157977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidinszármazékok előállítására
5 157977 6 létű alkálifémvegyületek in situ állíthatók elő más erre alkalmas alkálifémvegyületekből. Az ilyen vegyületként különösen alkalmas trifenilmetil-lítium előnyösen szintén in situ állítható elő valamely más szerves litiumvegyületből, pl. 5 fenil-litiumból, pl. oly módon, hogy az önmagában ismert módon előállított és dietiléterben jelenlevő fenil-litiumhoz trifenilmetán 1,2-dimetoxietánnal képezett oldatát adjuk. Minthogy a trifenilmetil-litium élénk színű oldatokat ké- 10 pez, e vegyület képződése és az ezután hozzá- •• adott izonipekotinsavészer általi elfogyasztása könnyen ellenőrizhető. A trifenilmetil-litium helyett alkalmazható pl. trifenilmetil-nátrium vagy trifenimetil-kálium is. A találmány sze- 16 rinti reakciólépések legtöbbnyire gyengén exotermek és szobahőfokon vagy mérsékelten felemelt hőmérsékleten jól lefolytathatók; a reakcíóelegyet adott esetben, amennyiben a kiindulóanyagok jellege vagy a reagáltatott mennyi- 2 o ségek nagysága ezt megkívánja, hűthetjük is. Az (I) képletű vegyület ezután következő felszabadítása savas hidrolízissel, pl. a főreakció termékének híg, pl. legfeljebb 6 n vizes sósavoldattal való kezelése útján, vagy átketálozással, pl. katalizátor, mint p-toluolszulfonsav jelenlétében acetonnal való reagáltatása útján, szobahőfokon vagy mérsékelten felemelt hőmérsékleten, vagy más, a termék jellege által megkívánt módszerrel történhet. Az (V) általános képletű alkálifémvegyületeknek megfelelő 1-helyettesített izonipékotinsavalkilészterek részben már ismeretesek, más ilyen vegyületek pedig az ismertekhez hasonló módon, egyszerű módszerekkel állíthatók elő. Így pl. előállíthatunk ilyen kiindulóanyagokat •oly módon, hogy rövidszénláncú alkilcsoporttal képezett izonikotinsav-alkilésztereket valamely (VII) általános képletű halogénvegyülettel — e képletben Hal klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel, R|' jelentése pedig megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — kvaternerezünk, majd ezt követően katalikusan hidrogénezzük a terméket, pl. ródiumalumíniumoxid katalizátor jelenlétében. Még általánosabban alkalmazható, tehát telítetlen alifás Rt csoportot tartalmazó kiindulóanyagok előállítására is alkalmas az a módszer, amely szerint valamely rövidszénláncú alkilcsoporttal képezett izonipekotinsav-alkilésztert egy (VII) általános képletű halogeniddel vagy valamely ennek megfelelő metánszulfonsav- vagy p-toluolszulfonsavészterrel reagáltatunk. Énnek az eljárásmódnak a főreakciójához hasonló módon állíthatók elő a második helyen említett eljárás oly kiindulóanyagai, amelyek 1--helyzetbeli helyettesítőként egy RÍ' gyököt tartalmaznák; valamely (V) általános képletű alkálifémvegyületet egy adott esetben metilgyökkel helyettesített (Vili) általános képletű 2-propinnl — e képletben R3 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — reakcióképes észtereivel reagáltatunk. Ugyanilyen vegyületeket, valamint a szélesebb körű meghatározású Rx gyököt 1-helyzetbeli helyettesítőként tartalmazó vegyületeket olymódon is előállíthatunk, hogy valamely rövidszénlánoú alkilgyököt tartalmazó 1-benziloxikarbonil-izonipekotinsav-alkilészter alkálifémvegyületét hasonló módon egy (VIII) általános képletű vegyület reakcióképes észterével reagáltatjuk, a kapott íl-foenziloxikarbonil-4H(2-alikinil)-izonipekotinsav-alkilészter benziloxikarbonil-csoportját pl. jégecetes brómhidrogénsav segítségével lehasítjuk, majd az így kapott 4-(2--alkinil)-izonipekotinsav-alkilésztert egy (III) általános képletű vegyület reakcióképes észterével reagáltatjuk, az (I) általános képletű vegyületek első helyen említett előállítási eljárásához hasonló módon. Az (I) általános képletű vegyületek első helyen említett előállítási eljárásának bizonyos (II) általános képletű kiindulóanyagait pl. oly módon is előálíthatjuk, hogy. a fentebb említett rövidszénláncú 4-(2-alkinil)-izonipekotinsav-alkilésztereket az (I) általános képletű vegyületek második helyen említett előállítási eljárásához hasonló módon hidratálunk. Ugyanezek a (il) általános képletű kiindulóanyagok azonban előállíthatók úgy is, hogy valamely rövidszénláncú 1-benziloxikarbonil-izonipekotinsav-alkilészter alkálifémvegyületét egy (VI) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, majd a ketocsoportot felszabadítjuk és a benziloxikarbonilcsoportot lehasítjuk a fentebb már emiitett módszerek alkalmazásával; e két utóbbi művelet adott esetben egyetlen munkamenetben is lefolytatható. A (II) és (IV) általános képletű vegyületek előállításának további lehetséges módjait a találmány szerinti eljárás alább ismertetendő negyedik változatával kapcsolatban fogjuk megemlíteni. A találmány szerinti eljárás negyedik kiviteli módja értelmében az (I) általános képletű vegyületek és savakkal képezett addíciós sóik oly módon is előállíthatók, hogy valamely (IX) általános képletű vegyületet — e képletben Rí és R:> jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — önmagában ismert módon alkoholízisnek vetünk alá és kívánt esetben az így kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képezett sóvá alakítjuk át. Az alkoholízis valamely ásványi sav, egy rövidszénláncú alkohol és adott esetben víz egyidejű vagy egymást követő behatása útján folytatható le. Pl. oly módon járunk el, hogy a (IX) általános képletű nitrilt valamely rövidszénláncú alkanolban, tömény ásványi sav, elsősorban kénsav jelenlétében több óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az eljárás egy másik kiviteli módja esetében a (IX) általános képletű nitrilt hidegen hidrogénkloriddal kezeljük, az így keletkezett imidklorid-hidrokloridot egy 10 15 20 2b 30 35 40 45 50 55 60 3
