157624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas szerkezetű polimérek előállítására

9 157624 JO toluolok, általában csak egy benzolgyűrűt tar­talmaznák, általaiban 3—12 saénatomos telítetlen .roonokarbodsavalk vinilésztereinek, mint például a vinilacatát, vinilpropionát, vinilbutirát és vinillauirát, vinüibalogenidaknák, főképp a vinil­kloridnák, vinilidénkloríidnak ós vinilfluoridnak, viniléteréknek, különösen az 1—4 szénatonios alkanolokból származóknak, mint például a vinilmetilétar és a vinihzdbutiMtar, heterocik­lusos vinilvegyületeknek, mint például a vinil­piridinek, N-<viniiprrolidoin, továbbá vinilknid­azóliumsók, például N-vinil-N-mertildmidazólium­klorid és N-vinil-N^metilimidazóltummetoszuí­fát. Alkalmas nagy polimarizációs fokú műanya­gok ezenkívül például a szokásos módon elő­állított, telített poliészterek, elsősorban a poli­etilénglikolitereftalát, poliuretánok, elsősorban hexametiléndiizocianiát, és alkándiolok, mint például glikol és hexándiol-1,6 polikoindenzációs termékei, szintetikus poliamidok és lánomoleku­lájukban ismétlődő —CONH— általános képletű egységekkel, minit például a poli-«-kaprolaktám, poliliauirinlaktám és alifás dikaribonsavak, mint például adipinsav és parafasav, és alifás diami­nok, mint például hexametiléndiamin, deka­metilémdiamin és 4,4'-diamino-dÍHCiklöbexilme~ tán polikondenzációs termékei, polivinilalkoho­lok és módosított termékei, poliaikilénoxidok, mint például polietilénoxidok és polipropilén­oxidok, különösen 10-niél nagyobb polikonden­zációs fákkal, ppliacetálok, mint például poli­formaldehid, továbbá polikiartbonátok, polikarb­amidok, . oellulózészterek és -éterek, mint pél­dául ceilulózacetát, továbbá poliimidek, mint például polietilénimin. Az említett polimerek és polikondenzációs tenmékek a szokásos módon előállítva és víz­ben oldva vagy diszpergálva lehetnek. Az olda­tos és emulziós polimerek például előnyösen alkalmazhatók az előállításuk során kapott ol­datok vagy diszperziók alakjában. Felhasznál­hatók azonban olyan oldatok vagy diszperziók is, amelyek polimerekből vagy polikondenzátu­mokból, például polietilénből, szintetikus poli­amidokból vagy polialkiléndioxidokból vagy po­liforcrialdelhidből készültek. Műanyag-diszper­zióknak emulziós polimenizáció útján való elő­állítása vagy az un. szekunder diszperziók ké­szítése során a szokásos amulgátorok és védő­kolloidok alkalmazhatók, amint az részletesen le van írva a Houiben—Weyl: „Methoden der organischen Chemie" XIV/1 (Georg Thiame Verlag, Stuttgart 1967) című mű 192—208. olda­lán. Különösen érdékesek olyan műanyag-disz­parzióadalékok, amelyeket önmagukban kötő­anyagként, különösen szálakból készült bundák kötőanyagaként használnak, például akril- és metakrilsavószterek, butadién és vinilészterek kopolimerjei. Különös érdeklődésre tarthatnak számot to­vábbá a következő adalékok: vinilkloridhomo-és -kapolfcnerek, sztirolhamo- és -kopolimerek, poliizobutilén, szintetikus poliamidok, poliure­tánok, polivinilpirrolidonok, poliakirilsiav és ak­rilamid és akrilsav kopolimerek oldatai és disz­perziói víziben vagy szerves oldószerekben, mint például jégecetben, dioxánban és benzolban. Az említett nagy polimerizációs fokú műanya-5 gdk mennyisége a monomer oldatokban és/vagy emulzióikban, illetve diszperziókban széles hatá­rok között változtatható. Általában a mono­merekre vonatkoztatva 0,1—50, előnyösen 1— 30 s% lelhet. A műanyagoldatok, illetve -disz-10 perziók a monomer oldatokhoz, illetve emulziók­hoz, illetve diszperziókhoz általában 0,1—20%­os oldatolk, illetve 30—60%-os diszperziók alak­jában adhatók hozzá (a műanyag-oldatokra, il­letve -diszperziókra vonatkoztatott súlyszáza-15 léklhan). Amikor polimer műanyagokat oldott vagy diszpergált alakban alkalmazunk adalék­ként, a monomerekből, oldószerékiből és mű­anyagokból álló keverékek monomertartalmára vonatkozó adatok a keverékek teljes mennyi-20 ségére vonatkoznak. A monomerek oldatát, illetve emulzióját, il­letve diszperzióját egészen vagy részben kris­tályosan megdermesztjük. Ezt például hideg alapon, mint például hűtött végtelen szalagon 25 va gy hűtött hengeren vagy formák hűtütt fe­lületén vagy fóliák, textíliák vagy bőirtárgyak szálakkal ellátandó felületén végezzük. Előnyö­sen úgy is eljárhatunk, hogy természetes vagy szintetikus szerves vagy szervetlen szálakból „0 készült bundákat az oldatokkal itatunk vagy impregnálunk, és az oldatokat, illetve emulzió­kat, illetve diszperziókat részben vagy egész­ben kristályosan megdermiesztjük. Ekkor álta­lában a monomer oldatok, emulziók és/vagy r_ diszperziók, több mint 50, előnyösen több mint 60 s%-a kristályosan megdermed. Az új eljárás egyik gyakorlati megvalósítása szer'nt a hűtést két hűtött végtelen fémszalag vagy két hűtőhenger között vagy különösen 4„ előnyösen egy hűtött résben végezhetjük. Ekkor a hűtőfelületek, például a hűtőszalagok vagy hűtőhengerek, illetve a hűtőrés falai közötti távolság általaiban 5 cm-nél kisebb legyen. Oly­kor azonban előnyös 5 cm-nél nagyobb hűtő­felületek közötti távolsággal dolgozni. A hűtő­felületek közötti távolság rendszerint 0,5—10 mm, előnyösen 1—5 mm. A hűtőfelületek elő­nyösen rosszul nedvesíthetclk, különösen 2 vagy több hűtőhenger vagy hűtőrés alkalmazása ese­tén. Ha hűtőiiiést használunk, annak hossza szé­les határok között változtatható. Hűtéskor az oldatok, illetve emulziók, illetve az azokkal itatott anyagcik előnyösen lapos alakban vannak, többnyire széles szalagok alak­jában, amelyek szélessége általában 0,1—3 m, vastagsága pedig általában 0,5—20, előnyösen 1—10 mm. Olykor előnyös a monomerek olda­tá*-, illetve emulzióját, illetve az ezekkel imp­regnált szövetet vagy bundát lapos vagy lapos­ra nyomott, például polietilénből levő fólia­tömlcben hűteni és besugározni. Ebben az eset­ben a hűtés különösen egyszerűen foganatosít­ható egy hűtőfürdőben. Az eljárás folytonos 65 vagy szakaszos üzemiben hajtható végre. 5

Next

/
Thumbnails
Contents