157622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktív színezékek előállítására
51 157622 52 tartalmaz. Ezt kővetően a szövetet két gumihenger között kb. 100% nedvesség tartalmúra kifacsarjuk. 50—60 C°~on végzett közbenső szárítás után 10 percen át 140 C°-on melegítjük és az így kapott színezetet forróvízzel alaposan kiöblítjük. Ezután 10 percen keresztül olyan oldattal főzzük, amely literenként 5 g Marseille-i szappant .és 2 g nátriuimkarbonátot tartalmaz. Öblítés és szárítás után erős skarlát színű, vízzel és fénnyel szemben színtartó színezetet kapunk. Cellulóz szövetet olyan nyomópasztával nyomunk, amely kg-ként a 294. példa első bekezdésében leírt színezék 30 g-ját, 100 g karbamidot, 300 g vizet, 500 g alginátsűrítőt (60 g nátriumalginát/kg sűrítő), 10 g nátriumkarbonátot és 10 g 3-nitrofbenzolszulfonsavas nátriumot tartalmaz vízzel 1 kg-ra feltöltve. Ezután a szövetet közbenső szárításnak vetjük alá, majd alkalmas gőzölőiben 30 másodpercen át 103—115 C°on gőzöljük. Öblítés és főző szappanozás után erős skarlát színű jó színtartó színezetet kapunk. ,100 súlyrész gyapjút 40 CQ -on olyan fürdőbe ihelyezünk, amely 5000 súlyrósz vízben a 294. példa első bekezedésében leírt színezék 1,5 súlyrészét, valamint 6 súlyrész 30%-os ecetsavat és 0,5 súlyrész polioxetilezett hidroxilosoportot tartalmazó sztearilaminHSzármazékot tartalmaz. A színező fürdőt 30 perc alatt forrásig melegítjük, majd egy órán át forralva színezünk. Öblítés és szárítás után ragyogó, vízzel leoldódással és fénnyel szemben színtartó skarlát színezetet kapunk. 295. példa: 28,9 súlyrész 2^amino-4-:metil'benzol-3,5-<liszulfonsavat (mononátriumsó) diazotálurik és a diazovegyületet gyengén savas közegben 13,7 g l^amino-2-metoxi-5-metilbenzollal kapcsoljuk. A kapott monoazoszínezéket elkülönítjük és ezután, vagy pedig elkülönítés nélkül azonnal oldatban diazotáljuk és 25,3 súlyrész 2-metilamino-54hidroxinaiftalin-7-szulfonsavval alkálikusan kapcsoljuk. A kapott diazoszínezéket nátriumklorid hozzáadásával kisózzuk, leszívatjuk és az elkülönített terméket kb. 50 súlyrész kristályos rézszulfáttal, 40 súlyrész dietanolaminnal, 50 súlyrész ammóniávial (fs.: 0,83) öt órán keresztül 95—.100 C°-on kezeljük. Az oldatból a színezéket só hozzáadásával és óvatos savanyítással különítjük el. A rézatomot tartalmazó amino-diazoszínezéket vizes oldatban 6—7 pH-érték mellett 20— 30 C° hőmérsékleten 20 súlyrész 2,4,6-trifluor-5-klórpirimidinnel acilezzük, miközben a pH-t nátriumkarbonát hozzáadásával a megadott határok között tartjuk. Az acilezés befejezése után a színezéket nátriumkloriddal elkülönítjük és 35 C°-on szárítjuk. A színezék szabad szulfonsav alakjában az L képletnek felel meg és a cellulóz szövetet a reaktív színezékek ismert eljárásaival vízzel és fénnyel szemben színtartó tengerészkék színre színezi. Hasonló módon további találmány szerinti színezékeket állíthatunk elő, ha a 2-amino-l-metillbenzol^3,,5-diszulfonsavból és az l^amino-2-metoxi^5-metilbenzolból kapott monoazoszínezéket az alábbi táblázatban felsorolt aminonaftoszultfonsavaklkal és 2,4,64irifluor-54dórpirimidinnel egyesítjük a fent megadott előírás szerint. Kapcsoló komponens: 2-amino-! 5-lhidroxinaftalin^l,7-di ! szulfonsav, 2-amino-8-hidroxinaíftalin-3,6-diszulfonsav. A kapott színezékek kék színűek. 296. példa: 0,1 mól 4-ureido-2-amino-l-!hidroxibenzol-5--szulfonsavat diazotálunk és szódaalkálikus közegben 0,1 mól l-<ami:no-8-foidTOxinaftalin-2,4-^diszulfonsawal kapcsoljuk. A kapcsoló oldatot nátriumihidroxiddal 2 mól/liter tartalmúra állítjuk be és ezután 3 órán át visszafolyató hűtő alatt a forráspont hőmérsékletén tartjuk az Ureidocsoport elszappanosítása céljából. Lehűlés után az oldatot sósavval semlegesítjük. 25 súlyrész rézszulfát és 100 súlyrész 2n nátriumhidroxid hozzáadásával a színezékbe 45 C°-on 4—6 pH-érték mellett fématomot viszünk be és 30 perc múlva 6—7 pH-érték mellett 20—30 C° hőmérsékleten 0,1 mól 2,4,6-trifluor-5-klórpirimidinnel acilezzük. A kapott LI képletű színezéket kisózzuk. Pamuton kék színezetet kapunk. 297. példa: 600 g technikai 96%-os rézftálocianinból semleges rézftálocianin-3,3',3"-triszulfonsavklorid pasztát állítunk elő, kevés vízzel keverjük, négy l-re beállítjuk és 3,5—6,0 pILérték mellett 216 g N-metil-N-(4'-ammo-2'^zulfobenzil)-aminna] reagáltatjuk kezdetben 0—3 C°-on, végül 20— 35 C°-on 300 ml (295 g) piridin hozzáadása közben. Ezután a piridint 9,0-s pH mellett vízgőzzel ledesztilláljuk a rézftálocianin-diszulfonsav-monoszulfonsav-.(3'-szulfo-4'-metil-.aminometil-anilid) oldatából. A 20^30 C°-ra vitt oldatba 300 g 2,4,6-trifluor^5-klórpiirimidint csepegtetünk 1—2 óra alatt részletekben és hígított nátriumhidroxid hozzáadásával a pH-t 6—7 értéken tartjuk. Ugyanakkor szükség szerint a reakcióelegyet vízzel annyira felhígítjuk, hogy a színezék mindig oldva maradjon. 10 1 színezék oldatot kapunk, ezt az acilező szer feleslegétől elkülönítjük, ecetsav hozzáadásával a pH-t 7,0-ra beállítjuk és 2,5 1 koncentrált konyhasó oldat bekeverésével leválasztjuk. Leszívatás és 30 C°-on végzett szárítás után világos türkizkék színezéket kapunk, amelyet szódaalkálikus közegből 40—60 C°-on nagyon jó 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 (50 26
