157855. lajstromszámú szabadalom • Örlőberendezés

157855 3 4 •— 4 ... 6 vagy esetleg még kevesebb — ütés vagy ütközés után távozik a gépekből. Éppen ezért ezen gépek finomabb őrlésre nem alkalmasak. A találmány tárgya az ismert dobmalmok és röpítőmalmok fent vázolt hibáit és hiányosságait kiküszöböli és olyan új dobmalmot alakít ki, amelynek, segítségével lényegesen gazdaságosabban és eredményesebben lehet a kívánt finomságú aprítást, illetőleg őrlést végrehajtani. A találmány szerinti berendezés röpítő-dobmalom őrlőberendezés, amelynél lassan forgó dobmalom belsejében acél őrlőtesték helyett a visszahulló darabok útjában nagy sebességgel mozgatott ütőröpítő eleméket helyezünk el. A íorgódob főszerepe a találmány szerinti megoldásnál a folyamatos ismételt anyagfeladás biztosítása, a nagy sebességű röpítő elemek felé, amelyek az anyagot a dobtérfogat nagy területén szétszórják és a feladás darabjait, illetőleg azok törmelékét nagyrészt egymással, kisebb mértékben esetleg a dob falával is ütköztetik. A találmány szerinti őrlőberendezésben a röpítőelemeket előnyösen a dob tengelyéhez képest excentrikusan elhelyezett tengellyel rendezzük el. Az excentricitás mértékével, valamint ezen tengelynek a dobtengely vonalához képest elfoglalt helyzetével, azonkívül a röpítő elemek forgásirányával nagymértékben változtathatjuk, illetőleg szabályozhatjuk a dobtérfogat „hasznos" területét, ahol a darabok egymás közti ütközése történik. Ha például a tengelyt úgy helyezzük el, hogy a röpítőelemek vége bemerül az anyagnak a dobban egyébként relatív nyugalomban levő és körív mentén haladó részébe, a röpítőelemek a darabokat innen is elröpítik és közben nagymértékű dörzsöléssel, koptaitással, elősegítik az anyag finom őrlését. A röpítőelemek kerületi sebességét a dobmalmdknál szokásos 3 ... 6 m/s ütközési sebességnél sokkal nagyobbra, például 50^—60 m/s-re is választhatjuk és ezáltal az őrlési folyamat hatásosságát és sebességét jelentősen javíthatjuk. Ilyen módon a malom fajlagos energiafogyasztása csökken, míg teljesítőképessége növekszik. A nagysebességű ütközés hatásfoka ugyanis jobb, minit a Szokványos dobrnlalimidk kissebességű ütéseié. A röpítőelemek kerületi sebességét a kőzet törőszilárdságától függő kritikus sebességnél nagyobbra választjuk és ebben az esetben a találmány szerinti röpítő dobmalmokban minden egyes ütközés töréssel jár. A rotortengely excentricitásának alkalmas megválasztásával elérhető, hogy a dob térfogat nagyrésze autogénőrlő „hasznos" terület legyen. A röpítőelemieík vége is kialakítható üregeseri oly módon, hogy például az üregek üzem közben az aprítandó anyaggal rakodjanak tele, vagyis itt is autogén őrlés történjék. Az elröpített darabok zömmel egymáson ütköznek, s csak kisebb részben, illetőleg esetlegesen a malom falán. Ezáltal a fajlagos acélfogyasztás jóval kedvezőbb a találmány szerinti röpítő dobmalomban, mint a szokványos dobmalmokban. Fentiek alapján a találmány tárgya olyan őrlőberendezés, amely vízszintes tengelyvonalú őrlődobot tartalmaz, és ezen tengelyvonallal párhuzamosan elhelyezett, a dobon áthaladó forgathatóan ágyazott tengelyen ezen tengelyhez rögzített röpítőelemek vannak elrendezve. . A találmány tárgyát és további részleteit rajzok alapján, példakénti kivitelek kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra egy hagyományos dobmalom „hasznos" ütési-üfiközési területét mutatja. A 2a,... 2d. ábrák a találmány szerinti röpítő dobmalom hasznos területeit szemléltetik a röpítőelemek tengelyének különböző excentricitással történő elhelyezése és különböző irányú forgatása esetén. A 3a. és 3b. ábra egy lehetséges röpítőelem kialakítás részletét mutatja keresztmetszetben, illetőleg elölnézetben. A 4a ... 4f. ábrák különböző röpítőelem kialakításokat mutatnak példaképpen. Az 5a. és 5b. ábra a találmány szerinti röpítődobmalmos berendezést szemléltet nedves őrlés esetére, vázlatosan, elölnézetben és oldalnézetben. A 6a. és 6b. ábrák az 5. ábrához hasonlóan elölnézetben és oldalnézetben szemléltetik vázlatosan a találmány szerinti röpítő dobmálom feihasználásával készült elrendezést, száraz őrlés esetére. Az 1., 2., 5. és 6. ábrákon magukat a röpítő elemeket nem ábrázoltuk, kizárólag a röpítőelemek tengelyét jelöltük. Amint az 1. ábrán bemutatott vázlaton látható, az 1 dob, 2 nyil irányában forog és 3 vonalakkal jelzett útvonalon az aprítandó anyagot magával viszi a dob forgási sielbességétől függő bizonyos magasságig, ahonnan azok a 4 vonalak mentén visszahullnak és a sraffozással jelzett, viszonylag csekély keresztmetszetben ábrázolt 5 területen történik az aprítás. A 2a... 2d ábrákon az 1 dob ismét 2 nyil irányában forog, de itt már találmány szerinti 6 röpítőrotorok vannak elhelyezve, amelyek 7 nyil irányában forognak. Ezek a 6 röpítőrotorok a dobtengelyhez képest az ábrákon különböző excentricitással vannak elhelyezve és például a 2d. ábrán a röpítőrotor forgásiránya megegyezik az 1 dob forgásirányával. A rajzokon bevonalkázott 5 területek mutatják azt a „hasznos" területet, amely közvetlen autogén ütköztetésre ki van használva. Az ábrákon a 8 szaggatott vonalak a röpítőrotor nélküli dobmalmokban az anyag által elfoglalt területet jelölik kb. 0,75nicrit fordulatszám miellett. Ez lényegileg megfelel az 1. ábra szerinti területnek. A 2d. ábrán olyan megoldást mutattunk be példaképpen, amelynél a röpítőrotor a töltés relatív nyugalomban levő részébe merül és a dobbal azonos forgásiránnyal, de lényegesen gyorsabban forogva, erős dörzsölő4íoptató hatást is kifejt a „tiszta" ütközés mellett. 10 IS 20 25 Í0 35 40 45 50 55 60 10 IS 20 25 Í0 35 40 45 50 55 60 2