157548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására

5 157548 6 szonyok alapján, tájékoztatás céljaira alkalmas közelítéssel azt mondhatjuk, hogy nagymérték­ben sejtszerű szerkezetet mutató, makropóruso­kat nagyszámban tartalmazó terméket oly mó­don nyerhetünk, hogy a kerverékben a töltő­anyagnak a polimer alapanyaghoz viszonyított, súlyrészekben kifejezett mennyiségi arányát kb. 0,5 :1 értéken, a polimer alapanyagnak az oldó­szerhez viszonyított, súlyrészekben kifejezett mennyiségi arányát pedig 30 : 70 és 37,5 : 62,5 értékhatárok között tartjuk. A töltőanyagot előnyösen oly módon őröljük meg, hogy a töltőanyag szemcséinek 50%-ot meghaladó része 4 mikron és 20 mikron közötti átmérőjű legyen. A részecskék átlagos átmérője 10—14 mikron, előnyösen 13 mikron legyen + 4,5 mikron, 1 standard eltéréssel. Töltőanyag­ként előnyösen alkalmazható a nátriumklorid. Az említett szemcseméreték fotoextinkeiós sze­dimentométar műszerrel (pl. az Evans Electro Selenium Ltd. „Model No. 41" gyártmánya) határozhatók meg; ez a leírásban szereplő érté­keket ezzel a műszerrel mértük, a gyártó válla­lat használati utasítása szerint [ez utóbbi H. E. Rose, Engineering, 1950. mára 31. és ápr. 14., valamint ugyanazon szerző Nature, 1969, 287 (1952) közleményein alapul], A polimer alapanyagnak az oldószerhez, ill. a töltőanyagnak a polimer alapanyaghoz viszo­nyított pontos mennyiségi aránya, amellyel a kívánt makropórusos szerkezet elérhető, bizo­nyos fokig függ a töltőanyag szemcseméretétől is; ha a töltőanyag szemcseméretét csökkent­jük, akkor csökken a fentemlített grafikonon az a területrész is, amelyen belül az említett arány-értékek makropórusos szerkezet kialaku­lását biztosítják. Az előnyös átlagos szemcse­méret, amint fentebb már említettük, 13 mik­ron. - A koaguláltatandó réteg képzésére szétterí­tendő keveréket célszerűen egyetlen bevonási művelettel visszük fel az ideiglenes hordozó­felületre, oly módon, hogy a koagülált réteg kilúgozása és megszárítása után egy legalább 1 mm vastagságú, előnyösen 1,2 mm és 1,6 mm közötti vastagságú pórusos lapot kapjunk. Az egyébként azonos összetételű keverékkel kevés­bé sejtszerű szerkezetet mutató terméket ka­punk, ha a keveréket vékonyabb rétegben te­rítjük szét. Polimer alapanyagként célszerűen poliészte­rekből, poliéterekből vagy polikaprolaktonokból származó poliuretáno'kat alkalmazunk. Az ilyen célra jól alkalmazható poliészter-alapú műgyan­ták példáiként az „ELASTÓLLAN TN61 EH98AK" és „TEXIN" kereskedelmi elnevezésű termékek említhetők. Poliéter-alapú műgyanták közül az „ELASTÓLLAN TN63 PA98AK" keres­kedelmi elnevezésű termék alkalmazható elő­nyösen. Egy ilyen célra ugyancsak jól alkal­mazható kaprolakton-alapú poliuretán az „ELASTÓLLAN TN65 EN98AK". A polimer alapanyag oldószerként alkalmaz­ható anyagok példáiként a dimetilformamid, dimetilszulfoxid, N-^metii-pirrolidon és dimetil­-acetamid említhet ők; az adott esetben válasz-5 tandó oldószer azonban függ a felhasználásra kerülő polimer alapanyag jellegétől is. Így az „ELASTÓLLAN TN61 EH98AK" palimér eseté­ben dimetilformamid oldószerként való alkal­mazása előnyös. 10 A dimetilformamid más, olcsóbb oldószerek­kel, pl. toluollal vagy rnetiletilketonnal is hígít­ható; bár ez utóbbiak önmagukban nem oldják a poliuretánt, dimetilformamiddal elegyítve azonban nem akadályozzák a poliuretán oldó-15 dását. Polimer alapanyagként előnyösen olyan hőre­lágyuló elasztomer poliuretánt alkalmazunk, amelyet valamely poliészterből egy diollal és 20 e §y diizocianáttal való reagáltatás útján nyer­tünk; különösen előnyös az olyan poliuretán, amelyben poliészterként az adipinsav etilén­glikollal képezett kondenzációs terméke, diói­ként, 1,4-butilénglikol és diizocianátként 4,4'­„ -difenilmetán-diizocianát szerepel előállítási ki­indulóanyagként, a diizocianátot igen csekély moláris feleslegben alkalmazva. A poliészter előállítása során az etilénglikol egy része 1,4--butilénglikollal is helyettesíthető. .„ Koaguláltató folyadékként előnyösen víz kerülhet alkalmazásra. Ideiglenes hordozófelületként előnyösen egy pórusos műanyaglapot alkalmazunk, amely pl. egy porított hőrelágyuló polimerből állítható elő zsugorítás útján. Hőrelágyuló polimerként előnyösen nagysűrűségű polietilén alkalmazható. Különösen előnyösnek találtunk egy olyan hor­dozólapot, amelynek vastagsága 0,17 + 0,01 mm, levegőáteresztőképessége pedig 9+2 liter/mp 20,3 cm vízoszlopmagasságnak megfelelő túl-40 nyomás alatt; súlya 1,23 kg/cm 2 . A hordozólap végső szakítószilárdsága előnyö­sen legalább 115 kg/cm2 , szakadási nyúlása pe­dig 25%-nál kisebb. 45 Az ilyen célra alkalmas anyag példájaként a „VYON" kereskedelmi elnevezés alatt forga­lomba kerülő termék említhető. Az ilyen anyag előállítása oly módon történhet, hogy egy Zieg­ler-féle eljárással készült nagysűrűségű poli-50 etilén-port egyenletes rétegben szétterítünk egy sima fémfelületen, majd az így kialakított ré­teggel borított sima fémfelületet megfelelő he­vítőberendezésbe helyezzük és a részecskék zsu­gorodását idézzük elő. Az így kapott zsugorí-55 tott lapnak a sima fémfelülettel érintkező felü­lete simább, mint a másik felület; ezen a fe­lületen alakítjuk ki aztán a koaguláltatandó réteget. A találmány szerinti eljárás egy előnyös ki­vitöli alakja esetében töltőanyagként nátrium­kloridot, polimer alapanyagként egy poliészter­ből egy diollal és egy diizocianáttal való reagál­tatás útján nyert hőrelágyuló elasztomer poli-65 uretánt, oldószerként dimetilformamidot alkal-3

Next

/
Thumbnails
Contents