157624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas szerkezetű polimérek előállítására
9 157624 JO toluolok, általában csak egy benzolgyűrűt tartalmaznák, általaiban 3—12 saénatomos telítetlen .roonokarbodsavalk vinilésztereinek, mint például a vinilacatát, vinilpropionát, vinilbutirát és vinillauirát, vinüibalogenidaknák, főképp a vinilkloridnák, vinilidénkloríidnak ós vinilfluoridnak, viniléteréknek, különösen az 1—4 szénatonios alkanolokból származóknak, mint például a vinilmetilétar és a vinihzdbutiMtar, heterociklusos vinilvegyületeknek, mint például a vinilpiridinek, N-<viniiprrolidoin, továbbá vinilknidazóliumsók, például N-vinil-N-mertildmidazóliumklorid és N-vinil-N^metilimidazóltummetoszuífát. Alkalmas nagy polimarizációs fokú műanyagok ezenkívül például a szokásos módon előállított, telített poliészterek, elsősorban a polietilénglikolitereftalát, poliuretánok, elsősorban hexametiléndiizocianiát, és alkándiolok, mint például glikol és hexándiol-1,6 polikoindenzációs termékei, szintetikus poliamidok és lánomolekulájukban ismétlődő —CONH— általános képletű egységekkel, minit például a poli-«-kaprolaktám, poliliauirinlaktám és alifás dikaribonsavak, mint például adipinsav és parafasav, és alifás diaminok, mint például hexametiléndiamin, dekametilémdiamin és 4,4'-diamino-dÍHCiklöbexilme~ tán polikondenzációs termékei, polivinilalkoholok és módosított termékei, poliaikilénoxidok, mint például polietilénoxidok és polipropilénoxidok, különösen 10-niél nagyobb polikondenzációs fákkal, ppliacetálok, mint például poliformaldehid, továbbá polikiartbonátok, polikarbamidok, . oellulózészterek és -éterek, mint például ceilulózacetát, továbbá poliimidek, mint például polietilénimin. Az említett polimerek és polikondenzációs tenmékek a szokásos módon előállítva és vízben oldva vagy diszpergálva lehetnek. Az oldatos és emulziós polimerek például előnyösen alkalmazhatók az előállításuk során kapott oldatok vagy diszperziók alakjában. Felhasználhatók azonban olyan oldatok vagy diszperziók is, amelyek polimerekből vagy polikondenzátumokból, például polietilénből, szintetikus poliamidokból vagy polialkiléndioxidokból vagy poliforcrialdelhidből készültek. Műanyag-diszperzióknak emulziós polimenizáció útján való előállítása vagy az un. szekunder diszperziók készítése során a szokásos amulgátorok és védőkolloidok alkalmazhatók, amint az részletesen le van írva a Houiben—Weyl: „Methoden der organischen Chemie" XIV/1 (Georg Thiame Verlag, Stuttgart 1967) című mű 192—208. oldalán. Különösen érdékesek olyan műanyag-diszparzióadalékok, amelyeket önmagukban kötőanyagként, különösen szálakból készült bundák kötőanyagaként használnak, például akril- és metakrilsavószterek, butadién és vinilészterek kopolimerjei. Különös érdeklődésre tarthatnak számot továbbá a következő adalékok: vinilkloridhomo-és -kapolfcnerek, sztirolhamo- és -kopolimerek, poliizobutilén, szintetikus poliamidok, poliuretánok, polivinilpirrolidonok, poliakirilsiav és akrilamid és akrilsav kopolimerek oldatai és diszperziói víziben vagy szerves oldószerekben, mint például jégecetben, dioxánban és benzolban. Az említett nagy polimerizációs fokú műanya-5 gdk mennyisége a monomer oldatokban és/vagy emulzióikban, illetve diszperziókban széles határok között változtatható. Általában a monomerekre vonatkoztatva 0,1—50, előnyösen 1— 30 s% lelhet. A műanyagoldatok, illetve -disz-10 perziók a monomer oldatokhoz, illetve emulziókhoz, illetve diszperziókhoz általában 0,1—20%os oldatolk, illetve 30—60%-os diszperziók alakjában adhatók hozzá (a műanyag-oldatokra, illetve -diszperziókra vonatkoztatott súlyszáza-15 léklhan). Amikor polimer műanyagokat oldott vagy diszpergált alakban alkalmazunk adalékként, a monomerekből, oldószerékiből és műanyagokból álló keverékek monomertartalmára vonatkozó adatok a keverékek teljes mennyi-20 ségére vonatkoznak. A monomerek oldatát, illetve emulzióját, illetve diszperzióját egészen vagy részben kristályosan megdermesztjük. Ezt például hideg alapon, mint például hűtött végtelen szalagon 25 va gy hűtött hengeren vagy formák hűtütt felületén vagy fóliák, textíliák vagy bőirtárgyak szálakkal ellátandó felületén végezzük. Előnyösen úgy is eljárhatunk, hogy természetes vagy szintetikus szerves vagy szervetlen szálakból „0 készült bundákat az oldatokkal itatunk vagy impregnálunk, és az oldatokat, illetve emulziókat, illetve diszperziókat részben vagy egészben kristályosan megdermiesztjük. Ekkor általában a monomer oldatok, emulziók és/vagy r_ diszperziók, több mint 50, előnyösen több mint 60 s%-a kristályosan megdermed. Az új eljárás egyik gyakorlati megvalósítása szer'nt a hűtést két hűtött végtelen fémszalag vagy két hűtőhenger között vagy különösen 4„ előnyösen egy hűtött résben végezhetjük. Ekkor a hűtőfelületek, például a hűtőszalagok vagy hűtőhengerek, illetve a hűtőrés falai közötti távolság általaiban 5 cm-nél kisebb legyen. Olykor azonban előnyös 5 cm-nél nagyobb hűtőfelületek közötti távolsággal dolgozni. A hűtőfelületek közötti távolság rendszerint 0,5—10 mm, előnyösen 1—5 mm. A hűtőfelületek előnyösen rosszul nedvesíthetclk, különösen 2 vagy több hűtőhenger vagy hűtőrés alkalmazása esetén. Ha hűtőiiiést használunk, annak hossza széles határok között változtatható. Hűtéskor az oldatok, illetve emulziók, illetve az azokkal itatott anyagcik előnyösen lapos alakban vannak, többnyire széles szalagok alakjában, amelyek szélessége általában 0,1—3 m, vastagsága pedig általában 0,5—20, előnyösen 1—10 mm. Olykor előnyös a monomerek oldatá*-, illetve emulzióját, illetve az ezekkel impregnált szövetet vagy bundát lapos vagy laposra nyomott, például polietilénből levő fóliatömlcben hűteni és besugározni. Ebben az esetben a hűtés különösen egyszerűen foganatosítható egy hűtőfürdőben. Az eljárás folytonos 65 vagy szakaszos üzemiben hajtható végre. 5