157624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas szerkezetű polimérek előállítására
157624 11 12 Ezután a kristályosain megdermedt, illetve résziben megdermedt oldatokat illetve emulziókat, illetve diszperziókat besugározzuk. Erre a célra előnyösen nagyenergiájú sugárzást, elsősoriban 200 és 500 jU. közötti hullámbosszú su- 5 gárzást kibocsátó lámpákat, például szénívlámpákat, higanygőzlámpákat, xenonlámpákat vagy fénycsövekéit használunk. Nappali fény, illetve napfény is használható. Alkalmasak ezenkívül ionizáló sugárzások, • - például elektronsugamk, io röntgensugarak, továbbá kevert sugárzás, például radioaktív anyagok, mint például magsugárzó elemek sugárzása. A besugárzás tartama széles határok között változtatható. Annál rövidelbb, minél nagyabb a sugárzás ener- 15 giája és minél koncentráltabb a sugárzás. Olykor néhány másodperces besugárzás elégséges, például ha nagy koncentrációjú elektronsugarakkal dolgozunk. Olykor a besugárzás tartama néhány perc, például napsugárzással való be- 20 sugárzás esetén. Ha igen nagy energiájú sugarakat, például elektronsugarakat vagy kvarcultraibolya sugárzást alkalmazunk, nincs szükség fotoiniciátorok jelenlétére. Viszont fotoini- . ciátorokat kell használni, ha a látható vagy ag közli ultraibolya színképtartomány hosszabb hullámú fényével sugárzunk be, mint ami a polimerizálandó anyag abszorpciójának megfelel. A sugárzás hatására a monomerek potemerizálódnalk. A polimerizációs hatásfok többnyire 30 kb. 50—80%^a a monomereknek vagy ennél több. Polimerizáció után az oldószert,, valamint adott esetben a maradék monomert elválasztjuk a kapott szálas polimertől, illetve polimerszerű anyagtól; ezek ismét felhasználhatók. Er- 35 re a célra például a reakeiótermékek f elmelegíthetők úgy, hogy a kristályosodott oldószer megolvad, és például szűréssel, centrijfugálással és/vagy elpárologtatással elválasztható. Az oldószer elválasztásánál csökkentett nyomás is al- 40 kaimazható. A polimereknek legalább két polimerizálható kettőskötésit tartalmazó monomerekből való előállításánál eddig ismert eljárásokkal, ha nem 45 adtak a reakcióké vérekhez jelentős mennyiségben monoetilánesen telítetlen monomerekét, általában rendkívül rideg anyagokat kapták üveges, könnyen széteső vagy ponszerű alakban. Ilyen polimerek csak igen szűk, különleges mű- 50 szaki területéken, például ioncserélőkként voltak felhasználhatók. Szálakat az ilyen polimereikből nem lehetett készíteni. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással tetszés szerinti monomerekből, illetve monomer keverékekből, 55 ha ezek csak legalább 0,5 s% legalább két polimerizálható kettősfcötésű monomert tartalmaznak, közvetlenül szálas polimerek állíthatók elő. Ez egy soir új lehetőségnek nkitjla meg az útját, így például az új eljárással szövött vagy go sízövés nélküli textilanyagclk, továbbá műainyaigfólíiák egyik vagy mindkét oldalukon szálakkal vonhatók be, amelyek a textilanyagokon, illetve fóliákon bársonyszerű réteget alkatnak. Ha például cellulózszálakból, poli amidszálakból 35 vagy poliásztenszálakból álló bundát átitatunk, és a 'monomerek oldatát a bundán kristályosan megdermesztjük, majd besugározzuk, akikor az oldószer és a fölös monomer eltávolítása után bánsonyszerű vagy bőrsizerű, itt „poromérnek" nevezett anyagokat kapunk. Ilyen termékek különböző szíriben állíthatók élő, ha az eljárás során „színes monomereiket" is alkalmazunk. Az új eljárás szerint kapott termékek például padlóborításra, hőszigetelésre, különösen magias hőmérsékleteken, és bőrpótlásra használhatók. Amikor a monomer keverék sok legalább két polimerizálható kettőskötést tartalmazó monomert tartalmaz, pl. 50 s%-nál többet az összes monomerre számítva, akkor különösen hőálló szálas polimereket kapunk. Az új eljárással különösen jó kopásállóságú porometr anyagokat kapunk, ha például monomer oldatokkal vagy emulziókkal itatott textilbundát két oldalról hűtünk, és/vagy többszörösen etilémesen telítetlen monomerként telítetlen poliésztereket használunk vagy ezeket is alkalmazzuk és/vagy a monomer oldatokhoz vagy emulziókhoz még nagyimolekulájú polimer műanyagokat is adunk oldott vagy diszpergált állapotban. A következő példákban részeken súlyrész értendő. A megadott savszámokat a DIN 53 402 számú szabvány szerint határoztuk meg, és a megadott százalékok a súlyra vonatkoznak. 1. példa: 20 rész bisz-N-'metiloliakriiliamid-iétilénglikolétert feloldunk 200 rész jégeoetban. Az oldatot —25 C°-ra hűtjük, mire az kristályosan megdermed. A megdermedt oldatot két óra hoszszat szokványos nagynyomású higanylámpával (126 W) besugározzuk. Felengedés után a kapott szálas polimert centrifugálással elválasztjuk a jégecettől, vízzel mossuk, és megszárítjuk. 7 rész színtelen szálas terméket kapunk 350 C° fölötti lágyulásparíttal. A termék szigetelőanyagként használható, különösen tömítésre. Ha a bisz-N-tmetilalákrilamdd-etilénglikoléter helyett ugyanolyan mennyiségű butándioW,4--diakrilátot használunk, akkor azonos körülmények között 7,5 rész kb. 350 C° lágyuláspontú színtelen szálas polimert kapunk. A szálak hőszigetelőanyagként használhatók, magasabb hőmérsékletén. 2. példa: 300 rész bisz-JNnmetilolakrilaimiid-etilénglikoléternek és 15 rész benzoinimetiléternek 2700 rész jégecettel készült oldatát —20 C°-íra hűtött, 50 g/cm2 térfogatsúlyú cellulózbundával bélelt kádba öntjük. Az oldat a bundát teljesen elborítja. Miután az oldat kristályosan megdermedt, besugározzuk két szokványos nagynyomású higanygőzlámpával, amelyek egy parabolatükör 6
