157849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indol-származékok előállítására

5 157849 6 hány óra alatt teljesen végbemegy. A reakció befejezése után az alkalmazott halogénhidro­génsav-lekötőszer hidrohalogenidjét szűréssel el­távolítjuk a reakcióelegyből, a szűrletet pedig csökkentett nyomás alatt bepároljuk; ha vízben oldható oldószert, pl. piridint alkalmaztunk re­akcióközegként, akkor oly módon is eljárha­tunk, hogy a reakcióelegyet vízbe öntjük, ami­koris a kívánt Ni-acilezett fenilhidrazon-szár­mazék kristályos alakban vagy olajszerű ter­mékként kiválik és könnyen elkülöníthető. A reakcióterméket megfelelő oldószerből, pl. alko­hol és víz elegyéből történő átkristályosítással - tisztíthatjuk. Egyes esetekben a reakció során az (V) álta­lános képletű fenilhidrazon-származék a (VI) általános képletű vegyülettel reagálva, a (IV) képletű N^acilezett fenilhidrazon helyett köz­vetlenül a (II) általános képletnek megfelelő N1-acilezett fenilhidrazin^származékot szolgál­tatja termékként, ha a reakciót viszonylag gyenge —N=C< kötésű vegyülettel vagy igen erélyes reakciókörülmények alkalmazásával foly­tatjuk le. A fent leírt eljárással az alább felsorolt N1 ­-acilezett fenilhidrazon-származékokat (IV) állít­hatjuk elő igen jó termelési hányadokkal: , aoetaldehid-Ni-Íp-klórfenilJ-N^-ÍpHklórbenzoil)­-hidrazon, ac0taldidhid-N1-(p-miätilfenil)-N 1 -(p^klorbenzo:il)--hidrazon, benzaldehid-Ni-Íp-metilfenilJ-Ni-Íp-klórbenzoil)­-hidrazon, acetaldehid-N^Íp-metoxifenilJ-Ni-Íp^metoxi­benzoil)-hidrazon, acetalde!hid-N1 -.(p-anetoxiif'eni'l)-N l -(:béba-naf­toil)-hidrazon, acetaldehid^N1 -(p-.metoxifenil)-N 1 -(p-iklór­benzóil)4hidrazon, acetaldehid-Ni-Íp-etoxifenilJ-N^ím-klórbenzoil)­-hidrazon, aoetaldehid-N1 -(p-'hidroxifenil)-N 1 -jbenzoil­-ihidrazon, acetaldehid-N1 -(p-klórben20il)-N^m-'metilfenil)­-hidrazon; ha (V) általános képletű hidrazonszármazék­ként az etil-levulinát, etil-acetoateltát, imeit'il-4--metoxi-3-oxo-n-butirát stb. hidrazon-származé­kait alkalmazzuk, akkor a reakciókörülmények­től függően igen, könnyen közvetlenül az alább felsorolt N^acilezett hidrazin-származékokhoz juthatunk: N^p-metoxifenilJ-N^p-klórbenzoilJ-hidrazin, N^p-etoxiífenuJ-Ni-ím-klórbenzoilJ-hidrazin, Ni-ím-metilfenilJ-Ni-ÍpHklórbenzoilJ-hidrazin, N1 -(p-ihidroxifenil)-N 1 ^(o-klórbenzoil)-hidrazin, N1 -(p-etoxifenil)-N 1 -.benzoilJhidrazin, Ni-íp-metiltiofenilJ-NJ-Íp-metiltiobenzoilJ-hidr­azin, NHp-metil'fenil)-N^p4dórbenzoil)4iidrazin. Ezek az új N^acilezett femlhidrazon-szárma­zékok és N^acilezett fenilhidrazin-származékok nem csupán közbenső termékei a találmány szerinti eljárásnak, hanem magukban is érté­kes farmakológiai tulajdonságokkal, pszicho­stimuláns, tumorellenes, baktericid és fungicid 5 hatással rendelkeznek, így előállításuk önmagá­ban is a találmány fontos részét képezi. A továbbiakban a (II) általános képletnek megfelelő fenilhidrazin-származékoknak a (IV) általános képletű r^-acilezett fenilhidrazon-10 -származékok elbontása útján történő előállítá­sát fogjuk ismertetni. Az Ni-acilezett (IV) fenilhidrazont valamely erre alkalmas oldószerben, pl, alkoholban, éter-15 ben, benzolban vagy toluolban oldjuk. Ezután az ekvimolekuláris mennyiséget meghaladó­mennyiségű száraz hidrogénklorid-gázt nyele­tünk el az oldattal. Ha alkoholt választunk ol­dószerként, jó termelési hányad elérése érdeké-20 ben célszerű absz. alkoholt alkalmazni. Az el­bontás termékeként képződött (II) képletű N1--acilezett fenilhidrazin-származék hidrokloridja kristályos alakban, jó hozammal válik le. 25 A fenti eljárásban hidrogénklorid-gáz helyett kénsav vagy más sav is alkalmazható. Ha oldó­szerként étert, benzolt vagy toluolt használunk, ez előnyösen kis-mennyiségű alkoholt is tartal­mazhat. E reakciáhőmérséklet előnyösen 0 C° „ és 25 C° között lehet, dolgozhatunk azonban 0 C° alatti hőmérsékleten is. (IV) általános képletű Ni-acilezett fenilhidr­azon-származékként különféle vegyületek alkal­mazhatók. Jó eredménnyel bonthatók el általá­ban pl. az acetaldehid, klorál, benzaldehid, ace­tol (l-hidroxi-2-propanon), etil-acetoaoetát és metoxiaceton hidrazonjai a kívánt Ni-acilezett (II) képletű fenilhidrazin vegyületekké. Külön­leges előnye van azonban ipari szempontból az acetaldehid-hidrazonok alkalmazásának. A találmány értelmében pl. az alább felsorolt (II) képletű N^acilezett fenilhidrazin-származé­kokat állíthatjuk elő: 45 N^p-etoxifenilJ-N^metiltiabenzoil^idrazin, N1 -(p-imetiltiofenil)-N 1 -(béta-na i ftöil)-'hidrazin, N^Íp-metoxifeni^-NL-ímHmetilbenzoi^Hhidrazin, N1 -(p-imetoxifenil)-N 1 -(p-klóilbenzoil)-j hidrazin, g0 N 1 -(m-metilfenil)-N 1 -(p-klóíbenzoil)-'hidrazin, N^Íp-metoxifeni^-NL-Íp-klórbenzoilJ^hidrazin, Ní-Íp-metoxifenilJ-N^benzoil-hidrazin, Ni-Íp-etoxifeni^-Ni-ím-klórbenzoilJ-hidrazin. Ugyancsak könnyen előállíthatók e vegyüle­tek különféle sói, mint a hidrokloridoik, szulfá­tok és foszfátok is. Mindezek új, az irodalom­ban eddig le nem írt vegyületek. Ezek a vegyületek pszíchostimuláns, tumor­ellenes, baktericid és fungicid hatással rendel­keznek és így önmagukban is fontos termékek, emellett igen fontos közbenső termékek az em­lített nagyhatású gyulladásgátló, fájdalomcsilla­pító és lázcsillapító gyógyszerek előállítása so-65 rán. 3

Next

/
Thumbnails
Contents