158003. lajstromszámú szabadalom • Fermentációs eljárás lizosztafin előállítására
158003 II. táblázat .8 A széntartalmú tápanyag minőségének és koncentrációjának befolyása a lizosztafintermelésre és a pH-értékre Széntart. Glicerin Galaktóz Mannóz Dextróz ' Laktóz tápanyag Titer pH Titer pH Titer pH Titer pH Titer pH 0,25% 12,4 8,70 6,2 8,75 12,4 8,40 0,5 % 25,6 8,30 15,5 8,70 18,1 7,95 16,8 7,80 7,9 8,0 1,0 % 32,4 7,40 — — 17,2 7,70 3,0 5,55 2,1 5,70 1,5 % 23,6 6,55 20,0 5,90 18,2 7,80 6,8 5,50 1,3 5,35 2,0 % 28,8 6,55 20,0 5,85 17,8 7,95 6,9 5,40 1,3 5,40 4,0 % 22,8 6,65 17,8 5,80 16,6 7,90 7,2 5,40 1,4 5,40 Szén tart. Szacharóz L-arabinóz Maltóz Szorbit Mannit tápanyag Titer pH Titer pH Titer pH Titer pH Titer pH 0,5% 4,3 8,40 0,6 9,00 0,4 9,00 0,8 8,70 0,5 8,70 1.0%, 10,8 8,10 0,5 8,80 0,6 8,90 0,8 8,80 0,4 8,75 1,5 10,6 5,90 0,2 8,90 0,8 8,85 0,8 8,80 0,4 8,80 2,0% 11,5 5,90 <0,2 8,60 1,3 8,85 0,5 8,75 0,3 8,80 4,0% 11,5 5,85 0,2 8,50 <0,2 8,90 0,5 8,90 0,3 8,90 Titer: a termelt lizosztaf in mennyisége, egység/ml. Amint a II. táblázat adatai mutatják, mindenkor nagyobb antibiotikum-titert értünk el 0,5% vagy ennél több glicerin, vagy pedig 1,0% vagy ennél több mannóz vagy galaktóz szénforrásként való alkalmazása esetén, mint a dextróz szénforrásként való alkalmazásával lefolytatott kísérletekben. Az is látható a táblázat adataiból, hogy ezekkel a szénforrásokkal dolgozva nem kell tartani túlságosan savas vagy bázisos kémhatásnak a fermentációs közegben való fellépésétől. Bizonyos más hasonló széntartalmú tápanyagok, mint a szorbit, mannit, arabinóz és maltóz — bár ezek nem vezetnek savas fermentációs közeg kialakulására — nem bizonyultak alkalmasnak nagy antibiotikum-koncentráció elérésére. A dextrózzal lefolytatott fermentációnak a II. táblázatban megadott eredményeiből látható, hogy csekély, kb. 0,25—0,5 súly% dextróz-fconcentráció esetében kevéssé lép előtérbe a savas fermentációs közeg kialakulására irányuló hajlam. Amint azonban a dextróz koncentrációját növeljük, hogy ily módon nagyobb antibiotikum-hozamot igyekezzünk elérni a fermentációs közeg térfogategységére számítva, akkor a közeg határozottan savassá válik és az elérhető antibiotikum-titer nagymértékben csökken. A találmány szerinti eljárás értelmében alkalmazásra kerülő asszimilálható szénforrások, a glicerin, mannóz Ml. galaktóz, a közeg súlyára számítva 0,5—5 súiyP/o koncentrációban alkalmazhatók előnyösen. Ennél magasabb koncentrációk alkalmazása is lehetséges, a koncentráció to-35 40 45 50 55 60 65 vábtbi növelése azonban az antibiotikum-titer szempontjából már nem nyújt előnyöket. 0,5%nál kisebb mennyiségű glicerin, galaktóz vagy mannóz alkalmazása esetén az asszimilálható szénforrás mennyiségének a szükségesnél csekélyebb volta már korlátozza az elérhető antibiotikum hozamot. Különféle szerves nitrogéntartalmú tápanyagokat vizsgáltunk abból a szempontból, hogy a kazein-hidrolizátumot nitrogénforrásként tartalmazó tápközegben glicerin, mannóz vagy gataktóz szénfanrásként való alkalmazásával elért kedvező hatás elérhető-e másfajta nitrogénforrás alkalmazása esetén is. Az e célra folytatott kísérleteink során az alábbi összetételű tápközegeket alkalmaztuk: szerves nitrogéntartalmú tápanyag szója-pepton nátriumklorid dikáliumhidrogénfoszfát glicerin, galaktóz vagy dextróz 5 % 0,5 % 0,5 % 0,25% 1,0 % A tápközegek pH-értékét 7,3-ra állítottuk be, majd beoltottuk a mikroorganizmussal és inkubáltattuk ugyanolyan módon, mint a fentebb leírt 'kísérletek során, (amelyekben különböző szénforrás-tápanyagokat hasonlítottunk össze egymással. Minden egyes nitrogén-tápanyag esetében párhuzamos fermentációs kísérleteket folytattunk, glicerint, galalktózt áll. dextrózt alkalmazva fő szénforrásként. 4