157522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és vegyszerkészítmény a tej redoxpotenciáljának rögzítésére

3 157522 4 pességet mutasson, mint a mintavétel idején; emellett a tejminták azonnali lehűtése a minta­vétel után ÉS hűtött állapotban a vizsgálóihélyre való beszállítása 'körülményes és a sok helyről történő tejbegyűjtésre való tekintettel a gya­korlatban nehezen megoldható szervezési mun­kával és költséges berendezés szükséglettel jár. A jelenleg rendelkezésre álló minta-tartósítási és vizsgálati eljárások tehát nem nyújtanák mó­dot arra, hogy a nagyszámú termelőtől ill. szál­lítótól a tej átvételekor vett minták eredeti redoxpotenciálja a későbbi központos vizsgálat elvégzéséig egyszerűen, olcsón és minden eset­ben teljes mértékben rögzíthető legyen. Jelen találmány egyszerű és minden appara­tiv szükséglet nélkül végrehajtható módszerrel teszi lehetővé az édes nyerstej mintavételkor fennálló redoxpotenciáljának ill. redoxindikátor színmódosító hatásának a gyakorlati követelmé­nyeket kielégítő egy vagy másfél napi időtar­tamra történő rögzítését és így az igényeknek megfelelő módon biztosítja az átvett nyerstej előbbiek szerinti minőségének megállapítását. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a nyerstej redoxpotenciálja ill. a redukál­ható redoxindikátor színváltozása alapján meg­állapított reduíkáló-oxidáló képessége a gyakor­lati követelményeket teljesen kielégítő pontos­sággal rögzíthető hűtés alkalmazása nélkül is kb. másfél napi időtartamra, ha a tejhez egy olyan különleges vegyszer-kombinációt adunk, amely egyrészt képes arra, hogy a tejben jelen­levő mikroorganizmusok számát 15 perc alatt kb. 30%-kal csökkentse és ennek során első­soriban a tej redukáló mikroorganizmusainak fejlődését gátolja, másrészt azonban ugyanakkor nem bénítja a tej saját enzimjeinek működését, nincsen olyan mértékű saját redukáló vagy oxi­dáló tulajdonsága, hogy ezzel a tej redoxpoten­ciálját befolyásolná, emellett színtelen és így nem zavarja a tej redoxrpotenciáljánák redox­indikátor színezékkel való vizsgálatát és a ha­tás eléréséhez elegendő mennyiségben való al­kalmazása esatén a tejet 38 C° hőmérsékleten még nem koagulálja. Ezeket a sokoldalú és egymással bizonyos te­kintetben ellentétes irányú követelményeket rendkívül nehéz egyidejűleg maradéktalanul ki­elégíteni: ugyanis ha a mikroorganizmus-tevé­kenységet gátló vagy a redoxpotenciált stabili­záló hatás nem érvényesül kielégítő mértékben, akkor nem érjük el a kívánt gyakorlati célt, tehát a tej megbízható értékelése nincsen biz­tosítva, ha pedig a hatás valamelyik kompo­nense a kívántnál nagyobb mértékű, akkor ugyancsak nem kapunk megbízható eredményt, mert pl. a tejben lévő mikroorganizmusok tevé­kenységének nagyabbmérvű kikapcsolása után még fennmaradó részben enzimes eredetű redu­kálóképesség már csökkenhet, emellett túl eré­lyes vegyszerhatás esetén a tej koagulálódása következhet be. Feltehetően a következnienyek­nek ez a bonyolult és nehezen összehangolható volta tette eddig lehetetlenné azt, hogy vegy­szeres tartósító módszerekkel a tejnek az érté­kelés szempontjából lényeges előbbiek szerinti jellemző tulajdonságait a tej átvétel gyakorlati követelményeit kielégítő módon hosszabb ideig (24—36 óráig) rögzíteni lehessen. A jelen találmány az* összes gyakorlati kö­vetelmények teljes kielégítését teszi lehetővé olyan vegyszerkombináció alkalmazásával, amely a tejnek a hozzáadás pillanatában fenn­álló redoxpotenciálját ill. az erre utaló redox­indikátor színmódosító hatását legalább másfél napi időtartamra rögzíti és ezzel lehetővé teszi a begyűjtött tejminláknak a központos másfél napon belül lefolytatható vizsgálat alapján tör­ténő minősítését. A találmány értelmében a tej redoxpotenciál­jának ill. redoxindikátor színmódosító hatásá­nak rögzítésére alkalmazandó vegyszerkombi­náció lényeges alkotórészei: a) alapvegyszarként egy- vagy többféle leg­alább 2 szénatomos, vízben legalább részben oldódó alifás alkoholt, mint etanolt, propanolt, n-butanolt stib. és/vagy valamely vízben leg­alább részben oldódóan alifás alkoholt, mint benzilalkoholt, fenilatilalkoholt és/vagy szalige­nint, b) kiegészítő vegyszerként valamely az alkoholnál nagyobb bakterieid hatású, az alkal­mazandó mennyiségben a redoxpotenciált nem befolyásoló és vízben oldódó anyagot, mint formaldehidet, klórkrezolt vagy valamely anti­biotikumot és c) vizet tartalmaz; adhatunk hozzá adott esetben még egyéb a szer hatását nem zavaró, de valamilyen kívánt különleges hatás elérésére alkalmas adalékot, pl. a tejminta vegyszerrel kezelt voltának szaglással való meg­állapítására alkalmas adalékot, pl. piridint is. A találmány szerint alkalmazandó vegyszer­kombináció összetételi arányait és a tejhez adandó mennyiségét a már említett követelmé­nyek szabják meg: az adaléknak a tejben lévő mikroorganizmusok számát 15 perc alatt kb. 30%-kal kell csökkentenie, a tejet nem szabad koagulálnia, a redoxpotenciált saját redukáló vagy oxidáló hatással nem szabad számottevően megváltoztatnia, emellett az alkalmazandó anyagoknak egymással homogénen elegyedniük és a tejben maradéktalanul oldódniuk kell. A dolog természetéből következik, hogy ezeknek a követelményeknek e maradéktalan kielégítése az alkalmazható alkoholok és egyéb adalékok különböző volta folytán különböző mennyiségi arányok esetében lehetséges, de — minthogy az egyes alkotórészek túladagolása is meghiúsítja a kívánt hatást — ezek a mennyiségi arányok eléggé szűk határok közé esnek. Kísérleti ta­pasztalataink szerint jó eredményeket az alábbi mennyiségi arányok betartása esetén érünk el: - a) az alifás és/Vagy a ralifás alkohol mennyi­sége ( a tejre számítva) legfeljebb 15 tf.%, elő­nyösen azonban 0,4—10 tf.%, mimellett a rövi­debb szénláncú, vízben korlátlanul vagy leg-10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents