157988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptén-származékok előállítására
157988 3 4 ig terjedő egész szám; Hal jelentése halogénatom; R és R' jelentése hidrogénaitam vagy halogénatom; Rj és R2 jelentése külön-külön kis széniatomszámú alkil-csoport és Rs jelentése hidrogénatom, vagy Rt és R 2 a nitrogénatommal együtt 5- vagy 6-tagú telített heterociklikus gyököt képeznek, mely további heteroatomként nitrogén--vagy oxigénatomot tartalmazhat; vagy R2 és R3 5- vagy 6-tagú gyűrű kialakítása közben összekapcsolódhatnak (pl. valamely, a gyűrűn adott esetben helyettesített 10-haIogén-dibenzo(a,d)ciklöheptén-5-onböl a következőképpen állíthatunk elő: 10-bróm-dibenziO(a,d)cifcloheptén-5-omt pl. fémorganikus reakció segítségével valamely N-mono- vagy N-dihelyettiesítátt aminoalkilhalogeniddel reagáltatunk, hidrolízissel a kívánt 5-hidroxi-5-(N-«iono- vagy N-di'helyettesített aminoalkil)^származékká alakítunk és önmagában ismert módon, dehidratálunk. A fenti kiindulási •anyagot oly módon is előállíthatjuk, hogy az említett 10-bróm-dibenzo (a,d)eiklohepitém-5-ont önmagában ismert módon 2 g-atom nátrium pro 1 mól keton jelenlétében valamely N-mono- vagy N-dihelyetítesített aminoalkilhalogeniddel reagáltatjuk, hidrolizáljuk és önmagában ismert módon dehidratáljuk. A (Ha) képletű kiindulási anyagok másik szintézis-anódja szerint valamely 10-halogén-dibenzo(a,d)ciklohieptén-i5-©nt vegyes fémhidrid, különösen nátriumbórhidrid segítségével a megfelelő kairbonillá redukálunk, melyet pl. tionil'halogenides kezeléssel a halogeniddé alakítunk. A halogenidet Wurtz szerint a kívánt oldalláne-komponenssel (pl. dimetilaminopropilmiagnéziumhalogeniddel) reagáltatjuk. Az X helyén alkoxi-csoportot tartalmazó (II) képletű kiindulási anyagokát, azaz a (IIb) általános képletű vegyületeiket (mely képletben a szaggatott vonallal jelölt kötés hidrogénezve lehet és R, R', Rj. R2, R:i és n jelentése a (Ha) képletnél megadott és R4 jelentése kis szénatoimszámú alkil- vagy kis széniatomszámú aralkil-gyök) pl. a (Ha) képletű vegyületekből oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely, a gyűrűben adott esetben helyettesített {Ha) képletű vegyületet feles mennyiségű nagyobb szénatoi" számú alkáMémalkoholátital (pl. kálium-n-butiláttál vagy kálium-terc. butiláttal) vagy feles menynyiségű alkálifémhidroxiddal (pl. kálilúggal) magasabb szénatomiszámú alkamolban szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőfokon melegítünk. Az X helyén amino-csoportiot tartalmazó (II) képletű kiindulási anyagokat, azaz a (IIc) képletű vegyületeket (mely képletben a szaggatott vonallal jelölt kötés hidrogénezve lehet; R, R', Rí, R2, Rj és n jelenítése a fent megadott; R5 és Rfl jelentése külön-külön kis szénatomszámú alkil-csoport, vagy Rr, és R( ; a nitrogén-atommal együtt piperidin-gyököt képezhetnek (pl. a (Ha) képletű vegyületekből oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely, a gyűrűben adott esetben helyettesített (Ha) képletű vegyületet erős bázis, pl. kálium-terc. butilát jelenlétében inert oldószerben (előnyösen valamely éterben, mint etiléterben vagy dioxánban) valamely diszubszti-5 tuált vagy ciklikus aminnal (pl. dimetilammnal, piperidinnel) szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőfokon reagáltatunk. A (IIa), (IIb) és (IIc) képletű vegyületeket hidrolízissel (I) képletű vegyületekké alakítjuk. A (Hb) és (IIc) képletű vegyületek hidrolíziséhez előnyösen vizes ásványi savakat (pl. sósavat, kénsavat vagy foszforsavat) és adott esetben erős szerves savakat (pl. hangyasavat, ecetsavat vagy oxálsavat) alkalmazunk. A reakció hőmérséklete nem döntő jelentésű tényező. A hidrolízist szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőfokon, előnyösen 80—120 C°-on hajthatjuk végre. A (IIa) képletű vegyületek hidrolízisét előnyösen erős lúgokkal (pl. vizes alkálifémhidroxidoldaitokkal) inert oldószerek, pl. dietilénglikoldimetiiléter jelenlétében végezhetjük el. A hidrolízisnél célszerűen magasabb hőmérsékleten, különösen a reakcióelegy forráspontján, adott esetben nyomás alatt dolgozhatunk. A szemiciklikus kefctőskötést tartalmazó nemszimmetrikus (I) képletű vegyületek különböző geometriai izomereket"" képeznék. A geometriai izomerek keverékeit önmagában ismert módion, pl. az egyes geometriai izomerek eltérő oldhatósága alapján frakcionált desztillációval vagy kristályosítással a geometriai izomerekre (azaz a- és ^-izomerekre) szétválaszthatjuk. Hasonlóképpen a kiindulási anyagokat is szétbonthatjuk a geometriai izomerekre; ily módon közvetlenül a tiszta geometriai izomereket kapjuk. A geometriai izomerek szétválasztását az eljárás tetszés szerinti fokán elvégezhetjük; a találmányunk tárgyát képező eljárásnál tehát geometriailag, ill. optikailag egységes (II) képletű kiindulási anyagokat is alkalmazhatunk. Az (I) képletű vegyületek szervetlen és szerves savakkal addíciós sókat képeznek. A sóképzéshez előnyösen pl. sósavat, hidrogénbromidot, kénsavat, cxálsavat, citromsavat vagy maleinsavat alkalmazhatunk. A találmányunk tárgyát képező., eljárással előállítható (I) képletű vegyületek az idegrendszerre kifejtett sokoldalú hatásukkal tűnnek ki. Az a- és /?-5-[.3-(dimetilaniino)-propilidén]-5,ll-dihidra-10H-dibenzo(a,d)ciklobeptén-10-on különösen kifejezett antidepresszív tulajdonságokkal rendelkezik. A vegyületek a rezerpinszerű szedációt csökkentik, továbbá noradrenalin-potencirczó hatással rendelkeznek. Az (I) képletű vegyületek a megfelelő ismert, a 10-helyzetben helyettesítetien származékaknái (lásd 577 057 sz. belga szabadalom) lényegesen erősebb antidepresszív hatást fejtenek ki. 15 20 25 30 35 40 .45 50 55 60 2
