157975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furazán-származékok előállítására

3 157975 4 hidroxidok, mint nátrium- vagy káliumhidro­xíd, továbbá az említett alkálihidroxidoknak megfelelő karbonátok kerülhetnek alkalmazás­ra. A hidroxilámint előnyösen feleslegben, ás­ványi savas só, például hidroklorid alakjában alkalmazzuk és a bázist feleslegben alkalma­zott kondenzálószer segítségével szabadítjuk fel. Kiindulóanyagként oly (II) általános képletű vegyületek alkalmasak, amelyekben az Rí, R2 és R3 csoportok megegyeznek az (I) általános képlet meghatározásában felsorolt csoportok­kal, valamint ezek alkálifémsói is. Ezeket a ki­indulóanyagokat például oly módon állíthatjuk elő, hogy egy a benzolgyűrűben az Rj, R2 és R.j gyökökkel helyettesített acetofenolt nátrium­etilát jelenlétében, etanolban, butilnitrittel rea­gáltatjuk. A találmány szerinti eljárás egy másik kivi­teli módja értelmében oly módon állíthatjuk elő az (I) általános képletű vegyületeket, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet — ahol Rj, R2 és R- jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás sze­rintivel — vagy egy ilyen vegyület alkálifém­sóját 2 mól-ekvivalens hidroxilaminnal reagál­tatjuk. A (III) általános képletű kiindulóanyagok al­kálifémsóiként például nátrium- vagy kálium­sók alkalmazhatók. A reakciót célszerűen az első eljárás-változat esetében említett körülmé­nyek között folytathatjuk le. A (III) általános képletnek megfelelő kiin­dulóanyagokként oly vegyületeket alkalmazha­tunk, amelyekben az R1; R 2 és R 3 helyettesíthe­tők megegyeznek az (I) általános képlet alatl adott meghatározásokban felsorolt csoportok­kal. Az ilyen kiindulóanyagok például oly mó­don állíthatók elő, hogy egy a benzolgyűrűben az Rí, R2 és R 3 csoportokkal helyettesített fe­nilacetonitrilt nátrium-etilát jelenlétében, eta­nolban, butilnitrittel reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárás harmadik lehet­séges kiviteli módja értelmében oly módon ál­lítjuk elő az (I) általános képletű vegyületeket, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet — e képletben Xj, X2 és X3 hidrogénatomot vagy egy szer­ves savból, különösen egy karbonsavból szár­mazó acilgyököt képviselnek, Rt, R2 és R;) pedig az (I) képlet alatt meg­adott jelentésűek — gyűrűzárási reakciónak ve­tünk alá és adott esetben egyidejűleg hidroli­zálunk is. A (IV) általános képletű vegyületekben Xb X2 és X 3 helyén egy-egy karbonsav acilgyöke, például acetil- vagy benzilgyök állhat. A reak­ciót előnyösen oldószerben kondenzálószer je­lenlétében folytatjuk le. Olyan esetekben, ami­kor Xi és/vagy X2 helyén valamely karbonsav acilgyöke, X:) helyén pedig hidrogénatom vagy egy karbonsav acilgyöke áll, kondenzálószerként különösen alkálifémhidroxidok, mint nátrium­vagy káliumhidroxid, továbbá alkáliföldfém­., hidroxidok, mint kalcium- vagy báriumhidro­xid, vagy pedig az említett alkálihidroxidoknak megfelelő karbonátok alkalmazhatók. Ezeket a kondenzálószereket célszerűen egy hidroxiltar­talmú oldószerben, például vízben vagy rövid­szénláncú alkanolban, mint metanolban vagy etanolban alkalmazzuk. Alkalmazható továbbá kondenzálószerként foszforoxiklorid is, különö­sen olyankor, amikor Xj, X2 és X 3 helyén hid­rogénatom áll. Kiindulóanyagként oly (IV) általános képletű vegyületek alkalmazhatók, amelyekben Rj, R2, R3 , X|, X 2 és X3 helyén oly csoportok állnak, amelyek megfelelnek az (I) és (IV) általános képlet alatt adott meghatározásoknak. Az ilyen vegyületek egyik csoportja például az alábbi módon állítható elő: Kiindulóanyagként a benzolgyűrűben az R], R2 és R;s gyökökkel helyettesített fenilglioximot alkalmazunk és ezt jégecetben klórral reagál­tatva, a megfelelő fenil-klórglioxim-származékát alakítjuk, ebből pedig benzoilkloriddal absz. benzolban a megfelelő 0°-benzoil-l-klór-2-fenil­-glioxim-származékot kapjuk; a kapott 1-klór­vegyületet 6 n ammoniumhidroxidoldattal, hid­rogénklorid lehasítása közben a fenilglioxila­midoxim O-benzoiloximjává alakítjuk át, amely ä benzolgyűrűn az R|, R2 és R : j helyettesítőket hordozza. A találmány szerinti eljárást egy negyedik lehetséges kiviteli módja értelmében oly mó­don is előállíthatunk (I) általános képletű ve­gyületeket, hogy valamely (V) általános képletű vegyületet — e képletben X3 ' egy szerves sav, különösen egy karbon­sav acilgyökét képviseli, Rt, R2 és R3 jelentése pedig megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — hidrolízisnek vetünk alá. Az (V) általános képletű vegyületekben X,' helyén álló acilgyök valamely karbonsav acil­gyöke, például formil-, acetil-, vagy benzoil­gyök lehet elsősorban. Állhat továbbá X3' he­lyén a szénsav valamely monofunkcionális szár­mazékának gyökeként egy alkilkarbonil-gyök, mint egy metoxikarbonil- vagy etoxikarbonil­gyök, valamint egy ariloxi-karbonil-, mint fe­noxi-karboniloxi-csoport is. Az (V) általános képletű vegyületek hidrolí­zise például valamely alkálifémhidroxid, föld­alkálihidroxid vagy valamely ásványi sav se­gítségével, előnyösen hidroxiltartalmú oldószer­ben folytatható le. Alkálifémhidroxiként például nátrium- vagy káliumhidroxid, földalkálihidro-ÖO 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents