktériumQk-20 naík tápanyagul szolgáló anyagok, melyéket azok rothasztási tevékenységük során metánná és széndioxiddá erjesztenek,' eddigi tevékenysé­gük folytatása mellett a B12 -vitamintermelést lehetővé tevő specifikus ianyagok beadagolása 25 után B 12 -vitamintermelő képességük eléri az . ipari szintet. Találmányunk szerint egyszerű és gazdaságos módon termelhetünk nagy mennyiségű, esszen­ciális aminsavakban dús fehérjét és ugyancsak 30 nagy mennyiségű B 12 -vitamint és egyéb növe­kedési faktorokat tartalmazó fermentlevet a szokásos módon kivitelezett biológiai szennyvíz­tisztító, ill. szennyvíziszaprothasztó eljárás so­rán, az e célra szokásos berendezésékben, azok 35 szennyvíztisztító kapacitásának teljes mértékű kihasználása' mellett, ha ezeknek az egyébként a szokásos módon üzemeltetett városi szenny­víztisztító berendezéseiknek az anaerob szenny­víziszaprothasztó egységébe és/vagy az aerób 40 szennyvízkezelő egységébe a B 12 -vitamintermelő mikroorganizmusoknak specifikusan kedvező táptalajt, ill. annak alkotóanyagait adagoljuk be a B12-vitamintermelő mikroorganizmusok sza­porodását elősegítő mennyiségi arányokban; en-45 • nak hatására a biológiai szennyvíztisztítás során egyébként is nagy mennyiségben elszaporodó és a kirothasztott szennyvíziszap nagy fehérje­tartalmát szolgáltató mikroorganizmusok mel­lett hasonlóan nagy mennyiségben szaporodnak 50 el a B12 -vitamint és egyéb növekedési faktoro­• kat termelő és egyébként saját testállományuk­kal a kirothasztott iszapot tartalmazó fermentlé fehérjetartalmát is még jobban növelő mifcro­organizmusfajok is. 55 A találmány értelmében tehát oly módon já­runk el, hogy a városi biológiai szennyvíztisz­títóberendezések anaerob szennyvíziszaprothasz­tó ''egységébe a szennyvíziszap normális rot­o0 hasztása során, a kezeit szennyvíz, ül. a szenny­víziszap térfogatára számítva 0,2—0,5 súly/tf.% metanolt, 0,2—0,5 súly/tf.% kukoricalekvárt és 0,1—0,4 súly/tf.% szerves nitrogén- és szen­es hidrátforrást, előnyösen melaszt és/vagy szulfit-2

Next

/
Thumbnails
Contents