157849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indol-származékok előállítására
7 157849 8 A találmány szerinti eljárás utolsó lépéseként az (I) általános képletű 3-indoIil-alifás savszármazékoknak az említett (II) képletű N1--acilezett fenilhidrazin-származékok (III) általános képletű alifás savszármazékaikkal való reagáltatása útján történő előállítását ismertetjük; ez a találmány szerinti eljárás legfontosabb lépése. Ezt a reakciót oly módon folytatjuk le, hogy a reagáló anyagokat valamely erre alkalmas kondenzálószerrel, vagy enélkül, valamely szerves 'oldószerben vagy oldószer alkalmazása nélkül hevítjük. A reakció igen nagy termelési hányadokkal megy végbe. Ez a reakció oldószer nélkül is simán lefolyik, sok esetben azonban előnyös valamely erre alkalmas oldószert használni. Ilyen oldószerként pl. szerves savak, mint ecetsav, hangyasav, propionsav, tejsav vagy vajsav, vagy pedig nem poláris szerves oldószerek, mint ciklohexán, n-hexán, benzol, toluol stb., továbbá egyéb szerves oldószerek, mint dioxán vagy dimetilformamid használhatók, amennyiben szabad savszármazékokat kondenzáltatunk. Ha alifás savésztereket kondenzáltatunk, akkor a fent említett oldószereken kívül alkoholok is használhatók. Ha viszont szabad alifás savszármazékokat kondenzáltatunk és alkoholt használunk oldószerként, akkor a megfelelő indol-alifás savésztert kapjuk termékként, vagyis oly (I) általános képletű vegyületet, amelyben R5 helyén alkoxicsoport áll, amint ezt pl. a csatolt raj^ szerinti (F) reakcíófcéplet szemlélteti. Ez a reakció 50 C° és 200 C° közötti hőmérsékleteken általában jó eredménnyel megy Végbe, előnyösen azonban 65 C° és 95 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakció gyorsan folyik le és általában rövid idő, legtöbbnyire 1 vagy 2 óra alatt végbemegy. Kondenzálószer egyes esetékben nem szükséges, általában azonban jobb eredményeket kapunk kondenzálószer használata esetén. Kondenzálőszerként szervetlen savak, mint sósav, kénsav vagy foszforsav, fémhalogenidek, mint cinkklorid, rézklorid, nehézfémporok, mint rézpor, Grignard-reagensek, bórfluoridok, polifoszforsavak vagy ioncserélő gyanták alkalmazhatók. A sósavat és más hasonló kondenzálószereket ekvimolekuláris vagy ezt meghaladó mennyiségben kell alkalmazni, míg a rézpor és hasonlók csupán kis mennyiségekben használandók. A reakoióelegynek a reakció végbemenetele utáni kezelése általában az alkalmazott oldószertől függ, rendszerint azonban oly módon járunk el, hogy a reakcióelegyet szobahőfokon vagy hűtőszekrényben (5 C° körüli hőmérsékleten) állni hagyjuk, majd a rendszerint nagy mennyiségben levált kristályos terméket elkülönítjük. Ha a termék nem válik le közvetlenül kristályos alakban, akkor a reakcióelegyet csökkentett nyomás alatt betöményítjük vagy pedig vizet, víz-ecetsav elegyet vagy petrolétert (az oldószertől függően) adunk a reakoióelegyhez. Ennek eredményeképpen rendszerint jól kikristályosodik a termék. Az átkristályosítás céljaira oldószerként általában előnyösen éter, 5 aceton, vizes aceton, alkohol, vizes alkohol, benzol vagy ecetsav használható. A találmány szerinti vegyületek kristályai rendszerint polimorfizmust mutatnak és kris-10 tály alakjuk függ az átkristályosítás céljaira alkalmazott oldószertől és a kristályosítás sebességétől. A levált kristályos terméket szűréssel elkü-15 lönítjük és általában vizes ecetsavval, vizes alkohollal, vízzel vagy petroléterrel mossuk, majd megszárítjuk. A találmány szerinti eljárás termékei általában kristályos vegyületek, az észter alakjában kapott termékek azonban egyes ese-20 tekben olajszerű alakúak. A találmány szerinti eljárás során a reakciók lefolytatására szolgáló oldószereket, reakciókörülményeket, kondenzálószereket és az átkristá-25 lyosítás céljaira alkalmas oldószereket a fentiekben csupán példaként említettük; a szakértő számára azonban nyilvánvaló, hogy e szempontokból az eljárás számos további változata lehetséges a találmány keretein belül. £0 A találmány szerinti eljárással az alábbi vegyületek az elméletinek megfelelő vagy azt megközelítő termelési hányadokkal állíthatók igen egyszerű módon elő: 35 N-(p-klórbenzoil)-2-metil-4-metoxi- és 6-metoxi' -3-indolil-ecetsav, N-(p-klárbenzoil)-2,4-dimetil- és 2,6-dinietil-3--indolil-ecetsav, N-(p-klórbenzoil)-2-metil-5-metoxi-3-indolil-40 -ecetsav, y-[N-(p4dórbenzoil)-2-metil-5-metoxi-3~ -indolil] -vajsav, N-(p-klórbenzoil)-2-metil-5-klór-3-indolii-ecetsav, 45 N-(p-klórbenzoil)-2,5-dimetil-3-indolil-ecetsav, N-(p-klórbenzoil)-2-metil-5-fluor-3-indolil--ecetsav, N-jbenzoil-2,5-dimetil-3-indolil-e cetsav, N-(p-metilbenzoil)-2-metil-5-metoxi-3-indolil-50 -ecetsav, N-(p-metoxibenzoil)-2-metil-5-metoxi-3-indolil-ecetsav, a-[N-(p-klórbenzoiI)-2-metil-5-metoxi-3--indolil]-propionsav, 55 N-benzo:il-2-metil-5-klór-3-indolil-ecetsav, N-Jbenzoil-2-metil-5-metoxi-3-indolil-ecetsav, N-(p-trifluormetilbenzoil)-2-metil-5j metoxi-3--indolil-ecetsav, N-(p-klórbenzoil)-2-metil-5-metoxi-3-indolil-ecetsav-nátriumsó, N-(pJ klórbenzoil)-5-nitro-3-indolil-ecetsav. A találmány szerinti eljárásban olyan esetekben, amikor az R4 helyén karboxilcsoportot 65 tartalmazó (III) általános képletű alifás sav-4
