157426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérnyomáscsökkentő hatású hidroxilaminszármazékok előállítására
157426 talmazó szerves sav acilgyöke lehet. Ilyen bázisos acilgyökként elsősorban a gliein, továbbá az elágazó láneú vagy láncban helyettesített és gyűrűs aminosavaik, valamint az aromás jellegű heterociklusos karbonsavak, mint nikotin- 5 sav vagy izonikotinsav acilgyöke jön tekintetbe. A hidroxilamin-molékula OH^csoportján helyet foglaló X helyettesítő elsősorban benzilvagy helyettesített benzilgyök lehet, de állhat ezen a helyen más helyettesítetlen vagy helyet- 10 tesített aralkil- vagy alkilgyök is. történik, hogy valamely (II) általános képletű O-helyettesített hidroxilamint A fentiekhez hasonló típusú ismert vegyületek előállítására az irodalom többféle mód-, szert ismertet. Az olyan N^aeilfeidroxilamin-származékok esetében, amelyekben acilgyökként valamely a-aminosav gyöke ' szerepel, az . előállítás történhet pl. az aminosav N-karboxanhidrid jenek hidroxilaminnal vagy a megfelelő hidroxilaminszármazékkal való reagáltatása útján (Y. Knobler és mtsai, J. Obem. Soc. 1964, 3941; R. M. Khomutov és mtsai, Lm.). A karboxanlhidridek ismert nagy polimerizáeiós készsége folytán (ami ezeket a vegyületeket igen alkalmassá teszi poliaminosavak előállítására) e reakció egyértelmű lefolyása nem várható; ennek megfelelően alacsonyak is az ilyen típusú acilezési reakciókra vonatkozólag az irodalomban közölt termelési hányadok (pl. Khomutov fent idézett közleménye szerint 37,8% termelési hányaddal állítottak elő ilyen módon egyes analóg, egyenesláncú, láncban helyettesítetlen CHaminosavak, mint az alanin, valin és leucin acilgyökével acilezett származékokat, amelyeket e szerzők enzimgátló hatás szempontjából vizsgáltak negatív eredménnyel). Előállítottak ilyen származékokat az N-védett aminosavaknak a megfelelő hidroxilamin-származékokkal dioiklohexil-karbodiimid, mint kondenzálószer jelenlétében való reagáltatása útján is; ez a módszer sem tekinthető azonban minden szempontból kielégítőnek, mert többféle nem kívánatos mellékreakició fellépésével is számolni kell. Így közismert ilyen esetekben az N-acil-karbamidszármazék keletkezése, amely pl. a nikotinsavval lefolytatott ilyen reakció esetében tfőtermékként is izolálható volt (op.: 181 C°); további kellemetlen melléfcreakció lehet ilyen vegyületek diciklohexilkarbodiimides kapcsolása esetén guanidinszármazékak képződése. Bár a találmány szerinti új (I) általános képletű vegyületek előállítására is alkalmazhatók, azt találtuk, hogy sokkal előnyös ebben, egyszerű módon és jó termelési hányadokkal juthatunk ezekhez a vegyületekhez, ha az előállítandó (I) képletű vegyület Ac csoportjának megfelelő, a bázisos centrumot védett vagy védetlen alakban tartalmazó sav valamely karboxilan aktivált származékát alkalmazzuk a megfelelő O-helyettesített hidroxilamin N-acilc-zé-Az (I) általános képletű új vegyületek előállítása tehát a találmány értelmében oly módon S5 H,N—O—X (II) — ahol X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely egy vagy több bázisos centrumot tartalmazó (III) általános képletű szerves karibansavval Ac—OH (III) — ahol Ac jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel •— vagy annak reakeió-15 képes származékával N-aeilezünk. Az eljárás fent említett előnyös kiviteli módja értelmében ezt az N-acilezési reakciót a bázisos centrumon, ül. centrumokon adott esetben védett vagy védetlen szerves karbonsav valamely karboxilon 20 aktivált, a (IV) általános képletnek megfelelő származékával Y—Ac'—Z (IV) 25 — ahol Ac' az előző képletekben szereplő Ac csoporttal egyező, de a bázisos csoporton egy hidrogénatomtól megfosztott acilgyököt, Y az említett bázisos csoporthoz kapcsolódó, lehasítható védőcsoportot vagy hidrogénatomot, Z pe-30 dig valamely, a karboxilcsoport aktiválására ismert módon alkalmas gyököt, pl. halogénatomot, azid-, p-nitrofenoxd- vagy pentaklórfenoxi-csaportot képvisel — folytatjuk le, és az így kapott (V) általános képletű terméket Y—Ac'—NH—O—X (V) — ahol Ac', Y és X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — az Y védőcsoport 40 önmagában ismert módon történő lehasítása útján a kívánt (I) általános képletű végtermékké vagy annak valamely savval képezett addíciós sójává alakítjuk át. 45 Az eljárás egy különösen előnyös kiviteli módja esetében az oly (I) általános képletű vegyületek előállítása során, amelyebben Ac aminosavgyököt képvisel, a kiindulóanyagként alkalmazott aminosav aminocsoportjának védelg0 mere karbobenzoxi-, p-klórkarbobenzoxi- vagy terc.butiloxikarbonil-csoportot alkalmazunk, és a karboxilcsoportot savkloriddá vagy aktív észterré, pl. pentaiklóiifenil- vagy p-nitrofenil-észterré alakítjuk. Így kitűnő termelési-hányaddal, mellékreakciók nélkül jutunk az (V) általános képletű N-védett termékhez, amelyből a védőcsoportot önmagában ismert módon, akár savas kezeléssel, akár katalitikus hidrogénezéssel könnyen lehasíthatjuk. 60 A találmány szerint előállított (I) általános képletű új vegyületeket a kiindulóanyagtól és az alkalmazott reakciókörülményektől függően szabad bázis vagy savval képezett addíciós só 65 alakjában kapjuk. A kapott sóból a bázist .2