157858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kúpolókemence szénhidrogénalapú póttüzelőanyagok eltüzelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 157858 áÉik -Nemzetközi osztályozás: B 22 d 26—33 ^0 Bejelentés napja: 1968. XI. 29. (TA—995) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. XII. 22. Megjelent: 1971. III. 01. Feltalálók: Dr. Takács Tibor oki. kohómérnök, Stenczel István technikus, Asztalos Zoltán technikus, Miskolc Tulajdonos: KGM. Tüzeléstechnikai Kutató Intézet, Miskolc-Egyetemváros Eljárás és kúpolókemence szénhidrogénalapú póttüzelóanyagok eltüzelésére Az ismert kialakítású kúpolókemencék póttü­zeléses eljárásainál egyes megoldások gázt, má­sok folyékony póttüzelőanyagokat használnak fel qly módon, hogy azok elégetése a kemencetest­ben történik. így e kúpolókemencéknél ezen el- 5 járások előnye is jelentkezett, de csak abban a tekintetben, hogy a kokszanyag egy kevesebb ré­szét olcsóbb és kedvezőbb égési tulajdonságok­kal rendelkező tüzelőanyagokkal helyettesítet- • ték. A hátrányai ezen hagyományos eljárások- 10 nak és berendezéseknek, hogy csak egyféle hal­mazállapotú póttüzelőanyag felhasználását teszik lehetővé, és a tüzelés tartama alatt növekvő gáz­mennyiség ellenében az azonos gázáramlási se- -bességet, mint a tüzelés optimális feltételét nem 15 biztosítja, vagyis a póttüzelőanyagok felhaszná­lásának hatásfokát rontja. Ugyancsák hátrányos tüzeléstechnikai adottságokat jelentenek azok a konstrukciós hiányosságok, amelyek a hagyomá­nyos belső kialakítás folytán a fúvókák és pót- 20 égetők ideális elhelyezését nem teszik lehetővé, amelynek következtében a betétanyag és a gáz­közeg közti optimális hőcsere előfeltételét sem biztosítják, s így nincs meg a lehetőség az egyen­letes betét és gáznyomás létesítésére. 25 A találmány szerinti eljárás és ennek fogana­tosítására szolgáló berendezés kiküszöböli az is­mert szénhidrogénpóttüzelésű kúpolókemencék felsorolt hátrányait olyan eljárás létesítésével, 30 amelynél a tüzelés tartama alatt egy vagy több­féle póttüzelőanyag sztöchiometrikus elégetését valósítja meg, és a póttüzelőanyagot a kemen­cébe már tökéletesen elégetve juttatja. A találmány szerinti berendezés szénhidrogén­póttüzelésű kúpolókemencére vonatkozik. A szénhidrogén-tüzelőanyag a kemencén kívül el­helyezett, a kemencéhez égőcatornán kereztül csatlakozó tüzelőberendezésben tökéletesen elég és így éghetőt nem tartalmazó füstgáz jut be a kemencébe. A kemencetest hengeres aknából, kú­pos átmeneti részből és hengeres medencéből áll. A medence átmérője, amely azonos a fúvósíkát­mérővel (d) kisebb, mint az akna átmérője (D). A d/D viszony a találmány szerinti berendezésben 0,6—0,95 között változhat. Az átmeneti kúpos rész magasságának és a fúvósíkátmérőnek a vi­szonya : d/L=0,6—2,0. Az átaeneti kúpos neszben a tüzelőberendezésben képződő füstgáz beveze­tésére szolgáló egy, vagy több égőcsatorna van. A nyílások átmérője (F) a fúvósíkátmérőhöz a következőképpen viszonyul: d/F=3,5—7. Az egy, vagy több F átmérőjű égőcsatornához olyan tü­zelőberendezés csatlakozik, amelyben mind a fo­lyékony, mind a gáznemű szénhidrogének töké­letesen, szabályozottan elégethetők. A tüzelőbe­rendezéseket és a kemencetestet összekapcsoló égőcsiatarnák középvonala a vízszintessel 5— 30°-o:s szöget zár ibe. A szerkezet nagyon fontos 157858

Next

/
Thumbnails
Contents