157972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsősorban tejfehérjét kicsapó vagy elsősorban proteolitikus hatású enzim-készítmények előállítására a Mesentericus-subtilis csoportba tartozó baktériumokkal
3 157972 lasztása, az enzim előállításának módja és ezáltal a sajtgyártás technológiájának a megváltoztatása a minőséget csökentő mtlléktermékek kiküszöbölését lehetővé teszi. Az így kajpott enzmmek a maximális proteolitdlkus hatást 5,0 feletti pH-tartományban fejtik ki, míg 4,0—5,0 pH-értéken a proteolitikus hatás a tejfehérjét kicsapó hatással szemben erősen háttérbe szorul. Ezt a jelenséget használjuk fel az enzimnek a mosószer-, bőr- és takarmányiparban történő alkalmazása során. A találmány szerinti eljárás proteolitikus hatású enzimek előállítására a törzsek tenyésztéséhez használt olcsó nyersanyag alkalmazása miatt igen gazdaságos és a tenyésztő oldatban a tejfehérjét kicsapó vagy proteolitikus hatású enzimek nagy koncentrációját biztosítja. A Mesentericus-subtilis csoportba tartozó baktériumok különféle természetes szubsztrátokból izolálhatok, melyek a következők lehetnek: burgonya, paradicsom, alma, paprika, uborka, takarmányrépa, szőlő, nyers kazein, árpadara, tej, tejtermékek stb. Megfelelő hígítási sorozat készítése után az izolálást erre. alkalmas táptalajon végezzük. Erre a célra húskivonatagar, pepton-agar, kína-kék-laktóz-húskivonat-agar, glukóz-bouillon-agar és kazein-agar jönnek számításba. A tiszta tenyészetből a baktériumokat több passzázsban lakmusztejbe átoltjuk és a proteolitikus aktivitást a peptonizálás alapján, az idő függvényében megállapítjuk. Hasonló körülmények között töb törzs, így a Bac. subtilis, Bac. cereus, Bac. cereus var. myocides és más bacillusok megfelelő folyékony táptalajba enzimaktivitást fejtenek ki, amelyek 1:1000—1:3000 és ennél nagyobb oltóerősségnek felelnek meg. -A tejfehérjét kicsapó oltóenzimet helyettesítő enzim előállítására szolgáló mikroorganizmus tenyésztésére a találmány szerinti eljárás során természetes vagy szintetikus táptalaj használható. Lényeges az, hogy a baktérium tenyésztéséhez szükséges, megfelelő szén- és nitrogénforrás, valamint ásványi anyagok és más tápanyagok rendelkezésre álljanak. Szénhidrátokként glukóz, früktóz, laktóz, burgonya- vagy gabonakeményítő és keményítőhidrolizátumok használhatók. Nitrogénforrásként ammónia, különféle szervetlen ammóniumsók, szerves nitrogénként különböző proteinek, így peptonok, élesztőkivonat, húskivonat, szójababdara, gabonadara, erjesztési maradékok, kukorcia-áztatóvíz, hallisztek és ehhez hasonlók alkalmazhatók. Ásványi anyagokként ammóniumfoszfát, káliumhidrogénfoszfát, kalciumkarbonát, kalciumklorid, magnéziumszulfát, vas(II)- vagy vas(III)-sók jönnek számításba. Ha auxotróp mutánsokat mutációk indukciójával hozunk létre, akkor a szükséges táptalajalkatrészeket, amelyek az elmaradó anyagcseretevékenység következtében már nem szintetizálhatok, a táptalajhoz hozzá kell adni. Ha a táptalajban mégis természetes, szerves nitrogénforrás van jelen, akkor a külön adagolás gyakran feleslegessé válik, mivel az elmaradó anyagcsere-teljesítményt a táptalaj komplex összetétele sokszorosan kompenzálja. A találmány szerinti eljárás kivitelezésé" során igen lényeges, hogy a baktériumokat friss. soványtejben tartsuk el és szükség szerint soványtejbe oltsuk át, hogy az enzimszintézist ilymódon az enzimatikus adaptációnak megfelelően'végezzük. A törzseket hosszabb időn át soványtejben tartva, ä proteolitikus aktivitás csökken anélkül, hogy a kazein koagulálása csökkenne. Az enzimkészítménynek a borjúoltógyomorral szemben pH= 5 felett még fennálló erőseb proteolitikus hatása azonban 5,0 pH-érték alatt annyira lecsökken, hogy azzal kiváltképpen friss- és krémsajtok készíthetők, amelyek az édestúró minőségével egyenértékűek. Az enzimek előállításához használt táptalajok összetételétől függően az enzimek jelentős proteolitikus aktivitással készíthetők. Ezek az enzimek a mosószergyártásban, a takarmányelőállításban és a gyógyászatban használhatók. Az enzimek felhasználhatósága szempontjából a pH-érték döntő jelentőséggel bír. A baktériumok tenyésztését célszerűen felváltva mikroaerofil és aerób körülmények között végezzük. Ha két inokulumra van szükség, akkor az első inokulum tenyésztését álló tenyészetben, a másik tenyésztését vagy ugyancsak álló, vagy rázott tenyészetben végezhetjük. A termelő közegben a baktériumok tenyésztését mindig aerób körülmények között kell végezni. A termelést több 10 m3 térfogatban is kivitelezhetjük és a fermentációs tartályokat megfelelő kényszerleyegőztető és keverő-berendezéssel kell ellátni. A tenyésztés hőmérséklete előnyösen 28—37 °C. A tenyésztés időtartama általában 18—32 óra. Ekkor a táptalaj összetételétől függően az enzimaktivitás oltóerősségben kifejezve 1:1000—1:3000. Az enzimaktivitás meghatározását Hehsteller és Stein: Landwirtschaftliches Jahrbuch der Schweiz, 68, 291—368 (1954) szerint végezzük. Más összetételű táptalajokban, 6,8—7,2 pH-értéken 3—5 PU/ml proteolitikus aktivitás volt észlelhető. (Bergkwist R.: Acta Chemica Scandinavica 17, 2230 (1963). A tenyésztés befejezése után a tenyészfolyadékot leszűrjük és a szűrletet kíméletesen bepároljuk. A folyékony, bepárolt termék 1:10— 1:12 koncentrációban a sajtgyártásban használható és 1:10 000—1:15 000 aktivitással rendelkezik. A folyékony készítmény helyett száraz, 1:100 000 és ennél nagyobb oltóerősségű kicsapott terméket is használhatunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 E") 60 2
