157855. lajstromszámú szabadalom • Örlőberendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. X. 24. (TA—910) Közzététel napja: 1970. IV. 08. Megjelent: 1971. III. 01. 157855 Nemzetközi osztályozás: B 02 c 17/00 KOT* # , \ \^/í//5l siún1 Feltaláló: Dr. Tarján Gusztáv egyetemi tanár, Miskolc Tulajdonos: Tatabányai Szénbányák, Tatabánya ÖrlŐberendezés A találmány tárgya ÖrlŐberendezés, amelynél lényegesen nagyobb hatásfokot tudunk elérni, mint az ismert hasonló célra szolgáló berendezéseknél. A szokványos dobmalmok (golyósmalmok, rudasmalmok, csőmalmok, autogénörlő dobmalmok) vízszintes tengelyű, lassan forgó hengeres vagy kétoldalt kúpos részökisel rendelkező hen- 10 geres dobok, amelyekben Örlőtestek — acélgolyóik, rudak, dlpebsek vagy az őrülendő anyagnak nagyobb darabjai — ütéssel, dörzsöléssel, őrlik fel szíártazton vagy nedvéstem laz anyagólt. Az anyag feladása a dob egyik sík vagy kúpos fe- 15 delének centrális nyílásán keresztül történik és az őrlemény a másik sík vagy kúpos fedél nyílásán át távozik a malomból. A dobmalmok fordulatszáma rendszerint az ún. „kritikus" fordulatszám (n/jrií- = 30/|/R, ahol R a dob sugara 20 méterben) 75 .. . 95%-a között van. Ilyenkor a malomban a centrifugális erő bizonyos magasságig felszállítja az örlőtesteket és ezek visszazuhanva a malom belsejében levő anyagot főleg ütéssel aprítják. Ilyen esetben a teljes őrlési mun- 25 kának kb. 80 .,. 90'%-át az ütési munka teszi ki. Ha a kriítákus fordulatszám 55 ... 60%-ával forgatják a dobot, a töltés nem esik vissza, hanem csupán visszacsúszik, visszagördül a malomba és az őrlési munka zömét a dörzsölés-koptatás adja. ;><) Az örlőtestek esésekor a hagyományos dobmalmokban azok ütközési sebessége a v=f2gH képletnek felel meg, ahol H az esési magasság, g pedig a földi gyorsulás. Így például, ha H = = 0,5—1—2—3—5—7 m, akkor ugyanilyen sorrendben a hozzá tartozó v ^3,1—4,4—6,3—7,7—9,9—11,8 m/s. A szokványos dobmalmdkban a kőzetdarabok egymásközti kis sebességű ütközésének energiája általában nem elégséges azok eltöréséhez, hanem csupán az acél örlőtestek ütése töri el biztonsággal azokat a szokásosan 2—3 m átmérőjű golyósmalmokban. Autogénmalmoknál idegen törőesZközt nem alkalmaznak, ezért azoknak szokványos átmérője 6—8—10 méter, gyakran azonban ezekben is alkalmaznak néhány százalék nagy acélgolyót a kritikus méretű szívós kőzetdarabok továbbaprítására, amelyek továbbtörésére a nagy kőzetdarabok már nem alkalmasak. Az őrlési munka zömét szolgáltató ütési munka a dobmalmokban csupán a malomtérfogat egész kis területén történik. Ismeretesek röpítő malmok, illetőleg röpítő törők, amelyeknél az aprítás ütközéssel történik. A kőzet szilárdságától függő, megfelelő nagyságú sebességgel történő ütközés eltöri a dobóléceknek, páncéllemezéknek vagy egymásnak ütköző darabokat. A törmelék itt aránylag kevésszámú 157855