158125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldódó kötőanyagok előállítására elektroforetikus lakkozáshoz

5 158125 6 oldatban, valamint a leválasztás során szétvá­lásra vagy frakcionálódásra hajlamosak. Az ol­datok hoimogenitását figyelembe véve az emul­ziók és diszperziók általánosan ismert hátrá­nya többnyire időben korlátozott diszperzió-sta­bilitásuk. A IV. kombináció szerinti termékekre ez ugyanúgy vonatkozik. Az emulziók vagy diszperziók további hátrá­nya, hogy a pigmentálásnál és a feldolgozási konzisztenciára való hígításnál jelentős nehézsé­gek léphetnek fel1 . Mivel az emulziók és diszper­ziók kétfázisú rendszerek, nemcsak a kötőanyag rendszerekre nézve áll fenn a fázisszétválásra való hajlatai, hanem a pigmentek és extenderek különböző hidrofil sajátsága következtében a pigmentációs rendszer nem kielégítő diszperzió­stabilitása is. A diszperziók és emulziók szórása is rosszabb, mint a vizes gyanteoldatoke. Ilyen rendszerek leválasztását oldószeradagölással ja­víthatják. Az így okozott póruscsökkenés a szó­rás növekedését okozhatná, azonban ezt a hatást a filmek „terjedelmesebb" állapota többnyire kompenzálja, így az oldószeradagolás nem vezet a szórás hatásos javulásához. A IV. kombinációnál ugyan olyan termékek keletkeznek, 'amelyek nagykeménységű, jó tapa­dási és ellenállási tulajdonságú filmeket ered­ményeznek, hátránya azonban az, hogy .csak a gyantakomponens előállítása négy különböző lé­pésben történik. Így a termék a jelentős műsza­ki és gazdasági ráfordítás miatt gyakorlatilag alig használható. A leválasztása •stabilitásnak a fürdővitelre való jelentőségére tekintettel tartós leválasztás felté­telei között a vízben oldódó kondenzációs gyan­ták felépítése és előállítása különösen fontos. A felépítést és előállítást úgy kell vezetni, hogy a semleges, savas vagy lúgos vizes" közegben a .gyanták élszappanosodási hajlamát meggátolják vagy az elszappainosodás úgy játszódjon le, hogy a leválasztás minőségére és az oldhatóságra sem­milyen említésre méltó hatással ne legyen. Az élszappanosodási reakciók többek között olyan kismolekulájú tördelékek képződéséhez vezetnek, amelyek aciditása és vizes közegben való oldhatósága az eredeti molekuláival össze­hasonlítva nagyobb. A poliésztergyantákban le­vő dikarbonsavak félészterkötéseinek többnyire különösen határozott élszappanosodási érzé­kenységére és ezeknek a savaknak ezen műgyan­ták felépítésében való többnyire jelentős rész­arányára tekintettel várható, hogy az említett kémiai változásokkal a véghelyzetű félészterkö­tésekből szabad dikarbonsavak képződése követ­kezik be. Megállapították, hogy a fürdőoldatokban már kis szabad dikarbonsavtartalom a filmleválasz­tásnál és az azt követő filmképzésnél is jelentős zavarokat idéz elő, amelyek a dikarbonsavak növekvő disszociációs állandójával vagy növek­vő aciditásával általában növekednek. Félészter végcsoportokkal rendelkező ilyen kandenzációs termékek oldatainak leválasztási stabilitása ál­talában időben nagyon korlátozott. Az ilyen ol­datokban már néhány nap vagy hót elteltével a vezetőképesség, a pH-érték és a szabad dikar­bonsav tartalom jelentős változása figyelhető meg, miáltal végül bizonyos feltételek figyelem­bevételével repró dukálható idő után csak sérült filmeket kapnak. Ezek a jellemző hibák: vagy a .nedves film belsejében buborékok vannak, amelyek beégetéskor sem lépnek ki a film bel­sejéből a felületre, vagy a beégetett filmekben rögszerű szerkezet keletkezik. A találmány célja az, hogy a kondenzációs gyanták kiváló filmképző tulajdonságait és elő­állítástechinikai előnyeit ezeknek a gyantáknak termoreaktív, vízben oldódó bevonószerekben való alkalmazásánál eléktfcroforetikus lakkozásra kihasználja az ismert javaslatokban kifejtett hiányosságok kiküszöbölésével. A találmány feladata az, hogy olaj- vagy zsír­savjelegű karboxialktív komponensekből és hidroxilaktív gyaribakomponensekből vízben ol­dódó termoreaktív kötőanyagot állítson elő, amely feldolgozható állapotban nagyon kevés monomer alkotórészt, különösen dikarbonsava­kat tartalmaz, elszappanosodásnak messzeme­nően ellenáll, ill. az élszappanosodási reakcióval olyan részekre bomlik, amelyek a gyantaoldatok leválasztás! stabilitását az elektroforetikus lak­koizási eljárásnál 'jelentősen nem rosszabbítják. A találmány szarint egy zsírsavval módosított allkiidgyantáből vagy fenolgyamtával módosított gyantaészterből álló és több hidroxil-csoportot tartalmazó hidroxilaktív komponenst egy alfa­béta telítetlen dikarbonsavnak és olefin telítet­len monokarbonsavnak vagy e sav észterének addufctjából vagy polimerizált zsírsavból álló és több karboxil-csioportot tartalmazó karboxilak­tív komponenssel részlegesen észterezünk. Ez­után az észterezett terméket nitrogénbázisokkal és adott esetben oldásközvétítőkkel elegyítjük. Mind a hidroxilaktív, mind a karboxilaktíy koimponensinek nevezett vegyületeket elegyek­ként is adagolhatjuk. A savas észterezési termékek semlegesítésére nitrogénbázisokat, különösen trietilamint adago­lunk. Az adagolandó mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy a 10% szilárdanyag tartalmú vizes ol­datok pH-értéke 6,5—9 legyen. Ha adott esetben oldásközvetítőket kell ada­golni, erre a célra alkoholok vagy etilénglikol­óterek használhatók. EtiléngMíkoIéterként külö­nösen etilénglikolmonobutil- vagy etilén^likol­mono etilét er adagolható. A gyantaszappanok vizes oldatai pigmentálat­lan vagy alkalmas töltőanyagok adagolásával pigmemtált állapotban fémes vagy más, valami­lyen módon vezetővé tett tárgyak elektroforeti­kus eljárással történő réteggel bevonására hasz­nálhatók. Az eljárásban adagolható adduktok olefin te­lítetlen dikarbonsavakként például maleinsavat, 10 15 20 25 20 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents