157466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izopropilamin-származékok előállítására
5 157466 Eljárásunk a) változatának további foganatosítási módja szerint VII képletű vegyületeket VIII képletű amindkfcal reagáltatunk (mely képletekben R1, R 2 , R ;í és X jelentése a fent megadott). A reakciót előnyösen savmegkötőszer jelenlétében valósítjuk meg. Savmegkötőszerként szervetlen bázisokat (pl. alkálihidroxidokat, alkáliikarbönátókat vagy alkálihidrogénkarbonátokat), vagy szerves bázisokat, pl. trietilamint vagy piridint alkalmazhatunk. Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a VIII képletű amint feleslegben adagoljuk és ily módon az egyszersmind a savmegkötőszer szerepét is betölti. A reakciót előnyösen szerves oldószer jelenlétében valósítjuk meg. Eljárásunk a) változatának további előnyös foganatosítási módja szerint IX képletű vegyületeket VIII képletű aminokkal reagáltatunk és kívánt esetben egyidejűleg vagy a művelet befejezése után redukálunk, (a képletekben R1, R2 és R 3 jelentése a fent megadott). A redukciót katalitikus hidrogénezéssel vagy naszcensz hidrogén segítségével végezzük el. A katalitikus hidrogénezés esetében katalizátorként célszerűen palládiumot, Raney-nikikelt vagy platinát alkalmazhatunk. Eljárhatunk oly módon is, hogy naszcensz hidrogénnel redukálunk, mikoris előnyösen komplex fémhidrideket (pl. nátri-, umalumíniumhidridet, nátriumbórhidridet) vagy aktívált alumíniumot használhatunk. A kondenzációs reakciót előnyösen szerves oldószerben végezzük el, pl. valamely alkoholban, mint etanolban vagy éterben, pl. tetrahidrofuránban, dioxánban vagy dietiléterben. A reakciót 0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőfokon, előnyösen 30—80 C°-os hőmérséklettartománybari végezhetjük el.. Amennyiben a redukciót a kondenzáció után végezzük el, a kondenzációhoz alkalmazott oldószert vagy eltávolítjuk és a keletkezett Schdff^bázist kívánt esetben szerves oldószerben pl. alkoholban vagy etilacetátban) oldva redukáljuk, vagy előnyösen a kondenzációnál alkalmazott oldószerben redukálunk. A hidrogénezést Raney-nilkkel katalizátor jelenlétében is elvégezhetjük. A- redukcióhoz előnyösen aktívált alumíniumot vagy komplex fémhidrideket is alkalmazhatunk (pl. alkálibórhidrideket, lítiumalumíniumhidridet, földalfcálibórhidridet stb). A reakcióelegy feldolgozását önmagukban ismert módszerekkel végezhetjük el. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy az oldószer eltávolítása után a maradékból a terméket oldószeres extrakcióval izoláljuk. Amennyiben a redukciót valamely bórhidriddel hajtjuk végre, úgy a redukál ószer feleslegét vízzel megbontjuk és a végterméket a vizes oldatból szerves oldószerrel (pl. benzollal vagy etilaoetáttal) extraháljuk. A találmányunk tárgyát képező eljárás b) változata szerint a X képletű vegyületekben (ahol Y, Y1, A és R 3 jelentése a fent megadott) az oxo-, hidroxi- vagy • halogéncsoportot eltávolítjuk. A reakciót önmagukban ismert módszerekkel hajthatjuk végre. A csoportok eltávolítását előnyösen reduktív úton valósíthatjuk meg. Az a) vagy b) módszerekkel előállított ve• 5 gyületekben az oldallánc kettőskötéseit kívánt esetben telíthetjük és/vagy az R4 gyököt ismert módszerekkel R2 gyökké alakíthatjuk át. Ebből kitűnik, hogy az R2 csoporton levő helyettesítőket illetve telítetlen kötéseket az I képletű 10 vegyületek előállításakor közvetlenül nyerhetjük oly módon, hogy a reagáló komponensek az R4 gyökön a szubsztituenseket illetve a telítetlen kötéseket már eleve tartalmazzák, azonban oly módon is eljárhatunk, hogy az R4 - ill. 15 R2 -gyökben az I képletű vegyület molekulájának kialakítása után eszközlünk változtatásokat, így kialakíthatjuk pl. a telítetlen kötéseket a megfelelő, halogénnel helyettesített telített' alku-származékokból hidrogénhalogenid lehasítá-20 sával vagy a hidroxil-gyökkel helyettesített származékokból vízelvonással. Hasonlóképpen állíthatunk elő halogénnel vagy hidroxi-csoporttal szubsztituált alkenil-származékofcból alkinil-származékokat. A hidrogénhalogenid lehasítása 25 célszerűen bázikus reagensekkel, pl. alkáli- vagy földalkálihidroxidokkal történhet. Az így kapott termékeket a szabad bázis desztillációjával vagy a sók kristályosításával tisztíthatjuk. ZQ A kettős- vagy hármaskötést tartalmazó vegyületeket katalitikus hidrogénezéssel kívánt esetben telíthetjük is vagy hidrogénhalogeniddel vagy halogénnel reagáltatva a halogénezett (klór, bróm) származékká alakíthatjuk. A hidr-35 oxil^csoportot tartalmazó vegyületeket ismert módon halogénezőszerrel reagáltatva a megfelelő halogénszármazékká alakíthatjuk át. A telítetlen vegyületekben levő telítetlen kö-40 téseket előnyösen katalitikus hidrogénezéssel telíthetjük palládium vagy Raney-nikkél katalizátor jelenlétében. A redukció elvégzésénél ügyelnünk kell arra, hogy a naftalin-gyűrűben levő kettőslkötések ne hidrogéneződjenek. Pal-45 ládium katalizátor esetében előnyösen a kiindulási anyagot ásványi Savval alkotott sója formájában alkalmazzuk.. A hidrogénezést előnyösen poláros oldószer jelenlétében, pl. alkoholban végezzük el. A hidrogénezést parciálisan 50 va gy teljesen végbevihetjük. A fenti módszerei:; bármelyikével előállított vegyületéket találmányunk értelmében valamely megfelelő és biológiai szempontból elő-55 nyös vagy indifferens savval sóvá alakíthatjuk, illetve a bázist sóiból felszabadíthatjuk Vagy valamely sót egy másik sóvá alakíthatunk át. A sóképzéshez előnyösen alkalmazhatunk szervetlen savakat (pl. hidrogénhalogenideket, kén-60 savat, foszforisavat stb.) vagy szerves savakat (pl. hangyasavat, ecetsavat, borkősavat, tejsavat, maionsavat, stb.) A sóképzést ismert módon végezhetjük el oly módon, hogy a bázis szerves oldószeres oldatához a megfelelő sav 65 előnyösen ekvivalens mennyiségét adjuk.
