157548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására

3 157548 4 -térületrészen belül 'tartásával állíthatunk elő, „sejtszerű" szerkezetnek nevezhető szerkezeti felépülés jellemzi; ezek a termékek olyan mikropórusos szerkezetet mutatnak, amelyben a miikropórusok közlekednék egymással és így biztosítják a lapszerű termék áteresztőképessé­gét, emellett tartalmaznak; bizonyos számban lényegesen nagyobb, makropórusoknaik nevez­hető pórusokat is, amelyek azonban nem terjed­nek a lapszerű termék egyik felületétől a mási­kig, méretűk pedig olyan, hogy a lapszerű termék keresztmetszet-felületén rendes nappali világításban szabad szemmel is láthatók. A fentidézett korábbi szabadalmunkban leírt eljárással viszont általában olyan termékeket kapunk, amelyek „nem-sejtszerű" szerkezetűek­nek nevezhetők, amelyek makropórusokat ,ilig vagy egyáltalán nem tartalmaznák, mikropóru­sos szerkezetűk csaknem teljesen homogén. Másfajta „nem-sejtszerű" szerkezetű lapszerű termékek előállítására az egyidejűleg benyúj­tott magyar , szabadalmi bejelentésünk leírása ismertet egy új eljárást. Bár az ilyenfajta lapszerű termékek „sejt­szerű" szerkezet esetén egy adott áteresztőiké­pességi érték mellett kisebb mechanikai szilárd­ságúak lehetnek, mint az ugyanolyan áteresztő­képességű, „nem-sejtszerű" szerkezetű lapszerű termékek, ez a körülmény bizonyos alkalmazási területeken nem jelent, hátrányt, mert a lap­szerű termék vagy nincs kitéve számottevő mechanikai igénybevételnek és így kisebb szi­lárdság is elegendő, vagy pedig megfelelő hor­dozóalapra van helyezve; másrészt viszont az ilyen „sejtszerű" szerkezetű termékek párna­szerű, telt fogásuak, ami bizonyos alkalmazási területeken igen számottevő előnyt jelent. A találmány szerinti eljárással előállított „sejt­szerű" szerkezetű termékek így különösen jól alkalmazhatók pl. kárpitozási anyagokként, va­lamint bizonyos esetekben cipőfelsőrész-anya­gokként is. A találmány tehát oly eljárás vízgőzáteresztő, hajlékony lapszerű termékek előállítására, amelynek során egy filmképző tulajdonságú, hajlékony, szintetikus, hőrelágyuló, elasztomér polimér alapanyagnak egy oldószerrel készített oldatából és egy ebben eloszlatott, szűk hatá­rok közötti szemeseméretre őrölt, szilárd és utóbb eltávolítható töltőanyagból egy szétterít­hető keveréket készítünk, ebből a keverékből egy ideiglenes hordozófelületen folytonos réte­get alakítunk ki, amely az említett hordozó­felülethez tapad, ezt a hordozófelülethez! tapadó réteget egy oly koiagulálitató folyadékkal kezel­jük, amely a polimer alapanyagot nem oldja, de a polimer alapanyag oldószerével legalább részlegesen elegyedik, ily módon a polimer alapanyagot szilárd lappá koaguláltatjuk és az oldószer lényegileg teljes mennyiségét, valamint az eltávolítható töltőanyagot a koaguláltatott lapnak á koaguláltató folyadékkal való mosása útján eltávolítjuk, majd az így kapott vízgőz­áteresztő hajlékony, lapszerű terméket megszá­rítjuk és az ideiglenes hordozófelületről lehúz­zuk; a találmány szerinti eljárást az jellemezi, hogy oly összetételű keveréket alkalmazunk, amelynél az 1. ábra szerinti koordináta-rend­szerben, ahol az ordinátán az eltávolítható töl­tőanyagnak a polimer alapanyag súlyegységé­hez viszonyított súlyránya, az abszcisszán pe­dig a polimer alapanyagnak a polimer alap­nyag és az oldószer elegyéhez viszonyított, súly%-ban kifejezett százalékaránya van feltün­tetve, a keverék említett összetételi arányai alapján felvett az A—B—C—A vonalak által határolt területen belül esnek. A terméknek az oldószer és a töltőanyag el­távolítása céljából végzett mosása történhet a terméknek a koaguláltató folyadékba való egy­szerű bemerítése útján, vagy pedig friss koagu­láltató folyadékkal való mosással vagy a tény­leges koaguláltatásra használt folyadékkal való kezelés továbbfolytatása útján is. Az ily módon előállított termékek a fentebb meghatározott „sejtszerű" szerkezet kialakítá­sára hajlamosak és ez a hajlamuk még fokoz­ható is a réteg vastagságának, a koaguláítatási hőmérsékletnek és a töltőanyag szemcsenagy­ságának megfelelő megválasztása útján. A töltőanyagnak a polimer alapanyag súly­egységéhez viszonyított súlyaránya, valamint a polimer alapanyagnak a polimer alapanyag és az oldószer elegyéhez viszonyított, súly%-ban kifejezett százalékaránya alapján a csatolt rajz 1. ábrája szerinti koordinátarendszerben felvett pontok előnyösen a D—E—C—D vonalak által meghatározott szűkebb területen is belül esnek. A találmány alapját az a felismerésünk ké­pezi, hogy a kívánt makropórusos szerkezet csupán abban az esetben érhető el kellő mér­tékben, ha egyrészt az eltávolítható töltőanyag­nak a gyantához, valamint a gyantának az oldószerhez viszonyított mennyisági arányát megszabott, viszonylag szűk határok között tart­juk, másrészt az eltávolítható töltőanyag jelen­levő mennyisége olyan, hogy biztosítja a kívánt makropórusok létrejövetelét. Ha tehát a polimer alapanyagnak (gyantának az oldószerhez viszo­nyított mennyiségi arányát a kenhetőság köve­telményeinek és egyéb gyakorlati tényezőknek figyelerribsvételével megválasztottuk, akkor az 1. ábra szerinti koordinátarendszer egyértelmű­en megszabja azokat a határokat, amelyeken belül az eltávolítható töltőanyagnak a polimer alapanyaghoz viszonyított mennyiségi arányát tartanunk kell, hogy a találmány szerinti elő­nyös anyagszerkezet kialakulását biztosítsuk. Az 1. ábra szerinti diagram tehát minden esetben egyértelműen megmutatja, hogy a keverék ösz­szetétele megfélel-e a jelen találmány, szerinti követelményeknek és így szóbanforgó keverék alkalmazása igénypontjaink körébe esik-e. A fenti módon meghatározott mennyiségi vi-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents