157387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-4H-3,1-benzotiazin származékok előállítására

157387 11 12 -dimetilbenzilalkoholt kapunk, amelynek olvadáspontja benzol-ciklohexán elegyből való átkristályosítás után 114—115 C°. b) 27 g a) szerint elcéllított vegyületet 100 ml 48%-os hidrogénbromidban keverés közben 5 percig visszafolyató hűtő alatt forralunk. A reakciókeveréket gyorsan lehűtjük, vízzel felhígítjuk és nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk. A reakcióelegyet metilénkloriddal extraháljuk, így olaj formájában 2-etilamino-4,4-dimetil-6-klór-4H-3,l-benzotiazint kapunk. A kapott nyerstermék benzol-petroléter elegyből átkristályosítva, színtelen kristályok formájában válik iki. Olvadáspontja 127—129 C°, a hozam 17,5 g (69% elméleti). 4. példa: 2-metila'mino-4Hmetil-4-£enil-6-iklór-4H-3,l-benzotiazin. a) 50 g 5-kló>r-2-amino-Gí-metil-oHfenil-benzilal'kohol oldatát (a vegyület olvadáspontja 95—96 C°, előállítása 5-klór-2-aminobenzofenonból metilmagnéziumjodiddal) 30 g metilmustárolajjal (metiltioizocianát) reagáltatjuk és 48 óra hoszszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Állás után az oldószert vákuumban ledesztilláljuk és az olajos maradékot toluol-petroléter elegyből átkristályosítjuk. 53 g (83% elméleti) tiszta 5--klór-2-(cü-metiltioureido)-a-metil-a-fenil~benzilalkoholt kapunk, amelynek olvadáspontja 153—155 C°. b) 32 g a) szerint előállított tiokarbamidszármazékot a 3b) példa szerint hidrogénbrorniddal hevítünk, majd megfelelő módon feldolgozunk. 21,5 g (72% elméleti) 2-metilamino-4-metil-4-fenil-6Hklór-4H-3,l-benzotiazint kapunk, színtelen, kristályok formájában, amelynek olvadáspontja ciklohexánból való átkristályosítás után 142— 144 C°. 5. példa: 2-etilamino-4-metil-4-f enil-6-klór-4H-3,1 --benzotiazin. a) 50 g 5-klór-2-amino-oHrnetil-a^fenil-benzilalkoholt 150 ml éterben 35 g etilizotiocianáttal reagáltatunk, majd 48 óra hosszat a reakciókeveréket állni hagyjuk. Végül az oldószer egy részét vákuumban ledesztilláljuk és a kristályos csapadékot leszívatással izoláljuk. Ezzel a módszerrel 53 g {79% elméleti) tiszta 5-klór-2-(&>-etiltioureido)-a-metil-a^fenil-benzilalkoholt kapunk, amelynek olvadáspontja 101—105 C°. Ha a kapott nyersterméket benzol-petroléter elegyből átkristályosítjuk, akkor egy magasabb olvadáspontú származék nyerhető, amelynek olvadáspontja 112—114 C°. b) 33,5 g a) szerint előállított tiokarbamidszármazékot a 3b) példa szerinti módon hidrogénbrorniddal hevítünk, -majd a fenti példa szerint feldolgozunk. Benzol-petroléter elegyből történő átkristályosítás után 27 g (85%-os elméleti) 2--etilamino-4Kmetil-4-4fenil-4H>3,l-benzotiazint kapunk, színtelen kristályok formájában, amelynek olvadáspontja 113—115 C°. 6. példa: 2-etilamino-4-etil-4-fenil-6-klór-4H-3,l-berizotiazin. a) 52 g 5-klór-2-amino-«-etil-a-fenil-benzilalkóholt (előállítása 5Hklór-2-a!minobenzofenonból etiiniagnéziumbromiddal Grignard-reakció útján) az la) példával analóg módon 35 g etilizotiocináttal reagáltatunk. A reakcióterméket benzol-petroléter elegyből átkristályosítjuk, így 56 g (80%-os elméleti) 5-<klór-2-(aj-etiltioureido)-a-etil-e-fenil-benzilalkoholt kapunk, csaknem színtelen kristályok formájában, amelyeknek olvadáspontja 141—143 C°. b) 35 g a) szerint kapott vegyületet a 3b) példa szerint hidrogénbrorniddal hevítünk, majd az említett példa szerint feldolgozunk. A sárga kristálymassza formájában képződő nyers 2-etilamino-4-etil-4^enil-6-klór-4H-3,l-benzotiazint semleges alumíniumoxidon végzett oszlopkromatográfiával tisztítjuk, (III. aktivitási fokozat) eluálószerként pedig benzolt használunk. Így 24,5 g (74%-os elméleti) színtelen kristályos terméket kapunk, amelynek olvadáspontja benzolpetroléter elegyből végzett átkristályosítás után 123—124 C°. 7. példa: 2-amino-4,4-difenil-6-klór.-4H-3,il-benzotiazin 15,5 g 5-'klór-2-amino-a,a-difenil-benzilalkohol (olvadáspontja 127—129 C°; előállítása 5--klór-2-aminobenzofenonból feniknaginéziumbromiddal) és 4 g tiokarbamid íkeverékét 50 .ml 48 %-os hidrogénbromiddal 1 óra hosszat keverés közben visszafolyató hűtő alatt forralunk. Lehűlés után a reakciókeveréket híg nátriumhidroxiddal ímeglúgosítjuk és többször benzollal extraháljuk. A vízzel mosott és nátriumszulfát felett szárított benzoics oldatot bepároljuk és a visszamaradó kristályos maradékot benzol-petroléter elegyből átkristályosítjük. 6,5 g (38%-os elméleti) 2-amiino-4,4~difenil-6-klór-4H-3,1-benzotiazint kapunk színtelen kristályok formájában, amelyeknek olvadáspontja 250—252 C°. Az anyalúgból a változatlanul maradt kiindulási anyag visszanyerhető. 10 10 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 10 10 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 6