157536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányatérségek fúvott tömedékelésére és erre való berendezés

157536 — A hidraulikusan tömedékelt frontfejtésík biztosítása csak drága bányafával történik,. amit minden esetben egyszeri használat után a fejtésben, a tömedékben hagynak. — A fejtési konvergencia igen nagy, mint- 5 hogy a fejtés talpa és teteje az eredeti helyéről elmozdul, és ezért a fejtés magassága kisebb lesz, mint az eredeti magassága, mert a gátolási munkák és azok költségeinek, valamint a gyakoribb tömedékelés költségeinek csökkentése jo Végett csak 5—6 méter frontfejtési előrehaladás után lehet tömedékelni és így a fejtési térség többnyire 3—8 napig nyitva van. A nyitott, de már tömedékelni kezdett frontfejtés még további 1—3 napig marad résziben nyitva, j5 mert a betömedékelés nem megy gyorsan. A tömedékanyag csak akkor tölti fel teljesen a fejtési térséget a tetőig, ha az legalább 3—4 fokos emelkedésben halad felfelé. Szintesen haladó frontfejtést nem lehet teljesen fel- 2

o tölteni hidraulikus tömedékeléssel, mert a víz zsák helye üresen marad, ezért a tető alatt mindig marad- 15—30 cm magasságú üredék. Ez az üredék a kőzetnyomás hatására feltöltődik kőzettél. Az előbbiek miatt, mivel több 25 napig áll betömedékelésig, és nem lehet teljesen betöimedékelni, a pl. 2,5 m eredeti fejtési magasságból a töimedék magassága már csak 1,8—2,0 m lesz. A hiányzó 50—70 cm-t a kőzet tölti ki úgy, hogy 'megszakad, vagy lehajlik, de 3° ennek következtében a külszíni terep továbbszáll (süllyed). Az eredeti fejtési magasság csökkenését nevezzük fejtési konvergenciának. Ha pl. egy 10 m vastag széntelepet lefejte-35 40 nek hidraulikus tömedékeléssel, mint pl. Tata bányán, akkor a külszín 3—4 m-t süllyed le az előbbiekben leírták, a nagy fejtési konvergencia (és a tömedék tömődése) miatt. A külszíni süllyedés mértéke a bánya mélységével csökken és általában a 600 m-nél mélyebb bányákban már jóval kisebb a külszíni süllyedés az előbbinél. A zsompok körzete és közeli környéke nem fejthető le, ezért számottevő szénveszteség jelentkezik. — A tömedékvíz a hazai kis szilárdsági, duzzadásra hajlamos talpat (feküt) feláztatja, minek folytán az duzzad és így a talp felemelkedik, a konvergencia nagy lesz, amit súlyosbít, hogy a vizes, csúszós talp balesetveszélyt is jelent a közlekedésiben. 50 A frontfejtés kísérő vágataiban kedvezőtlen nyomásviszonyok jelentkeznek (talpduzzadás stb.) aminek következtében a vágatok költséges karbantartást, ill. fenntartást igényelnek és a nagy igénybevételnek kitett vágatbiztosító szerkezetek (aeélíyek) tönkremennek, úgyhogy ismételten nem használhatók fel. Hidraulikusan tömedékelt frontifejtéseket 4— 5° feletti telepítés esetén már csak telepdőlésben felfelé haladóan lelhet telepíteni. A .fenti hátrányok kiküszöbölhetők, ill. csökkenthetők, ha a hazai széntelepekben az eddigi hidraulikus tömedékelés helyett a találmány szerinti száraz, fúvott' tömedékes eljárást 65 55 60 alkalmazunk a frontfejtésekben (fejtésekben), aminek alkalmazását az eddigi elsősorban hazai gyakorlati felfogás nem tartotta lehetségesnek, ezért azt nem is alkalmaztak. A légnyomásos, ill. fúvott tömedékelésnek ugyancsak megoldatlan problémákat jelentő hátrányai vannak. Így pl. igen nagy a sűrített levegő felhasználása, aminek csökkentésére irányuló kísérletek a kívánt eredményre még nem vezettek. Igen jelentős tényező a fúvótömedékelésre használt csövek és könyökdarabok elhasználódása, továbbá az, hogy csak egy helyen rabolható a fejtésbe beépített acél biztosítószerkezet. A találmányt bővebben annak kiviteli példája kapcsán az alábbi leírás ismerteti. Az 1. ábra a bányatérség terét mutatja, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—A vonala szerint, a 3. ábra az 1. ábrán látható csőelosztó vezérlés kiviteli változatát mutatja, végül a 4. ábra fejtési konvergenciát szemléltető metszet az 1. ábra B—B vonala mentén. Az 1 fejtési frontban működő 2 kaparó a kitermelt szenet a 3 szállító vágatban elhelyezett szállítószalagnak adja át, amely ismert módon továbbítja, úgyhogy ábrázolása elhagyható (1. ábra). A 4 légvágatihan vannak elhelyezve a száraztömedékelő berendezés gépi egységei, az 5 tömedékelő gép, a 6 szivattyú és 7 cementfej keverő és tartály. A töniedékként felhasználható salak, meddő vagy más bányamelléktermék anyagot szállítószalag juttatja az 5 tömedékelőgép garatjába, amely azt csővezetékben továbbítja és annak csatornájából a 8 csövön át érkező sűrített levegő magával ragadja. Az 5 tömedékelőgéphez csatlakozó sűrített levegő-száraztömedék keveréket szállító 9 cső a 10 csigahajtással elforgatható elágazószárakkal van kialakítva, úgyhogy az egyidejűleg vagy váltakozva a 11 és/vagy 11a csővezetékekbe továbbíthatja a száraztömedéket. Ily don váltakozva vagy egyszerre két vagy töibb munkahelyre lehet sz'áraztömedéket szállítani és aeáltámot rabolni. A 6 szivattyú a 7 gyűjtőiből, ill. előkészítőből hozzáérkező cementtejet keveri sűrített levegővel és azt egymással a 12 csövön át a tömedékelendő 13 térbe továbbítja. A 6 szivattyú 12 nyomócsövének ugyancsak van, ill. vannak elágazásai, pl. 12a, amelyen egy másik munkaihely is ellátható egyidejűleg vagy váltakozva cementtej jel. A száraztöniedéket és cementtejet szállító pl. 11 és 12 csővezetékek végei a tömedékelendő 13 térbe nyúlnak és szórókeverőfejben találkoznak, ill. végződnek, amelyek együtt és rétegeződően, ill. keveredőén száraztoimedékkel vagy száraztömedékkel és cementtejjel töltődik fel a 13 teret a 14 gátig terjedően (2. ábra). A frontfejtés terét biztosító 15 acéltémok rabolhatok és ily módon visszanyerihetők, éppen így a 14 gát is, amely célra a szokásosakon kívül műanyag is használható. A tömedékelés végrehajtható cement szárazon beadagolásával, ha a tömedékanyag nedvességtartalma megfelelő, kb. 16—20%. 2