157507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habosított polimerek előállítására

157507 3 4 járhatunk, hogy az aktív hidrogént tartalmazó vegyületet egymásutáni lépésekben két vagy több alkilénoxiddal reagáltatjuk (pl. az első lépésben propilénoxiddal és a második lépésben 5 etilénoxiddal). Az alkilénoxiddal való reakcióhoz több aktív hidrogénatomot tartalmazó vegyületként az alábbi anyagok alkalmazhatók: víz, .ammónia, hidrazin, cianurisav, foszforossavak, foBzforsavak, foszfonisavak, poliíhidiroxi-ve-10 gyületefk (pl. etilénglikol, propilénglikol, dietilónglikol, glicerin, trimetilolpropán, itrietanolamin, pentaeritrit, szorbit, szaccharóz, fenol-formaldehid reakciótermékek, rezorcin és floroglucin), aminoalkoholök (pl. monoetanolamin és dietanol-15 amin), poliaminok (pl. etiléndiamin, hexametiléndiamin, toliléh-diaminok és diamino-difenilmetánolk) és poli'karbonisavak (pl. adipinsav, tereftálsiav és ibenzol-l,3,5-trikarbonsav). Az alkilénoxid és az aktív hirogént tartalmazó vegyü-20 letek reakcióját az irodalomban leírt módon végezhetjük el, pl. lúgos katalizátorok (mint káliumhidroxid) vagy savas katalizátorok (pl. bórtrifluorid) jelenlétében. A kapott reakció-terniékek molekulasúlya az aktív hidrogént tartalma-25 zó vegyülettel reakcióba hozott ailkilénoxid mennyiségétől függően 300—8000 lehet. L,, • ' " Különösen jelentősek az olyan poliaminokból ' képezett diizocianátodiarilmetán-keverékek, melyeket aromás aminők (különösen anilin) és formaldehid reakciójával állítunk elő. A nyers diaminodiarilalkánok foszgénezésekor a diaminokat, triaminokat és magasabb poliaminokat a megfelelő diizocianátokká, triizocianátokká és poliizocianátokká alakítjuk. A nyers diizocianát-keverék különböző alkotórészeinek arányát a nyers diaminban lévő különböző aminők aránya nagy mértékben befolyásolja; a föszgénezési eljárás alatt mellék-reakciók is lejátszódhatnak, melyek fokozott mennyiségű magas funkcionalitású és magas molekulasúlyú komponensek képződéséhez vezetnek. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál felhasznált nyers diizocianát-keverék viszkozitása 25 C°-on előnyösen 50—5000, általában 200—1000, centipoise. A találmányunk szerinti eljárásnál felhasznált nyers diizocianátodiarilalkán-keverékek gazdaságossági megfontolásokból előnyösebbek a tiszta diizocianátoknál. Ezen túlmenően azt találtuk, hogy a nyers keverékek a tiszta diizocianátoknál (pl. desztillált diizocianátodifenilmetánnál) műszaki szempontból is előnyösebbek. Nyers keverékek felhasználása esetén a habképző lépés különösen kevesebb nehézséggel végezhető el, a reakció-elegyből történő gázveszteségeknek kisebb a lehetőségük és a sűrű vagy szabálytalan termékek képződése is kisebb mérvű. A fenti előnyök célszerűen oly módon érhetők el, hogy 5—70 súly% kettőnél nagyobb funkcionalitású poliizocianátokat tartalmazó nyers diizocianátodiarilalkán-keverékeket alkalmazunk, míg a keverékek fent meghatározott poliizocianát-tartalma előnyösen 20—60 súly%. A nyers diizocianáto-diarilalkán-keveréket előnyösen olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy a reakcióelegyben lévő minden ekvivalens aktív hidrogénre 3—10, előnyösen 4—6,7 ekvivalens isocianát-csoport jusson. Az aktív hidrogénatomok a poliol hidroxá-csoportjaiban és karboxicsoportokban vannak jelen. Az aktív hidrogénatomok azonban a habképző reakcióelegy egyéb, kisebb mennyiségben alkalmazott komponenseiben is jelen lehetnek (pl. a nemionos felületaktív anyagokban lévő hidroxi-csoportok). Adott esetben habosítószerként kis mennyiségben vizet is alkalmazhatunk. A habképző reakcióelegyben jelenlévő poliolként bármely, 300-nál nagyobb molekulasúlyú poliol alkalmazható. A 300-nál nagyobb melekulasúlyú poliol ok jól ismertek és előállításukat az irodalom teljes mértékben leírja. Találmányunk szerint különösen előnyösen alkalmazhatók az egy vagy több alkilénoxid és valamely, több aktív hidrogénatomot tartalmazó vegyület reakciójával készített poliolok. Alkilén-oxidként előnyösen etilénoxid, epiklórhidrin, 1,2-propilénoxid, 1,2-butilénoxid, 2,3-butilénoxid és sztiroloxid alkalmazható. Kívánt esetben két vagy több oxid keveréke is felhasználható. További változatként oly módon is el-300-nál nagyobb molekulasúlyú poliolként továbbá poliészterek, politioészterek, poliacetálok és fenol-formaldehid kondenzációs termékek is alkalmazhatók. Előnyösen 50 C°-on folyékony halmazállapotú, míg különösen előnyösen szobahőmérsékleten folyékony poliolokat alkalmazhatunk. Eljárásunknál habosítószerként pl. vizet alkalmazhatunk, mely az izocianát-csoportokkal széndioxid-fejlődés közben reagál. A beadagolt víz mennyisége a poliizocianát súlyára számított előnyösen 0,1—2 súly% lehet. A víz helyett vagy azzal együtt más habosítószerek is felhasználhatók, így pl. alacsony forráspontú folyadékok, melyek az exoterm polimerizációs reakcióban fejlődő hő hatására párolognak. Alacsony forráspontú folyadékként célszerűen a szerves poliizocianáttal szemben inert és atmoszférikus nyomáson 100 C°-nál nem magasabb forráspontú, előnyösen —40 C° és 50 C° között forró folyadékok alkalmazhatók. A fenti folyadékok előnyös képviselői az alábbi vegyületek: halogénezett szénhidrogének (pl. metilénklorid, etilénklorid, vinilideniklorid, és különösen fluorozott szénhidrogének, mint triklórfluormetán, diklórdifluormetán, diklórmonofluormetán, monoklórdifluormetán, diklórteitrafluormetán, l,l,2jtriklór-l,2,2-.trifluoretán, dibrómfluormetán és monobrómtrifluoretán). A fenti alacsony forráspontú folyadékok egymással és/vagy más, helyettesített vagy helyettesítetlen szénhidrogénekkel képezett elegye is felhasználható. Az ilyen folyadékokat általában a poliizocianát súlyára számított 5—40 súly% mennyiségben alkalmazzuk. Az izocianátok izocianurát gyűrű-szerkezetet tartalmazó termékekhez, vezető polimerizációját elősegítő katalizátorok az irodalomban részleteié 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2