157427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikum-számazékok előállítására

3 157427 4 nevezetesen jelentős antibiotikus és baktericid hatást fejtenek ki. Minthogy vízben igen jól oldódnak, nagy mennyiségben is adagolhatok anélkül, hogy a fiziológiai intolerancia veszélyét 5 , kockáztatnánk. A fenti készítmények mind az ember-, mind pedig az állatgyógyászatban alkalmazhatók mindenfajta súlyos, vagy a szokásos antibioti­kumofckai szemben ellenálló., fertőzések eseté-10 ben, fertőző betegségeknél, bronchopneumonia­nál, enteritisnél, továbbá staphylococcusok, streptococcuso'k, - gonococcusok, meningococcu­sok, pneumocoecusok, rickettsiák, shigellák, brucellák vagy szaknonelláfc hatására fellépő 15 pielonefritisz esetében. A találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületeket perörálisan, bőrön keresztül vagy he­lyileg alkalmazhatjuk, a végbélnyálkahártyákra pedig rektális úton is bejuttathatjuk. 20 A fenti vegyületeket tartalmazható készít­ményeket előállíthatjuk ampullába, ill. önam­pullába betöltött injektálható oldatok formájá­ban, de készíthetünk belőlük steril port, hogy közvetlenül használat előtt készítsük el az in-25 jekciós oldatot. A készítményből továbbá tab­letták, drazsék, granulátumok, szirupok, külön­féle kúpok, mint glicerinkúpok, intravaginális tabletták, kenőcsök, szem- vagy orrcseppék, kollutóriumok és helyi alkalmazás céljára szol-30 gáló porok állíthatók elő. A készítmények napi adagja felnőttnél 1—5 g-ig terjed; a gyógyszert a bevétel formájától függően 0,5—2 g-os adagokban alkalmazzuk. D-treo-il-pag\a-nitro-ifenil-2-diklóraeetamido-<l,3--propándiol-3-O-dibenzil-foszfátot savas kémha­tású szerrel elhidrolizáljuk, s így a (IV) képletű D-treo-nitroHfeniil-j2-amino-l,3^propándiol-0-3--monofoszfátot kapjuk. Ha ebből a vegyületből valamely tercier bázissal sót képezünk, majd a kapott terméket kis szénatomszámú alkohol di­. klór ecetsavas észterével és földalkálifém vízben oldható sójával kezeljük, az (V) általános kép­letű D-treo-l-para-nitronfenil^diklóraeetamino­-1,3-propándiol»0^3-monof'Osztfátjának földalkáli­fémmel képezett sóját kapjuk. A képletben R a megfelelő alkáliföldfémet jelenti. Ha az így kapott vegyületet olyan savval savanyítjuk meg, melynek a fenti földalkáli­fémmel képezett sója oldhatatlan, • a (VI) kép­letű D-treo-l-*para-nitro-fenil-2-diklóracetamido­-1,3-propándiol-0-3-monof oszf átj át kapj uk. Ebből a vegyületből adott esetben valamely gyógyászatilag alkalmazható szerves bázis vagy valamely lúgos kémhatású szer segítségével sót képezhetünk. A találmány szerinti eljárást előnyösen az alábbi feltételeik között valósíthatjuk meg: A dibenzil-klórfoszfonát reakciójánál tercier bázisként célszerűen aromás bázist, mint pél­dául piridint, 2,6-lutidint, vagy metilpiridint al­kalmazunk, és a reakciót célszerűen —30 C" és +10 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Savas kémhatású szerként erős ásványi savat, pl. kénsavat vagy sósavat használunk. A 2-amino-monofoszfát sójának képzésére cél­szerűen valamely trialkilamin tercier bázist, pl. trietilamint vagy tripropilamint alkalmazunk. A kis szénatomszámú alkohol diklórecetsavas észtere pl. metil- vagy etildiklóracetát lehet. A tercier bázissal történő sóképzést és a kis szénatomszámú alkohol diklórecetsavas észteré­vel történő kondenzációt valamely poláros oldó­szerben, pl. alifás alkoholban valósítjuk meg. Gyógyászatiliag alkalmazható szerves bázis­ként valamely aminosavat, például alanin t vagy glikokollt használunk. Gyógyászatilag alkalmazható lúgos kémha­tású szerként valamely gyenge sav sóját alkal­mazzuk, például valamely tetszés szerinti fém savanyú karbonátját, acetátját vagy propio­nátját. A találmány szerinti eljárás legkedvezőbb ki­viteli módja a fent ismertetett eljárás. A szak­ember előtt azonban nyilvánvaló, hogy a kívánt eredményt úgy is elérhetjük, ha a D-treo-1--para-nitro-fenil-2-amino-l,3-propándiol-0-3--monofoszfátjának — azaz a (IV) képletű ve­gyületnek — és a kis szénatomszámú alkohol diklórecetsavas észterének reakciójában kapott terméket gyógyászatilag alkalmazható szerves bázissal, vagy lúgos kémhatású szerrel reagál­tatjuk, hogy így közvetlenül kapjuk meg az (I) képletű vegyület sóját. Mint az előbbiekben említettük, a találmány szerinti vegyületek gyógyászati szempontból fi­gyelemre méltó tulajdonságokkal rendelkeznek, A fenti hatóanyagokat tartalmazó készítmé­nyeket, mint például injekciós oldatokat, tab­lettákat, drazsékat, granulátumokat, szirupokat, különféle kúpokat, glicerinkúpokat, intravaginá­lis tablettákat, kenőcsöket, szem- és orrcseppe­ket, kollutóriumokat, helyi alkalmazásra és injekció előállítására szolgáló steril porokat a szokásos eljárások bármelyikével állíthatjuk elő. Példa a készítmény célszerű kiszerelésére: Egy fiola 1,32 g D-treo^l-para-nitrofenil-S­-diklóracetamino-ljíPprapándiol-O-S-monofosz­fát mononátriumsót tartalmaz. Ehhez 10 cm: ' steril desztillált vizet tartalmazó ampulla tar­tozik. A következő példa a találmány közelebbi megvilágítására szolgál az oltalmi kör korláto­zása nélkül.. Példa: 55 D-treo-l-para-nitrofenil-2-diklóracetamino-l,3--pr opándiol-O-3-tfnonof oszf át mononátriumsójának előállítása go a) Dibenzil- és D-treo-l-para-nitrofenil-2--diklóracetamino-l,3-propándiol-0-3-foszfát 'keverékének előállítása 65 ml piridinben vízmentes körülmények kö-65 zött 32,35 g D-treo-l-para-nitrofenil-2-diklór-40 45 9

Next

/
Thumbnails
Contents