157844. lajstromszámú szabadalom • Izotiazol-származékokat tartalmazó kártevőirtószer készítmények

157844 5 6 tehát, amelyek képletében Z és Z' hidrogént, halogént, vagy rövidszénláncú alkilgyököt képvisel, oly módon állíthatók elő, hogy valamely {III) általános képletű diszuMdainidot — ahol T és T" hidrogénatomot vagy metülgyäköt képvisel — valtamely ciklizáló hatású szerre1! és szükség esetén halogénezőszerrel kezelünk. E gyűrűzáródási reakció rendszerint már Végbemegy, ha a kiinduló diszulfidamidoit halogénezőszerrel kezeljük. Az e célra alkalmas háloglénezőszerek jellemző példáiként a Mór, bróm, szulfurilklorid, szulíurilbromiid, N-klórszukeinimid, N-brómszukcinimid és hasonlók emlW> hetők. Előnyösen klórrt vagy szulfurilkloridot alkalmazunk halogéniezaszarkérít. A diszulfidamid gyűrűzárása 3 mól-ekvivalens halogénezőozer (célszerűen halogén) alkalmazása esetén megy végbe. Ha a íhalogénezőszert feleslegben alkalmazzuk, az így keletkezett izotiaziolon a 4- és/vagy S-helyzatben halogéneződhet. Ha 5 mól-dkvivalens halogénezőszar áll rendelkezésre a reakcióhoz, akkor monohalogéneződ-és (következik be; diíhalogéneziés eléréséhez 7 mól^ekvivalens ihalogénezőszer jelenléte szükséges. A 4- és az 5nhelyzatben különböző halogénatomokat tartalmazó izoitiazol-származékak előállítása oly módon történhet, hogy Taz említett helyzetiek egyikében már halogénezett izotiazolont tovább halogénezzük a kívánt másik balogénatom bevitellé céljából. így pl. ha 4--bróm-5-klór-3-iziotiaziolont kívánunk előállítani, akkor ezt vagy az 5-klór^3-izotiazolon brómozása, vagy a 4-!bröm-3-izatl

iazolon klórozása útján tehetjük meg. Az itt fciinidulóanyagként alkalmazásra kerülő izotiazolont tiermászetiesien a fentebb leírt módon, a megfelelő diszulfidamid ciklizáláisa útján (állítjuk elő. Az ilyenfajta, másodlagos balogénezésnek nevezhető eljárás gyakorlati ikivitelének különböző lehetséges változatai a szakmabeliek számára fcézenfekvőek és nem szorulnak közelebbi ismertetésre. A hőmérséklet a fenti eljárás szempontjából nem bír döntő- jelentőséggel; a oiklizálási reakció bármely hőfokon lefolytaltható. Általában azonban előnyösen 0 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. A reakció kivitele valamely, a reakció szempontjából közömbös nem-vizes oldószer, mint benzol, toluol, xiM, etilacetát, etiléndiklorid és hasonlók alkalmazásával töntiénhet. A eiklizálási reakció során az izoitiazolonokkal együtt izotiazolónium-isók is képződnek. E sók szerkezetét a csatolt rajz szerinti (IV) szerkezeti képlet szemlélteti; e képletben Z és Z1 a fentebb említett helyettesítőket képviselik. Kívánt esetiben, vagy amennyiben ez valamilyen szempontiból szükséges, a reakcióelegyben is alkalmazhatunk, az izotiazolóniumsó képződésének meggátlása céljából. Erre a célra előnyösen terc.amin-bázisok, pl. piridm, vagy fcrietilanün alkalmazhatók. Megjegyzendő, hogy az izotiazoJónium sók a megfelelő szabad izotiazolönofcká is alakíthatók, vízzel vagy gyenge szerves bázisokkal való érintkezésbehozatal útján. E módszerek természetesen jól ismeretesek a szakmabeliek számára. A 4,l

5-dihalogén-3^hidroxi-izotiazolok a megfelelő 5-halogén-3-hidroxi-izo!tiiaziolok halogéhezése útján is előállíthatók, amint ezt fentebb, az „A" típusú vegyületek előállításával kapcsolatban leírtuk. A „C" típusú vegyületek -előállítása a Goerdeler -és Mittler (Chem. Ber., 96, 944—954, 1963) által leírt módszerrel történhet, oly módon, hogy valamely helyettesített béta-itiiöketoamidot a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, pl. etilacetátiban halogénezünk. Az oly (V) általános képletű vegyületek tehát, amelyek képletében R'", legfeljebb 8 szénatomos aralkilosaportot vagy rövidszénláncú halogétóalkil-esoportat képvisel, ha R" hidrogén, rövidszénláncú alkilgyöfc vagy halogénatom, ha pedig R" rövidszénláncú alkilgyök afekor R'" rövidszénláncú alkilgyök is lehet, oly módon állíthatók elő, hogy valamely (VI) általános képletű helyettesített béta-tioketoamidot —• ahol R hidrogén vagy rövidszénláncú alkilgyök, R' pedig legfeljebb 8 szénatomos aralkilcsoport vagy rövidszénláncú al-6 kilgyök — a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben valamely halagénezőiszerrel reagáltatunk. A reakció menetét a csatolt rajz szerinti (VII) ireafccióképlet szemlélteti, 65 ahol 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A kapott termékeknek a reafccióelegyből való elkülönítésére bármely ismert ilyen célú 10 módszer alkalmazható. Általában a termék elkülönítése desztilláció, kristályosítás, szűrés és hasonló műveletek alkalmazásával történhet. Az izotiazoionok előállítását eredményező eiklizálási reakció fciindulóanyagadul szolgáló 15 diszuMidamidok .különböző módszerekkel állíthatók elő. így pl. valamely alfa- vagy béta-mono- vagy -diszubszitituált aktrilátot vagy akrilsavat tiolecetsawial reagáltathatunk. A reakció befejeződése után a terméket hidroli-20 zárjuk és így egy héta-merkapto-propionsavat kapunk, amelyet azután a megfelelő diszulfid-sawá oxidálunk. Ezt. a terméket azután di-savkliorid-diszulfiddá alakítjuk át és ez utóbbit ammóniával vagy helyettesített ammónia-25 származékokkal, mint alkilaminofcfcal, anilinnel, amidokkkai, ciánamidofckia-1, szulfonaimidokkal, kairfoamiddal vagy hasonlókkal reagáltatjuk. Amint már fentebb említettük, a diszulfidamidok élőállítására számos különböző SQ

módszer alkalmazható; számos ilyen diszulfidamid ipari miéretelkbien is könnyen beszerezhető. Előállítási módjuk természetesen bizonyos változatokat igényel attól függően, hogy milyen helyettesítőket kívánunk valamely adott „. esetben a termékbe bevinni. 3