157682. lajstromszámú szabadalom • Irányzó távcső

MAGYAR SZABADALMI 157682 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Nemzetközi osztályozás: 1^--»­G 02 b 23/04 J^P. Bejelentés napja: 1968. XI, 21. (SE—1384) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: Í970. II. 06. HIVATAL Megjelent: 1971. I. 30. Feltalálóik: Lisziewicz Antal oki. matematikus, 45%, Nagy Árpád oki. gépészmérnök, 40%, Marczeil Márton oM. gépészmérnök, 15%, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Irányzó távcső A modern haditechnikában egyre szüksége­sebb a terep felderítése a látható fényhullám­hossz tartományon kívül infravörös tartomány­ban is. Erre nemcsak éjszakai felderítésnél van szükség, hanem nappal is, mert ez lehetővé teszi 5 az álcázások felismerését. Eddig ezt két külön megfigyelő vagy irányzó műszerrel végezték. Ez nehezítette a figyelést és emellett a két műszer helyszükséglete együttesen igen nagy volt. Vol­tak olyan törekvések, hogy a két műszert közös io házban készítették el, külön-külön okulárral a látható és infra tartomány részére. Ez is nehéz­kessé tette a megfigyelést, mert a figyelőnek hol az egyik, hol a másik okulárba kellett betekin­teni. A műszerbe beépített váltóberendezés pe- ig dig a műszer használat közbeni elszabályozódá­sára adott lehetőséget. A találmány olyan irányzó műszer, amely al­kalmas látható és infra tartományban történő 20 megfigyelésre, anélkül, hogy a megfigyelőnek fej helyzetét változtatni kellene és egyúttal kikü­szöböli az egyik tartományról a másikra való át­váltás hibaforrásait. A táTálmány lényege az, hogy az irányzó táv- 25 csőnek mindkét hullámhossz tartományra közös objektívje van, melynek képsíkja előtt a belépő fény-nyalábot megosztó fényterelő elem van el­helyezve, amely a fényt részben az infra kép­átalakítócső belépő felületére, részben pedig egy 30 képfordító rendszer tárgysíkjára vetíti. E fény­terelő elem az optikai rendszer többi tagjaihoz viszonyítva mereven van rögzítve. A képátala­kítócső és a kilépő felülete után elhelyezett oku­lár, valamint a képfordító rendszer és ennek okulárja úgy vannak elhelyezve, hogy optikai tengelyük a megfigyelő szemének forgástenge­lyében metszik egymást. Ez az elrendezés teszi lehetővé, hogy a figyelőnek feje mozgatása nél­kül pusztán szemének elfordítását kell végeznie ahhoz, hogy a látható, illetve az infra tarto­mányban végezze a megfigyelést, vagy irányzást. A találmány szerinti irányzó távcső sugárme­netét megosztó fényterelő elem részben-áteresz­tő tükör, átfúrt tükör, vagy prizma lehet. Az át­fúrt tükrös vagy prizmás elrendezés előnye az, hogy lehetővé teszi a képátalakítócső belépő fe­lületére szálkereszt vagy egyéb speciális osztások bevetítését, melyek az irányzást megkönnyítik, így a látómezőben finomabb irányzó jelek érhe­tők el, mint a képcső felületére felvitt maszkok esetében és a bevetített jelek fényerőssége is sza­bályozható. A találmány szerinti irányzó távcső egy példa­képpeni kiviteli alakjának optikai elrendezésé­nek vázlatát a mellékelt ábra mutatja. Az objektív előtt helyezkedik el az 1 tükör. Ezt követi a 2 objektív. Az objektív után van elhelyezve a sugárnyaláb megosztására szolgáló 157682

Next

/
Thumbnails
Contents