157536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányatérségek fúvott tömedékelésére és erre való berendezés

157536 6 A cementtejijel, ill. nedvességtartalmú töme­dékanyaggal végzett száraz tömedékelés gyor­san köt, nyomásos bafúvás révén teljesen ki­tölthető a fejtési tér a főtérig, és a fejtési konvergencia igen kis mértékűre csökkenthető azáltal, hogy a fejtési térség legfeljebb 3—4 napig áll üresen, és a fejtés dőlésszögétől füg­getlenül a fejtést a tetőig lehet minden eset­ben teljesen betömedékelni, továbbá a fejtési frontot L2 = 2,5 m térközzel már követni lehet, szemben a hidraulikus tömedékelés min. 6—V •" m-es követési távolságával. Ezeket szemlélteti a 4. ábra, amely szerint a konvergencia •= 2 Ai~\­+ Az, amelyek közül 2 A\ még a nyitott bánya­térségiben jelentkezik úgy, hogy a tömedék tö-.. mörödése Aa, míg a hidraulikus tömedékelés­nél hátrányos többletként ismert A2 elmarad. A találmány szerinti fúvótömedékelő gépi be­rendezéssel akár egy hosszú szárnyon, akár több dimenzióiban, vagy több szárnyon tudunk tömedékelést ve@rahaj.tani . A front sebességének a támrablás telepítési lehetősége szab határt, nevezetesen aszerint, hogy a 100 m-es frontszárnyon hány helyen lehet egyszerre támrablást végezni. Rossz főte­viszonydk mellett a fúvatást a tárnok kirablása után azonnal eszközölni kell. A 9 nadrágcső, fél-könyök, valamint új kötésmód beiktatásával két, sőt a mellékelt rajz szerint három vezeték­kel is csatlakozhatunk a töniedékelőgéphez, ami biztosítja több helyen a támrablás és akár a fúvatásök összegezésével is az azonnali töme­dékelés lehetőségét. Fenti megoldások biztosítják a maximális frontseibességet; a jelenlegi sebessége a front­nak max. 1,4 m/nap, a találmány alkalmazásá­val 2—2,5 m/nap sebesség elérhető. A kísérle­tek alatt nagyobb frontsébességet tudtunk be­mutatni, mint a hidraulikusan vitt azonos kö­rülmények közötti frontművelésnél. Nagy előnye a mellékelt rajz szerinti meg­oldásoknak, hogy egyetlen egy géppel egy frontszárnyat folyamatosan lehet tömedékelni, ami a hagyományos egyvezetékes megoldás mel­lett csak szakaszosan volt lehetséges, továbbá a rajz szerinti megoldások azt is lehetővé teszik, hogy egy géppel több frontszárnyat is lehet tömedékelni függetlenül azok egymástól való távolságától 600 fm-ig, mert az egyik csőről a másik csőre való átváltás miax. 5 percig tart. Még ez is csökkenthető a 3. ábra szerinti meg­oldással, amely a 16 keréktárcsás 16a forgató­karos emelőszerkezettel meggyorsítja az átvál­tást, és az új csőkapcsolat a 16 tárcsán levő furatokba pecekbehelyezéssel rögzíthető. A fúvótömedékelésnél az eddig használatos fúvat ás mellett gyakran van a fúvótömedék szállítóicsőben dugóképződés, mert a csőben áramló sűrített levegő laminárisán halad s így a csövön a sűrített levegő által mozgásra kény­szerített tömedékanyag mikron szemnagyságú részecskéit a csőífalra fölhordja és ezáltal a cső 10 15 20 25 35 40 45 50 55 60 keresztmetszet állandóan szűkül, mígnem be­következik a dugulás. Ezt a kellemetlen jelenséget a fúvólevegő­csőben elhelyezett fúvókákkal ki lehet küszö­bölni. A fúvóka a sűrített levegőt megpörgeti és így a dugóképződés teljesen kiküszöbölhető és a fajlagos sűrített levegő felhasználást is csökkenti, mert a megpörgetett sűrített levegő megakadályozza a tömedékanyagban levő mik­ron szemnagysága részecskéinek a cső belső falára történő rátapadását és a csőkeresztmet­szet leszűkítését. A szerkezet ismeretében most már összegez­hetők a bejelentés szerinti száraz tömedékes (fúvott tömedékelésű) frontfejtések előnyei az eddigi hidraulikusan tömedékelt frontfejtések­kel szemben: — a bányaífa helyett lehet acéltámmal és acélsüveggel biztosítani, tehát nagy mennyisé­gű bányafát lehet megtakarítani. — A két-szárnyú frontfejtések helyett egy­szárnyú és több szeletbeni frontfejtések telepít­hetők — így elmarad a drága (anyag és élő­munka igényes) harmadik vágat és a második szelet teljes vágathossza és így is biztosítható a frontfejtés folyamatos termelése és a kapa­citás nagymértékű növelése. Ily módon ugyan­akkora területről többet lehet termelni — mert állandóan termel — nem úgy mint a hidrau­likusan tömedékelt frontfejtésből. — Elmarad a hidraulikus tömedékvíz, annak elvezetése, összegyűjtése, zsompok kiképzése, takarítása, kiemelése (szivattyútelepek, csőveze­tékek stb.), továbbá a kiemelt szennyezett kül­színi bányavíznek természetes vizekbe való be­vezetésié és azok szennyezése. — A frontifejtésben sokkal egyszerűbb és olcsóbb, többször felhasználható gát kell csak. — A tömedékvíz nem rontja a szén kcal­értékét. — A tömedékvíz nem duzzasztja a feküt (tal­pat), a fejtési konvergencia csökken. — A fejtési konvergencia tovább csökken azzal, hogy a fejtési térség legfeljebb csak 3—4 napig áll üresen és azzal, hogy a fejtés dőlés­szögétől és haladási irányától függetlenül a fej­tést a tetőig lehet minden esetben teljesen be­tömedékelni. — A külszíni terep süllyedését (objektumok veszélyeztetését) az előbbieken kívül tovább le­het még csökkenteni azzal, hogy a tömedék teheribíróképességét növelhetjük egyszerű ce­mentkeverékkel. — A cementtel történő teherbírás növelése lehetővé teszi, az ún. műfőte (műtető) létre­hozását is, ezért a vastag telepek felülről le­felé történő sorrendben is fejtihetok biztonságo­san. — Tömedékanyagként salak, meddő stb. meg­felelő keverési arányban felhasználható. — A tömedékelés nam veszélyezteti gát­elszakadásokkal a frontfejtés termelését. — A tömedékelést a talp száraz, vízmentes állapotának megtartásával végezzük, ezért az 3

Next

/
Thumbnails
Contents