157624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas szerkezetű polimérek előállítására

157624 11 12 Ezután a kristályosain megdermedt, illetve résziben megdermedt oldatokat illetve emulzió­kat, illetve diszperziókat besugározzuk. Erre a célra előnyösen nagyenergiájú sugárzást, első­soriban 200 és 500 jU. közötti hullámbosszú su- 5 gárzást kibocsátó lámpákat, például szénívlám­pákat, higanygőzlámpákat, xenonlámpákat vagy fénycsövekéit használunk. Nappali fény, illetve napfény is használható. Alkalmasak ezenkívül ionizáló sugárzások, • - például elektronsugamk, io röntgensugarak, továbbá kevert sugárzás, pél­dául radioaktív anyagok, mint például mag­sugárzó elemek sugárzása. A besugárzás tar­tama széles határok között változtatható. An­nál rövidelbb, minél nagyabb a sugárzás ener- 15 giája és minél koncentráltabb a sugárzás. Oly­kor néhány másodperces besugárzás elégséges, például ha nagy koncentrációjú elektronsuga­rakkal dolgozunk. Olykor a besugárzás tartama néhány perc, például napsugárzással való be- 20 sugárzás esetén. Ha igen nagy energiájú suga­rakat, például elektronsugarakat vagy kvarc­ultraibolya sugárzást alkalmazunk, nincs szük­ség fotoiniciátorok jelenlétére. Viszont fotoini- . ciátorokat kell használni, ha a látható vagy ag közli ultraibolya színképtartomány hosszabb hullámú fényével sugárzunk be, mint ami a polimerizálandó anyag abszorpciójának megfelel. A sugárzás hatására a monomerek potemeri­zálódnalk. A polimerizációs hatásfok többnyire 30 kb. 50—80%^a a monomereknek vagy ennél több. Polimerizáció után az oldószert,, valamint adott esetben a maradék monomert elválaszt­juk a kapott szálas polimertől, illetve polimer­szerű anyagtól; ezek ismét felhasználhatók. Er- 35 re a célra például a reakeiótermékek f elmele­gíthetők úgy, hogy a kristályosodott oldószer megolvad, és például szűréssel, centrijfugálással és/vagy elpárologtatással elválasztható. Az oldó­szer elválasztásánál csökkentett nyomás is al- 40 kaimazható. A polimereknek legalább két polimerizálható kettőskötésit tartalmazó monomerekből való elő­állításánál eddig ismert eljárásokkal, ha nem 45 adtak a reakcióké vérekhez jelentős mennyiség­ben monoetilánesen telítetlen monomerekét, ál­talában rendkívül rideg anyagokat kapták üve­ges, könnyen széteső vagy ponszerű alakban. Ilyen polimerek csak igen szűk, különleges mű- 50 szaki területéken, például ioncserélőkként vol­tak felhasználhatók. Szálakat az ilyen polime­reikből nem lehetett készíteni. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással tetszés szerinti monomerekből, illetve monomer keverékekből, 55 ha ezek csak legalább 0,5 s% legalább két poli­merizálható kettősfcötésű monomert tartalmaz­nak, közvetlenül szálas polimerek állíthatók elő. Ez egy soir új lehetőségnek nkitjla meg az út­ját, így például az új eljárással szövött vagy go sízövés nélküli textilanyagclk, továbbá mű­ainyaigfólíiák egyik vagy mindkét oldalukon szá­lakkal vonhatók be, amelyek a textilanyagokon, illetve fóliákon bársonyszerű réteget alkatnak. Ha például cellulózszálakból, poli amidszálakból 35 vagy poliásztenszálakból álló bundát átitatunk, és a 'monomerek oldatát a bundán kristályosan megdermesztjük, majd besugározzuk, akikor az oldószer és a fölös monomer eltávolítása után bánsonyszerű vagy bőrsizerű, itt „poromérnek" nevezett anyagokat kapunk. Ilyen termékek különböző szíriben állíthatók élő, ha az eljárás során „színes monomereiket" is alkalmazunk. Az új eljárás szerint kapott termékek pél­dául padlóborításra, hőszigetelésre, különösen magias hőmérsékleteken, és bőrpótlásra hasz­nálhatók. Amikor a monomer keverék sok leg­alább két polimerizálható kettőskötést tartal­mazó monomert tartalmaz, pl. 50 s%-nál többet az összes monomerre számítva, akkor különösen hőálló szálas polimereket kapunk. Az új eljárással különösen jó kopásállóságú porometr anyagokat kapunk, ha például mono­mer oldatokkal vagy emulziókkal itatott textil­bundát két oldalról hűtünk, és/vagy többszö­rösen etilémesen telítetlen monomerként telítet­len poliésztereket használunk vagy ezeket is alkalmazzuk és/vagy a monomer oldatokhoz vagy emulziókhoz még nagyimolekulájú polimer műanyagokat is adunk oldott vagy diszpergált állapotban. A következő példákban részeken súlyrész ér­tendő. A megadott savszámokat a DIN 53 402 számú szabvány szerint határoztuk meg, és a megadott százalékok a súlyra vonatkoznak. 1. példa: 20 rész bisz-N-'metiloliakriiliamid-iétilénglikol­étert feloldunk 200 rész jégeoetban. Az oldatot —25 C°-ra hűtjük, mire az kristályosan meg­dermed. A megdermedt oldatot két óra hosz­szat szokványos nagynyomású higanylámpával (126 W) besugározzuk. Felengedés után a ka­pott szálas polimert centrifugálással elválaszt­juk a jégecettől, vízzel mossuk, és megszárít­juk. 7 rész színtelen szálas terméket kapunk 350 C° fölötti lágyulásparíttal. A termék szi­getelőanyagként használható, különösen tömí­tésre. Ha a bisz-N-tmetilalákrilamdd-etilénglikoléter helyett ugyanolyan mennyiségű butándioW,4--diakrilátot használunk, akkor azonos körülmé­nyek között 7,5 rész kb. 350 C° lágyuláspontú színtelen szálas polimert kapunk. A szálak hő­szigetelőanyagként használhatók, magasabb hő­mérsékletén. 2. példa: 300 rész bisz-JNnmetilolakrilaimiid-etilénglikol­éternek és 15 rész benzoinimetiléternek 2700 rész jégecettel készült oldatát —20 C°-íra hűtött, 50 g/cm2 térfogatsúlyú cellulózbundával bélelt kád­ba öntjük. Az oldat a bundát teljesen elborítja. Miután az oldat kristályosan megdermedt, be­sugározzuk két szokványos nagynyomású hi­ganygőzlámpával, amelyek egy parabolatükör 6

Next

/
Thumbnails
Contents