157530. lajstromszámú szabadalom • Félautomatikus segédkormányzóberendezés különféle mezőgazdasági erő és/vagy munkagépekhez, főleg traktorokhoz

3 157530 4 kb. kétszerese. Ennél nagyobb vonóerőszükség­let esetén a tarlón járó kerekek megcsúsznak. Ezen túlmenően a tarlón maradt kerekek füg­gőleges irányú terhelése és így vonóereje is — éppen a megdőlt helyzet miatt — mindig kisebb, mintha mind a négy kerék a tarlón járna. Ennek értéke az említett kategóriájú traktoroknál, 35—40 cm mélységű szántás ese­tén elérheti a 600—800 kp. vonó-erőkülönbsé­get is. Mutatkozik egy munkaegészségügyi szempont is: a barázdába döntött traktoron ülő vezető a traktor oldalirányú (8—15°) dőlése miatt egy­részt hamarabb elfáradt, amely körülmény el­vonta figyelmét a munkamenet irányításától, ami a munka minőségének rovására ment, más­részt a huzamos ideig végzett ilyen munka gerincferdüléshez vezethet. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kerekes traktorok barázda mellett — éspedig attól meghatározott távolságban — történő ve­zetése nagy koncentrálást követel, ami ugyan­csak gyors fáradást eredményez, ez pedig ismét a munkaminőség és a területteljesítmény rová­sára megy. A traktorostól kívánt ezen nagyfokú figye­lemkoncentráció kiküszöbölését célozza a talál­mány szerinti félautomatikus segédkormányzó­berendezés, mely az alábbi követelményeket elégíti ki: a) a traktoros beavatkozása nélkül vezeti a traktort, a barázdafaltól beállított távolságban, éspedig ±5 cm eltéréssel; b) a traktorvezető az éke munkájának korri­gálása céljából bármikor kormányozhat, a ta­lálmány szerinti berendezés kiiktatása nélkül; c) a traktor és a barázdaifal közötti távolság legalább ±100 mm nagyságrendben szabályoz­ható a traktorülésből munka közben, a traktor megállítása nélkül; d) a berendezésnek a barázdából való kieme­lése ugyancsak - a traktorülésből történhet, a traktor •megállítása nélkül; e) a berendezés kiemelése után az" eredeti kormányzási viszonyok állanak elő; f) a berendezés mechanikus és hidraulikus kormányzású traktorokhoz egyaránt alkalmaz­ható. Az ismertetett . hátrányok és nehézségek ki­küszöbölését, ill. a felsorolt követeiményék biz­tosítását a találmány szerint úgy érjük el, hogy a. kérdéses mezőgazdasági erő- és/vagy munka­gépre — elsősorban traktorra — olyan fél­automatikus segédkormányzóberendezést alkal­mazunk, amely a vezetöbarázdába fektetett vezető-tájoló szervvel bír, s amelyre az jellem­ző, hogy a vezető-tájoló szerv — pl. csúszótalp — hordozókarja célszerűen függőleges tengely körüli forgásponttal rendelkezik, mely forgás­pont az erő- és/vagy munkagéphez képest fix vízszintes forgástengellyel bíró tartón van el­rendezve és úgy van kialakítva, hogy a vezető­-tájoló szerv üzemi középhelyzetében térbelileg a tartó vízszintes forgástengelye, valamint a hordozókar forgáspontja között helyezkedjen el­továbbá hogy a hordozókar az említett függő­leges forgáspont előtt és/vagy alatt elhelyezett, a barázdafal irányába ható húzószervvel — pl. 5 húzórugóval — van ellátva, végül hogy a hor­dozókar csuklópontjával — pl. csuklósrúd vagy teleszkóp tengely útján — az erő- és/vagy mun­kagéphez' képest fix, és a vízszintes forgásten­gellyel célszerűen metsződő forgástengelyű szög-10 emelőhöz kapcsolódik, melynek másik csukló­pontjával irányváltó kormányhimba egyik vé­ge van állandó, vagy változtatható hosszúságú tolórúd útján összekötve, másik pontjához pedig megfelelő mozgatószervek útján a főkormány-15 mechanizmus kaipcsolódik. Alapvető volt a találmány kidolgozásával az a felismerés, hogy a találmány szerinti segéd­kormányberendezés működését vezérlő vezető-2o -tájoló szerv — pl. csúszótalp — akkor látja el hibátlanul feladatát, ha a munkagéphez oly módon kapcsoljuk, hogy ne húzó, hanem toló­erő hasson rá. Ezt a találmány szerint úgy ol­dottuk meg, hogy a vezető-tájolószervet hor-25 dozó keret fix forgáspontja a menetirányhoz képest a vezető-tájolószerv mögött és/vagy fe­lett helyezkedik el. Az ily módon való kapcso­lásnak az a nagy előnye, hogy a vezető-táj oló­szervre a tolóerőből adódóan mindig hat olyan 2Q ko-mponens is, mely azt a vezetőbarázda kívánt felületéhez szorítja s nem engedi attól eltávo­lodni. A találmány szerinti elrendezés olyan, hogy a vezetőbarázdáihoz való felf-ekvést egy húzórugó is elősegíti és így a felfekvőerőt a 35 rugóerő, valamint a fent említett- tolóerő-kom­ponens együttesen szolgáltatja. Ez a két erő kiegészíti egymást: ha a tolóerőkomponens nő, a rugóerő csökken, és viszont. 40 A továbbiakban a találmány szerinti meg­oldást és annak működését néhány célszerű, példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben rajzaink segítségével, melyek kö­zül 45 az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy ­példaképpeni kiviteli alakját mutatja felül­nézetben ; a 2. ábrán az 1. ábra o-felőli nézete látható; 3. ábránkon egy további kiviteli alak felül-50 nézete látható, hidraulikus szervokormánnyal; a 4. ábra azt a kiviteli változatot mutatja felülnézetben, ahol a főkormánymechanizmus­hoz két kormánytolórúd vezet, az 5. ábrán egy további célszerű kiviteli példát mutatunk be felülnézetben; végül 6. ábránk a kiviteli változatot mutatja be felülnézetben, ahol egyrészt a berendezés hid­raulikus szervokormányhoz kapcsolódik, más­„fl részt a szögemelő függőleges forgáspontja a tartón van kialakítva. Amint az 1. és 2. ábrán láthatjuk, a T csúszó­talp K hordozökanhoz van szerelve, melynek a munkagéphez képest fix vízszintes Q forgásten-65 gellyel bíró x tartó végén elhelyezett, függőié-

Next

/
Thumbnails
Contents