157992. lajstromszámú szabadalom • Önhordó tető-, fal-, vagy csarnokszerkezet

5 157992 relés a földön szakaszonként összeszerelt épületrészek felállításával, vagy felhúzásával végezhető. Történhet a szerelés könnyű, gördülő állványokról is, amelyek magúikból az elemekből is összeállíthatók. A munkaállványok a már megépült épületrészekről is függeszthetők. Ez utóbbi módszer különösen alkalmas megrongálódott elemeknek tartalékelemekkel való kicserélésére, mivel a kapcsolat rögzítése és szétszerelése az épület belső teréből elvégezhető. Igen nagy előnyt jelent a találmány szerinti" megoldásnál, hogy a szerkezetek könnyűszerrel átalakíthatók az elemek számának, vagy azok hajláshelyzetének megváltoztatásával. A találmány szerinti szerkezetek gazdaságos anyag- és munkaerőfelihasználásuk révén előnyösen alkalmazhatók gyárak, raktárak, pályaudvarok, gépjárműgaífázsak, felvonulási épületek, hangárok, sportcsarnokok vagy egyéb hasonló építményeik céljára". Természetesen magasabb építészeti igényű épületek, mint például színházak, kiállítási csarnokok, áruházaik vagy előadótermek is építhetők a találmány szerinti .megoldással. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a hosszabbik átlója mentén élben meghajlított, síkba forgatva rombusz vagy deltoid alakú alapelem perspektivikus képe a lemezvastagságnak a szemléltetbetőség kedvéért való megvastagításával, a 2. ábra az alapelemnek az 1. ábrában jelölt 2—2 metszősíkban felvett keresztmetszete, amely az elem hajlásvonalára merőleges, a 3. ábra az alapelemnek" az 1. ábrában jelölt 3—3 . metszősíkban felvett keresztmetszete, amely az elem hajlásvonalára merőleges, a 4., 5., 6. és 7. ábrák négy elemből álló zárt elemcsoport különböző Összeállítási módjai, perspektivikusan ábrázolva, a 8. ábra nyolc elembői álló zárt elemcsoport perspektivikus képe, a . 9. ábra hat elemből álló zárt elemcsoport perspektivikus képe, a 10. ábra félkörhengert közelítő alakú redőzött lemez szerkezet perspektivikus képe, a 11. ábra a 10. ábra szerinti szerkezet keresztmetszete, ia- . 12. ábra térbeli keret jellegű redőzött lemez szerkezet perspektivikus képe, a 13. ábra a 12. ábra szerinti szerkezettípus részleges keresztmetszete, alternatív változások eredmény vonallal jelölve, a 14. ábra nyolcszögletű redőzött lemez tetőszerkezet perspektivikus képe, a 15. ábra nyolcszögből és négyszögből összetett alaprajzú redőzött lemez tetőszerkezet perspektivikus képe, a 16. ábra a 4. ábrában jelölt 16—16 metszősíkban felvett keresztmetszet, a 17. ábra az 5. ábrában jelölt 17—17 metszősíkban felvett keresztmetszet, a 18. ábra a 7. ábrában jelölt 18—18 metszősíkban felvett keresztmetszet, a. 19. ábra egymáshoz képest megfordított hajláshelyzetű elemek közötti,, folytonos síkú kapcsolat keresztmetszete, a 20. ábra egymáshoz képest azonos hajláshelyzetű elemek közötti, megtört síkú geriinokapcsolat keresztmetszete, a 21. ábra a 20. ábra szerinti kapcsolat szétszerelve, perspektivikus ábrázolásban, a 22. ábra egymáshoz képest azonos hajláshelyzetű elérnek közötti, megtört síkú vápakapcsolat keresztmetszete, a 23. ábra négy elem közös csomópontjának perspektivikus képe, a 24. ábra a 23. ábrában jelölt 24—24 metszősíkban felvett keresztmetszet. Az 1., 2. és 3. ábrán ábrázolt találmány szerinti szerkezeti alapelem úgy van ábrázolva, hogy annak felső 31 felülete vápát alkot! A 30 elemnek szendvics jellegű kialakítása esetén az 1. ábra szerint értelmezett felső 31 és alsó 32 felületei a szendvicsszerkezet héj elemei. A 31 és 32 felületek belső hőszigetelő 33 réteget fognak közre. Egyébként a 31, illetve 32 felületek két-két egybevágó, egymáshoz átfogóik mentén szögben illeszkedő tompaszögű háromszögből vannak kiképezve. A háromszögek által bezárt 35 hajlásszög tompaszög, és a háromszögök közös átfogója egyben a 30 elem h ajlásvonala. A két háromszög által közbezárt, képzeletben kiegészített térforma lényegében megnyúlt tetrahedron. A 30 elemek előregyártásra igen alkalmasak, mivel kereskedelemben forgalomban levő lemezekből készíthetők. Szerkezetileg is igen előnyösek, mivel az ilyen elemekből összeállított térszerkezetékre ható külső erőket a 'redőzött lemezek síkjaiban, tehát azok legnagyobb merevsége irányában ható belső erők egyensúlyozzák. Ebből, következik, hogy viszoinylag vékony lemezekből épült redőzött szerkezetek nagy fesztávolságuk áthidalására alkalmasak. Az 1—3: ábrán, ábrázolt 30 elemnél a felső vápát alkotó 31 felület nagyobb méretű, mint az alsó 32 felület. A 31 és 32 felületet összekötő 37 oldalak, illetve 41 oldalak síkfelületűek. A 37 oldalak téglalap alakúak, míg a 41 oldalak háromszög alakúak. A találmány szerinti szerkezeteknél az elemek folytatólagosan egymást követő élvonalaiból alkotott sokszöget függőleges modulpoligoinnak nevezzük, és a modulsokszög oldalainak számát, mint a párhuzamos szerkezetekre jellemző változót, Nf-fel jelöljük. Elméletben ez a szám n:;n lehet kisebb háromnál. A gyakorlatban azonban hatnál kisebb oldalszámú függőleges modulsokszöget nem választunk. Igen lényeges, hogy a modulsokszög oldalainak száma mindig páros legyen, mert páratlan szám esetében a szerkezet függőleges oldalfalakkal nem alakítható ki. így például all. ábrán eredmény vonallal jelölt függőleges modulpoligon esetében Nf = 8. Lényeges még főleg sugárközpontos szerkezeteknél a niodulelemekből kialakított vízszintes 10 15 20 25 Ő0 35 40 45 50 55 60 3