157624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas szerkezetű polimérek előállítására

5 157624 nesen telítetlen' monomerekként való alkalma­zása esetén olyan szálas szerkezetű polimere­ket kapunk, amelyek kopásállósága és szakító­szilárdsága különösen nagy. Az új eljárásiban gazdaságilag különösen nagy jelentősége van annak, ha a többszörösen eti­lénesen 'telítetlen monomerekhez monoetilénesen telítetlen monomereket is keverünk. Erire a célra különösen alkalmasak az akril- és/vagy metakrilsav észterei, mindenekelőtt az 1—8, elsősorban 1—4 szénato'mos alk'anolokkal, mint például az akril- vagy metakrilsav metil-, etil-, propil-, n-!butil-, izobutil-, n-ihexü-, ciklohexil-és 2-etilhexillésztere, továbbá ákrilnitril és met­akirilnitril, valamint monoolefinék, különösen a 4—10 szénaitamosak, mint a butén-l, heptén-1, cikloheptén és norlbornén, monovinilaromás ve­gyületek, mint például sztirol, viniltoluol és a­metilsztiriol, vinilészterek, különösen 3—18 szén­atomos telített alifás karbonsavaik vinilészterei, mint például vinilacetát, vinilpiropionát, vinil­lauirát és viinilsztearát, vinilidénlhalogenidok, mint pl. vinilklorid, vinilfluorid, vinilidénklo­rid, viniléterek, különösen 1—4 szénatomot tartalmazó alkanolokból, mint például metil­vinüéter és izobutilviniléter, heterociklusos mo­novinilvegyületek, mint például N-vinükapro­laktán, vinilpiridm, N-vinilimidazol, N-vinilkar­bazol, N-vinilpirirolidon, továbbá kis mennyisé­gekben, különösen az összes monomerre vonat­koztatva 0,1—10 s%-lban, monoetilénesen telí­tetlen monokarfoonEavak, előnyösen 3—4 szén­atomosok, és ezek. adott esetben szubsztituált amidjai, mint például akril- és metakrilsav, akrilamid, metakrilamid, N-metilolakrilamid, N^metilolimetakirilamid és az ilyen metilolve­gyületék alkiléterei, mint például metil- vagy n-butilétarei, továbbá vinilszuifonsav és annak alküészterei, és hidroxialkilakrilátok és -met­akrilátok, mint pl. 1,4-butándiolmonoakrilát, 2-hidroxietilakrilát, 3^klór-2-hidroxipropilakrilát, különösen azok, amelyek hidiroxialkil-csoportja 2—H6 szénatomot tartalmaz. Etilénesen telítetlen monomerékként az új eljárásban olyan anyagok is felhasználhatók, amelyek polimerizálható kettőskötéseken kívül kromofor csoportokat is tartalmaznak. Ilyen „színes monomerekként" például az azo-, ant­rakinon- vagy diarilmetánnsor polimerizálható szén-szén kettőskötést tartalmazó színezékei jönnék figyelembe. Ilyen színezékek leírása ta­lálható például az 1052 016, 1 107 358 és 1 136 302 számú német, a 211 447 számú osztrák* az 1 118 705 számú francia és az 566 099 és 590 317 számú belga szabadalmak leírásaiban. Példaképpen megemlítjük a diazotált l^amino­-3-akriloilaminobenzomak l-[N-(/?-ihidroxietil)­-N-(/3-ciánetíl)-amino]-3-metilbenzollal, illetve ä diazotállt l-akriloil-amino-4-aminobenzolnak l-hidroxinaftali:n-4-<szulfon>savval, akriloilamino­azöbenzóllal, l^amino-2-acetil-4-akriloilaniino­antrakinonnal alkotott termékeit. Az ilyen „szí­nes monomerek" mennyisége általában 10 és 0,01 előnyösen 5 és 0,5 S% közé esik az ösz­szes monomerre számítva. A „színes monome­rek" megválasztásánál általában figyelembe 5 kell venni az adott esetbén együtt alkalmazott fotoiniciátorokat, illetve szenzibilizáló szereket, éspedig a „színes monomereknek" a szenzibili­zátorok abszorpciós maximumának szakaszán1 abszorpciós minimumokat kell mutatniuk. Ha 10 a „színes monomerek" és a szenzibilizátorok színképe átlapollódik, és ezért fotoiniciálásról nem lehet szó, előnyösen ionizáló sugárzással dolgozunk. 15 Kopolismerizátumokhák a legalább két poli­merizálható ketitőskötést tartalmazó monome­rekből és csak egy etilénes kettőskötést tartal­mazó monomerekből való előállítása esetén a két monomerfajita aránya széles határok között 20 változtatható, de a keverékben az összes mo­nomerre számítva legalább 0,01, előnyösen leg­alább 0,5 s% legalább két kettőskötést tartal­mazó monomernek kall lennie. A legalább két polimerizálható kettőskötést tartalmazó mono-25 merek aránya előnyösen 5—100 s% az összes monomerre vonatkoztatva. Legalább két ket­tőskötést tartalmazó monomerként előnyösek a kát polimerizálható kettőskötést tartalmazók. Különösen jelentősek a kétszeresen telítetlen S0 akril- vagy metakrilsavészterek, és a kétszere­sen etilénesen telítetlen akril- vagy metakril­amidszármazékök, továbbá a telítetlen poliész­terek. 35 A monoetilénesen telítetlen monomerek kö­zül a kevés szé'natomos akril- és metákrilészte­rek, ákrilnitril és kevés szénatomos vinilészte­rek és N-vinilvegyületek, mint például N-vinil­kaproliaktám és N-vmilkaribaminsavészterék ér-40 demelnek külön figyelmet. A monomerek álta­lában a szokásos inhibitorokat tartalmazhatják termikus polimeirizáció ellen, ezek többnyire nem zavarjak az eljárásit. 45 Az új eljárás gyakorlati végrehajtása során általában először előállítjuk a monomerek ol­datát vagy emulzióját, illetve diszperzióját olyan folyadékokban, illetve oldószerekiben, amelyek lehűtve kristályosan dermednek meg. 50 Részleges kristályos megdermedésen azt ért­jük, hogy az oldószerek (résziben kristályosan dermednek meg, nem pedig azt, hogy mono­merek kristályosan válnak ki az oldatból oldó­szeirkristályok egyidejű kiválása nélkül. Ezek-55 nek az oldatoknak és emulzióknak, illetve disz­perzióknak a. monomertartalma széles határok között változtatható. Általában monoimer olda­tok alkalmazása esetén 1 és 20, előnyösen 2 és 10 s% közé esik az oldatra vonatkoztatva. Ha 60 a monomereket emuig ált, illetve diszpergált alakban alkalmazzuk, akkor a mennyiségük ál­talában 0,1 és 20, előnyösen 0,5 és 10 s% közé esik a monomer emulzióra, illetve -diszperzi­óra vonatkoztatva, különleges esetekben azon-65 ban 20 s%-ot is meghaladhat, például 35 s%

Next

/
Thumbnails
Contents