157757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés végnélküli forgácslemez előállítására
3 157757 4 kloridot alkalmaznak, amely hő hatására sósavgázzá bomlik. Katalizátorként kénsavsók, például ammóniumszulfát, vagy foszforsavsók, például ammóniumfoszfát alkalmazhatók. Pufferamyagként ammóniumborátot, nátriumborátot, kairbamidot és hexametiléntetramint alkalmaznak. A lemezek gyártásánál, amennyiben azok végtelen szalagként kerülnek legyártásra, általában keskeny, keresztirányú sávok mutatkoznak. A sávok kevésbé tömöttek, kisebb szilárdságúak, kevésbé zártak, mint a sávok közötti lemez. Ezen kívül a sávok elszíneződést is mutatnak. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a végtelen szalagként gyártott farostlemezeknél mutatkozó sávképződés a szalagon való gyártás során összegyűlt nedvesség hatására vezethető vissza. A feldolgozásra kerülő forgácsanyag mechanikailag, vagy kémiailag kötött nedvességet tartalmaz, amely a sajtolás illetve tömörítés során, illetve a sajtolási követő kisütés alkalmával az anyagból kicsapódik. Ehhez járul azután az esetleges, a kötésből felszabaduló nedvesség is. A kicsapódó gőz egy része ugyan eltávozik a lemez szélén, illetve a prés szélén, jelentős része azonban a prés bemeneti, illetve kimeneti nyílásához kerül, azaz merőlegesen a szalagra. Mivel éppen a folyamatos gyártás miatt a lemez-szalagból a nedvesség közvetlenül eltávozni ném tud, a 100 C° hőmérséklet alá való lehűlés következtében intenzív gőzlecsapódás keletkezik. A gőzlécsapódás mértéke számos tényezőtől, például a sajtolási hőmérséklettől, sajtolási időtől, sajtolási lemezvastagságtól, lemezsúlytól, stb. függ. ; A gőzlecsapódás a teljes gyártott lemez szélességében a mindenkori hőmérsékleti változástól függő lemezterületen következik be. . A gyakorlat bebizonyította, hogy különösen savak használata esetén minden esetben a hőfoktól függő kondenzációs területen olyan nagy mértékű előkeményedés következik be, amelynek során saj toláskor lehetetlenné válik az egyes faforgácsok összeenyveződése, illetve összetapadása. Emiatt azután a lemez szilárdsága, keménysége, tömörsége erősen kifogásolható. Sok esetben a kondenzálódás ezen a szakaszon olyan nagy mértékű, hogy a faforgács az átnedvesedés következtében egyáltalán nem ragasztható össze. A találmány célja ezen felismerés után olyan eljárás kialakítása, amely a kondenzáció káros hatását kiküszöböli, anélkül, hogy a gyártást bonyolítaná. A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy a kondenzációs területen elhelyezkedő faforgácshoz puffer-anyagot adagolunk, amely pufferanyag az erős sav-disszociációt a kondenzvíz összegyűjtésével oly módon kompenzálja, hogy a kötőanyag káros előkeményedése kiküszöbölve legyen. Bebizonyosodott, hogy az eljárás akkor a legkedvezőbb, ha a puffer-ariyaggal ellátott tartomány szélessége a lemezanyag hosszirányában tekintve mindkét oldalon valamivel hosszabb, mint a fő kondenzációs zóna szélessége. Előnyösen ez a szélesség mintegy kétszerese a fő kondenzációs zóna szélességének. A puffer-anyag jól elosztott bevitele akkor ér-5 hető el, ha a puffer-anyagot már a forgács-anyag beszórása folyamán permetezik a forgácsra. Ennek azután az is az előnye, hogy a pufferolás a forgács-anyag minden megkívánt rétegvastagságában biztosítható. Ugyanis a befröcskölés, il-1° letve bepermetezés irányának megfelelő megválasztásával a puffer-anyag a lehulló forgácsanyagot többé, vagy kevésbé járja át. Gyakran ugyanis nem szükséges, hogy a pufferolás a teljes lemezvasitagságban bekövetkezzék. Vonatko-15 zik ez főleg nagy vastagságú lemezek gyártására, így például három, vagy több rétegből készített lemez esetén gyakran elegendő csupán a két szélső réteg pufferolása. 20 Karbamidgyantáknál, például savas közegben kikeményedő kötőanyagnál, puffer-anyagként bórsavas só és karbamid mellett különösen előnyös a hexametiléntetramin használata. A hexametiléntetramin, azaz (CH2)GN4 , amely ammó-25 niákból és formaldehidből áll, a hevítés során a következő alkotóelemekre bomlik: (GHÍJN/.+G H2 0 = 6 HCHO+4 NH:! 30 A hexametiléntetramin felbomlása kb. 80 C° feletti hőmérsékletnél következik be. A felbomlás ezen kívül függ a kötőanyagban.levő szabad formaldehidtől, amely a karbamidgyanta különböző típusai szerint jelentősen ingadozhat. 35 További ismérve a hexametiléntetramininak, hogy oldata enyhe lúgos tulajdonságú. A hexametiléntetramin fenti tulajdonságának következménye az, hogy egyidejűleg hat késleltetőként és a későbbiekben kataldzátor-anyag-40 ként. A hexametiléntetramin úgynevezett „látens szilárdító", mivel 80 C° körüli hőmérsékletig mint puffer-anyag, ezután pedig mint kötésgyorsító katalizátor működik. A hexametiléntetramin alkalmazása esetén a 45 különböző lemezrétegek és zónák pufferolása különösen egyrétegű lemezek esetében fontos, mivel a teljes forgácsanyag a teljes lemezvastagságban egyforma mértékben való kikeményedését biztosítja. 50 A hexametiléntetramin a kötőanyagok között a forgácslemez gyártásban már régóta ismert anyag. Üj azonban a kettős hatása, illetve szerepe a 55 találmány szerinti eljárásnál, valamint annak felismerése, hogy vele a pufferolás és keményedés váltakozóan biztosítható, amennyiben azt a már kötőanyaggal ellátott farosthoz adagoljuk. A pufferolás az alábbi feltételeik mellett hajt-60 ható végre: A puffer-öldat koncentrációja: minimum 1% maximálisan 25% A hexametiléntetramin legkedvezőbb koncent-65 rációja: 7,5% 2
