157988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptén-származékok előállítására

157988 3 4 ig terjedő egész szám; Hal jelentése halogén­atom; R és R' jelentése hidrogénaitam vagy halo­génatom; Rj és R2 jelentése külön-külön kis széniatomszámú alkil-csoport és Rs jelentése hidrogénatom, vagy Rt és R 2 a nitrogénatom­mal együtt 5- vagy 6-tagú telített heterociklikus gyököt képeznek, mely további heteroatomként nitrogén--vagy oxigénatomot tartalmazhat; vagy R2 és R3 5- vagy 6-tagú gyűrű kialakítása köz­ben összekapcsolódhatnak (pl. valamely, a gyű­rűn adott esetben helyettesített 10-haIogén-di­benzo(a,d)ciklöheptén-5-onböl a következőkép­pen állíthatunk elő: 10-bróm-dibenziO(a,d)cifcloheptén-5-omt pl. fém­organikus reakció segítségével valamely N-mo­no- vagy N-dihelyettiesítátt aminoalkilhalogenid­del reagáltatunk, hidrolízissel a kívánt 5-hidroxi­-5-(N-«iono- vagy N-di'helyettesített aminoalkil)­^származékká alakítunk és önmagában ismert módon, dehidratálunk. A fenti kiindulási •anyagot oly módon is elő­állíthatjuk, hogy az említett 10-bróm-dibenzo (a,d)eiklohepitém-5-ont önmagában ismert módon 2 g-atom nátrium pro 1 mól keton jelenlétében valamely N-mono- vagy N-dihelyetítesített ami­noalkilhalogeniddel reagáltatjuk, hidrolizáljuk és önmagában ismert módon dehidratáljuk. A (Ha) képletű kiindulási anyagok másik szin­tézis-anódja szerint valamely 10-halogén-diben­zo(a,d)ciklohieptén-i5-©nt vegyes fémhidrid, külö­nösen nátriumbórhidrid segítségével a megfelelő kairbonillá redukálunk, melyet pl. tionil'haloge­nides kezeléssel a halogeniddé alakítunk. A ha­logenidet Wurtz szerint a kívánt oldalláne-kom­ponenssel (pl. dimetilaminopropilmiagnéziumha­logeniddel) reagáltatjuk. Az X helyén alkoxi-csoportot tartalmazó (II) képletű kiindulási anyagokát, azaz a (IIb) álta­lános képletű vegyületeiket (mely képletben a szaggatott vonallal jelölt kötés hidrogénezve le­het és R, R', Rj. R2, R:i és n jelentése a (Ha) képletnél megadott és R4 jelentése kis széna­toimszámú alkil- vagy kis széniatomszámú aral­kil-gyök) pl. a (Ha) képletű vegyületekből oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely, a gyűrű­ben adott esetben helyettesített {Ha) képletű ve­gyületet feles mennyiségű nagyobb szénatoi" szá­mú alkáMémalkoholátital (pl. kálium-n-butilát­tál vagy kálium-terc. butiláttal) vagy feles meny­nyiségű alkálifémhidroxiddal (pl. kálilúggal) ma­gasabb szénatomiszámú alkamolban szobahőmér­séklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőfokon melegítünk. Az X helyén amino-csoportiot tartalmazó (II) képletű kiindulási anyagokat, azaz a (IIc) kép­letű vegyületeket (mely képletben a szaggatott vonallal jelölt kötés hidrogénezve lehet; R, R', Rí, R2, Rj és n jelenítése a fent megadott; R5 és Rfl jelentése külön-külön kis szénatomszámú al­kil-csoport, vagy Rr, és R( ; a nitrogén-atommal együtt piperidin-gyököt képezhetnek (pl. a (Ha) képletű vegyületekből oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely, a gyűrűben adott esetben helyettesített (Ha) képletű vegyületet erős bázis, pl. kálium-terc. butilát jelenlétében inert oldó­szerben (előnyösen valamely éterben, mint etil­éterben vagy dioxánban) valamely diszubszti-5 tuált vagy ciklikus aminnal (pl. dimetilammnal, piperidinnel) szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőfokon reagáltatunk. A (IIa), (IIb) és (IIc) képletű vegyületeket hidrolízissel (I) képletű vegyületekké alakítjuk. A (Hb) és (IIc) képletű vegyületek hidrolízisé­hez előnyösen vizes ásványi savakat (pl. sósavat, kénsavat vagy foszforsavat) és adott esetben erős szerves savakat (pl. hangyasavat, ecetsavat vagy oxálsavat) alkalmazunk. A reakció hőmér­séklete nem döntő jelentésű tényező. A hidrolí­zist szobahőmérséklet és a reakcióelegy forrás­pontja közötti hőfokon, előnyösen 80—120 C°-on hajthatjuk végre. A (IIa) képletű vegyületek hidrolízisét előnyö­sen erős lúgokkal (pl. vizes alkálifémhidroxid­oldaitokkal) inert oldószerek, pl. dietilénglikoldi­metiiléter jelenlétében végezhetjük el. A hidro­lízisnél célszerűen magasabb hőmérsékleten, kü­lönösen a reakcióelegy forráspontján, adott eset­ben nyomás alatt dolgozhatunk. A szemiciklikus kefctőskötést tartalmazó nem­szimmetrikus (I) képletű vegyületek különböző geometriai izomereket"" képeznék. A geometriai izomerek keverékeit önmagában ismert módion, pl. az egyes geometriai izomerek eltérő oldható­sága alapján frakcionált desztillációval vagy kristályosítással a geometriai izomerekre (azaz a- és ^-izomerekre) szétválaszthatjuk. Hasonló­képpen a kiindulási anyagokat is szétbonthatjuk a geometriai izomerekre; ily módon közvetlenül a tiszta geometriai izomereket kapjuk. A geometriai izomerek szétválasztását az el­járás tetszés szerinti fokán elvégezhetjük; a ta­lálmányunk tárgyát képező eljárásnál tehát geo­metriailag, ill. optikailag egységes (II) képletű kiindulási anyagokat is alkalmazhatunk. Az (I) képletű vegyületek szervetlen és szer­ves savakkal addíciós sókat képeznek. A sókép­zéshez előnyösen pl. sósavat, hidrogénbromidot, kénsavat, cxálsavat, citromsavat vagy maleinsa­vat alkalmazhatunk. A találmányunk tárgyát képező., eljárással elő­állítható (I) képletű vegyületek az idegrendszer­re kifejtett sokoldalú hatásukkal tűnnek ki. Az a- és /?-5-[.3-(dimetilaniino)-propilidén]-5,ll­-dihidra-10H-dibenzo(a,d)ciklobeptén-10-on kü­lönösen kifejezett antidepresszív tulajdonságok­kal rendelkezik. A vegyületek a rezerpinszerű szedációt csökkentik, továbbá noradrenalin-po­tencirczó hatással rendelkeznek. Az (I) képletű vegyületek a megfelelő ismert, a 10-helyzetben helyettesítetien származékaknái (lásd 577 057 sz. belga szabadalom) lényegesen erősebb antidepresszív hatást fejtenek ki. 15 20 25 30 35 40 .45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents