157548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására
5 157548 6 szonyok alapján, tájékoztatás céljaira alkalmas közelítéssel azt mondhatjuk, hogy nagymértékben sejtszerű szerkezetet mutató, makropórusokat nagyszámban tartalmazó terméket oly módon nyerhetünk, hogy a kerverékben a töltőanyagnak a polimer alapanyaghoz viszonyított, súlyrészekben kifejezett mennyiségi arányát kb. 0,5 :1 értéken, a polimer alapanyagnak az oldószerhez viszonyított, súlyrészekben kifejezett mennyiségi arányát pedig 30 : 70 és 37,5 : 62,5 értékhatárok között tartjuk. A töltőanyagot előnyösen oly módon őröljük meg, hogy a töltőanyag szemcséinek 50%-ot meghaladó része 4 mikron és 20 mikron közötti átmérőjű legyen. A részecskék átlagos átmérője 10—14 mikron, előnyösen 13 mikron legyen + 4,5 mikron, 1 standard eltéréssel. Töltőanyagként előnyösen alkalmazható a nátriumklorid. Az említett szemcseméreték fotoextinkeiós szedimentométar műszerrel (pl. az Evans Electro Selenium Ltd. „Model No. 41" gyártmánya) határozhatók meg; ez a leírásban szereplő értékeket ezzel a műszerrel mértük, a gyártó vállalat használati utasítása szerint [ez utóbbi H. E. Rose, Engineering, 1950. mára 31. és ápr. 14., valamint ugyanazon szerző Nature, 1969, 287 (1952) közleményein alapul], A polimer alapanyagnak az oldószerhez, ill. a töltőanyagnak a polimer alapanyaghoz viszonyított pontos mennyiségi aránya, amellyel a kívánt makropórusos szerkezet elérhető, bizonyos fokig függ a töltőanyag szemcseméretétől is; ha a töltőanyag szemcseméretét csökkentjük, akkor csökken a fentemlített grafikonon az a területrész is, amelyen belül az említett arány-értékek makropórusos szerkezet kialakulását biztosítják. Az előnyös átlagos szemcseméret, amint fentebb már említettük, 13 mikron. - A koaguláltatandó réteg képzésére szétterítendő keveréket célszerűen egyetlen bevonási művelettel visszük fel az ideiglenes hordozófelületre, oly módon, hogy a koagülált réteg kilúgozása és megszárítása után egy legalább 1 mm vastagságú, előnyösen 1,2 mm és 1,6 mm közötti vastagságú pórusos lapot kapjunk. Az egyébként azonos összetételű keverékkel kevésbé sejtszerű szerkezetet mutató terméket kapunk, ha a keveréket vékonyabb rétegben terítjük szét. Polimer alapanyagként célszerűen poliészterekből, poliéterekből vagy polikaprolaktonokból származó poliuretáno'kat alkalmazunk. Az ilyen célra jól alkalmazható poliészter-alapú műgyanták példáiként az „ELASTÓLLAN TN61 EH98AK" és „TEXIN" kereskedelmi elnevezésű termékek említhetők. Poliéter-alapú műgyanták közül az „ELASTÓLLAN TN63 PA98AK" kereskedelmi elnevezésű termék alkalmazható előnyösen. Egy ilyen célra ugyancsak jól alkalmazható kaprolakton-alapú poliuretán az „ELASTÓLLAN TN65 EN98AK". A polimer alapanyag oldószerként alkalmazható anyagok példáiként a dimetilformamid, dimetilszulfoxid, N-^metii-pirrolidon és dimetil-acetamid említhet ők; az adott esetben válasz-5 tandó oldószer azonban függ a felhasználásra kerülő polimer alapanyag jellegétől is. Így az „ELASTÓLLAN TN61 EH98AK" palimér esetében dimetilformamid oldószerként való alkalmazása előnyös. 10 A dimetilformamid más, olcsóbb oldószerekkel, pl. toluollal vagy rnetiletilketonnal is hígítható; bár ez utóbbiak önmagukban nem oldják a poliuretánt, dimetilformamiddal elegyítve azonban nem akadályozzák a poliuretán oldó-15 dását. Polimer alapanyagként előnyösen olyan hőrelágyuló elasztomer poliuretánt alkalmazunk, amelyet valamely poliészterből egy diollal és 20 e §y diizocianáttal való reagáltatás útján nyertünk; különösen előnyös az olyan poliuretán, amelyben poliészterként az adipinsav etilénglikollal képezett kondenzációs terméke, dióiként, 1,4-butilénglikol és diizocianátként 4,4'„ -difenilmetán-diizocianát szerepel előállítási kiindulóanyagként, a diizocianátot igen csekély moláris feleslegben alkalmazva. A poliészter előállítása során az etilénglikol egy része 1,4--butilénglikollal is helyettesíthető. .„ Koaguláltató folyadékként előnyösen víz kerülhet alkalmazásra. Ideiglenes hordozófelületként előnyösen egy pórusos műanyaglapot alkalmazunk, amely pl. egy porított hőrelágyuló polimerből állítható elő zsugorítás útján. Hőrelágyuló polimerként előnyösen nagysűrűségű polietilén alkalmazható. Különösen előnyösnek találtunk egy olyan hordozólapot, amelynek vastagsága 0,17 + 0,01 mm, levegőáteresztőképessége pedig 9+2 liter/mp 20,3 cm vízoszlopmagasságnak megfelelő túl-40 nyomás alatt; súlya 1,23 kg/cm 2 . A hordozólap végső szakítószilárdsága előnyösen legalább 115 kg/cm2 , szakadási nyúlása pedig 25%-nál kisebb. 45 Az ilyen célra alkalmas anyag példájaként a „VYON" kereskedelmi elnevezés alatt forgalomba kerülő termék említhető. Az ilyen anyag előállítása oly módon történhet, hogy egy Ziegler-féle eljárással készült nagysűrűségű poli-50 etilén-port egyenletes rétegben szétterítünk egy sima fémfelületen, majd az így kialakított réteggel borított sima fémfelületet megfelelő hevítőberendezésbe helyezzük és a részecskék zsugorodását idézzük elő. Az így kapott zsugorí-55 tott lapnak a sima fémfelülettel érintkező felülete simább, mint a másik felület; ezen a felületen alakítjuk ki aztán a koaguláltatandó réteget. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kivitöli alakja esetében töltőanyagként nátriumkloridot, polimer alapanyagként egy poliészterből egy diollal és egy diizocianáttal való reagáltatás útján nyert hőrelágyuló elasztomer poli-65 uretánt, oldószerként dimetilformamidot alkal-3
