157578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás "tuberaktin" elnevezésű antibiotikum előállítására
157578 13 14 Vizsgált baktérium Minimális antiibiotikumkoncentráció y/ml Viomycin Cikloszerin 100 100 100 50 >100 100 100 100 50 >10ö 100 >100 25 25 50 10 >ioo 100 1,6 10 Micrococcus flavus Vibrio comma Nocardia asteroideis Pseudomonas aeruginosa Esdherkhia coli, NIHJ Staphylococcus aureus, FDA 209P Staphylococcus albus Staphylococcus citreus Bacillus subtilis PCI 219 Mycobacterium tuberculosis, H^Ry Mycobacterium, ATCC 607 Mycobacterium phlei 25 >100 50 125 25 50 100 50 125 40 125 3,2 Az alábbiakban néhány állatkísérlet eredményét ismertetjük a tuberaktin antituberkulotikus hatásának szemléltetése céljából. Egerek több csoportját készítettük elő olyan módon, hogy az állatokat tuberkulózis-bacillussal fertőztük intravénás injekció útján. Három nap eltelte után tüberáktin-hidrókloridot adagoltunk az alábbi dózisokiban: 1 mg/egén/nap 2 mg/egér/nap 4 mg/egár/hap 8 mg/egér/nap hipodermikusan, három héten keresztül. A kontroll állatok a fertőzés után 22—24 nappal elpusztultak, míg valamennyi kísérleti állat életben volt bafecskendezés után m'ég 24 nap eltelte után is. A befecskendezés után 48 nap múlva (vagyis 24 nappal a kezelés befejezése után) a kezelt állatok megfigyelési eredményei a következőik voltak: Dózis 1 mg/egér/nap 2 mg/egér/nap 4 mg/egér/naip 8 mg/egér/naip A találmány szerinti eljárás jobb megértése céljából az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: 3% glükózt, 2% keményítőt, 3% 'porított szójababot és 1,5% nátriumkloridot tartalmazó 6,0 pH-jú oldatból vett 100 ml tápoldatot részletekben adagoltunk Erlenmeyer-lomhikofcba, majd a lombikokat 120 C°-on 30 percen át sterileztük. A közegeket Streptomyces griseoverticillatus var. tuberacticus-szal beoltottuk, majd 25 cm sugarú és 330 percenkénti fordulatszámú rotációs rázógépen végeztük a tenyésztést 30 e'en hét napon át. Ilyen módon 1,5 liter tápolda-25 30 40 Mortalitás R 5/10 ' 4 " 5/10 0/10 0/10 tot kaptunk, 1140 mcg/ml tuíberaktÚHkoneentrációval. A tápoldatot leszűrtük a micéliümról és a szilárd anyagokról, majd a folyékony fázist 2,5 cm átmérőjű és 28 cm hosszú gyantaoszlopon vezettük át; az oszlop 150 ml „Amberlite IRC—50" jelű (Rdhm and Haas Philadelphia, USA) ioncserélő gyantával volt töltve. Az oldatot 5 ml/perc sebességgel engedtük át az oszlopon. Az oszlop által adszorbeált hatóanyag elkülönítése céljából az oszlopot vízzel mostuk, majd 0,5 n sósav-oldattal mostuk 1,6 ml/perc sebességgel. A kifolyó oldatot 10 ml-enként frakcionáltuk. A hatékony frakciók a 47—'67; sorszámúafc voltak, amit ultraibolya elnyelési spektrummal és biológiai kísérletekkel határoztunk meg. Az összesen kb. 200 ml térfogatú hatékony frakciókat vizes nátronlúg-oldattal semlegesítettük, vákuumban kb. 10 ml térfogatra betöményítettük, majd a képződött szervetlen sókat szűrtük. A szűrletet aktívszénnel színtelenítettük, hozzáadtunk 100 ml metanolt, éjjelen át 5 C°-on állni hagytuk, a képződött csapadékot szűrtük, metanollal mostuk majd szárítottuk. Ilyen módon 1,34 g nyers tuberaktin-hidrokloridot kaptunk, 70%-os tisztasággal. Hozam: 55%. 50 55 2. példa: 3% glükózt, 2%. keményítőt, 1,5% melaszt, 1,5% porított szójababot és 1,5% hátriuimlkloridot tartalmazó, 6,0 pH-jú tápoldatot készítettünk, amelyben az 1. -példa szerinti módon te. nyésztettünk Streptomyces griseoverticillatus var. tubenacticus-t. Ilyen módon 1,5 liter folyékony tenyészoldafiO. tot kaptunk, amely 1950 mcg/ml koncentrációban tartalmazott tuberaktint. A folyékony tápoldatöból 2^34 g nyers . tuberaktin-ihidroMoridot kaptunk, amikor az 1. példa szerinti módon tovább kezeltük. Tiszta-E5 ság: 70,5%; hozam 56%. 7
