157692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás difenil-piridazonok előállítására

3 157692 4 mai, amely általános képletben R hidrogén vagy —(CHX)„—Y csoport, utóbbiban, X, Y és n jelentése azonos mint az i(I) jelű általános képletben, kondenzáljuk és a (VII, illetve VII bis) jelű képletek szerinti 4,6-d'ifenil-piriiidazi­nomt nyerjük. E vegyületet hidrogén-elvonássiaíl a megfelelő pii-iidazoiruniá alakítjuk, amelyet hia R hidrogén, 24jelyzetben szubsztituéfciak Z—(CHX),,—Y általános képletű vegyülettel, amelyben Z halogén atom, a kapott piridazonit elkülönítjük és szükség esetén saiwal sóvá ala­kítjuk. Célszerű az eljárásnak a 3. és a 4. ábrákon szemléltetett lépéseit részletesebben is meg­vizsgálni. A 4. ábrán van feltüntetve az az eset, ha a H2 N—NH—R általános képlieitű hidr­azinban R hidrogén, a 3. ábrán pedig az ha R —(CHX)n —Y. Ennek megfelelően az alfa-, gammia-difmiíl-gamma-ketosavak (VI) szubszti­tuált hidrazinnal történő kondenzációja (d lé­pés) és a nem szuíbsztituált hidrazinnal való kondenzáció (dt lépés) külön ábrákon szere­pelniek. Ad, illetve dj lépésit olyan megfelelő oldó­szerben, pl. butanollban vitelezzük ki, amely azeotróp elegy képzése révén tehetővé teszi a kondenzációban kelieitikezett 2 molekula víz el­távolítását. Megjegyezzük, hogy ez a konden­záció az alfa-, gammia-difenü-gammaJketosiavaik (VI) egyszerű észtereivel (metil-, etil-, stíb.) is könnyen kivitelezhető. Attól függően, hogy a d vagy a d| lépés szerint járunk el a (VII) jelű, illetve a (VII bis) jelű piridazinonokihoz jutunk. Ezeket a piridazinonokat (VII) (VII bis) a 4—5 helyzetben ecetsavas hrómmal dehidrogé­nezzük és az e lépés szerint eljárva 2-belyzet­ben helyettesített,, az ej lépés szerint eljárva 2Hhelyzetben nem helyettesített 4,6-difenil-3--piridazonokat (I, illetve VIII) kapunk. A nem helyettesített piridazonokaít (VIII) Z—)(CHX)n— —Y :általános képletű ihalogenidekkel, amely álltalános képletben Y és Z jelentése az előb­bivel azonos, kondenzáljuk (f lépés). A kon­denzáció alfcáli-alkölholláit jelenlétében, közeg­ként az alkoholát-képző alkoholt használva vi­telezhető ki. A kondenzáció vízben is elvégez­hető aikálinhidroxid, pl. nátrium^hidroxid je­lenlétében. .Megjegyezzük, hogy az ei és f lé­pések sorrendje felcserélhető. Ez hasonló a d és e lépésiek szerinti előállításához azzal az el­téréssel, hogy a d lépést két egymást követő kondenzációra bontjuk, az első H2 N—NH 2 hidr­azinnal, a második pedig Z—(iCHX)n —Y halo­genlddel történik. A foázikfuis jellegű (I) pkidazonok felhaszná­lásuk elősegítése érdekében ásványi, savakkal, mint pl. sósavval, vagy szerves savakkal, mint pl. metán-ezulfosavval sóvá alakíthatók. A saiwiail való kapcsolás valamely megelőző lépésben is tönténlheit, például a piridazinonok dehiidrogénezéséoél, aimkor is közvetlenül a kívánt sót kapjuk. Az (I) jelű vegyületeken kívül a (VII), (VII bis) és a (VIII) jelűek is új vegyületek. A következő példák, amelyekben a (VI) jelű 5 vegyületekből indulunk ki, szemléltetök a ta­lálmány szerinti eljárás kivitelezését. 1. példa: 2-(béte-morfiolino-tet€)-4H(o-kl>órfenil)­-6-feniil-3 piridazon (jelzőszáma 450) 10 (I) általános képletben Ar = v-klórfenil-; Ar' = fenil-; — (GHX)„— = — CH2—CH 2 —; Y = morfiolino-csoporlt. d lépés: 250 mines gömiblombilkba 29,4 g (io-klórfienil)­nbétoa-benzoil-propionsavat (VI) és 60 ml fou-2Q tanolt mérünk be. Melegítéssel oldunk és hoz­ziáadjulk 15,5 g morfoiinoetil4iidrazin 31 ml butanolíba készített oldatát. A foutanol-ívíz aze­otrópot ledesztilláljuk miindiaddig míg a párlat már tiszta bultianol, ezuitán vízsugárszivatityúrá kapcsolva vákuumban szárazra pároljuk. A nyert sárga olajat 500 ml kloroformban oldjuk, sósavgázt vezetünk az oldatba, szűrünk és vi­zes alkohollal mosunk. A kloroformos fázist niátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban szá­razra párolva morzsolódó, habos száraz anya­got nyerünk, amely a következő lépés kiindu­láanyaga. s5 e lépés: Literes lombikban 44 g, az elyző lépésben kapott morzsolódó, habos szerkezetű 2-(béta-4Q Hrnorfolinonetil)-4-(o4clórfenil)-6-fenil-ipiridazi­nonrt (VII) 660 ml ecetsavban feloldunk. A ka­pott világossárga folyadékot 70 C°-ra melegít­jük és óvatosan 16,3 g bróm 81,5 ml ecetsav­ban készített oildatába folyatjuk. 2 órán át visszacsiepegő hűtővel forraljuk. A keletkező briómhidrogiénsiaiv eltávozik és az oldat sötét­vörössé válik. A szárítás után kapott sötét­barna olajat 750 ml kloroformban oldjuk, amelyhez erőteljes keverés köziben 280 ml 2 n nátriumhidroxid oldatot adunk; az olaj oldó­dik a kloroformban, miközben a pH lúgossá válik. Mosás és szárítás utón az oldathoz 200 ml etanolt adunk, majd belőle a kloroformot lediesztilláljuk. Az oldatban a kristályosodást kaparással indítjuk meg és egy éjjelen át hű-55 tőszekrényben állni hagyjuk. A kristályokat szűrjük jéghideg etanollal mossuk és egy éjje­len át vízelvonó kahumsö jelenlétében vá­kuumban szárítjuk. Metanolból való átkristá­lyosítás után 28,2 g, rózsaszínű, 127 C° olva-60 dáspontú 2-(báta-4morfolino-etil)-4-.(o4dlórfe(nil)­-6-fenil-3-ipiiridazorit kapunk. 2. példa: 2-(béta-miorfolinio-«tii)-4-(m:4klór-fenil)-65 -6-fenil-3 piridazon (Jelzőíszáma 390) 2

Next

/
Thumbnails
Contents