157373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-3-amidino-kinoxalin-di-N-oxidok előállítására
3 A kemoterápiás hatású vegyületek előállító.sára alkalmazott aminokként előnyösen a II általános képletű primer vagy szekunder aminokat nevezzük meg. A képletben R1 egy adott esetben szubsztituált, egyenes vagy elágazott 5 szénláncú, 1—18, előnyösen 1—6 szénatomos alkilgyököt, valamint a gyűrűrendszerben 5—12, előnyösen .5, 6 vagy 7 szénatomot tartalmazó ciklaalkilgyököket jelent. Az említett alifás gyökök szubsztituenseiként 10 .az alábbiakat nevezzük -meg: hidroxi-, 1—8 szénatomos, előnyösen 1—4 szénatomos alkoxi-, mono- vagy dialkilaminocsoport, amelyékben az alkilcsoportok 1—8, előnyösen 1—4 szénatomot tartalmaznak, mimellett az alkilcsoportok 15 a dialfcilamiino-vegyületek esetén a nitrogénatommal együtt 5-, 6- vagy 7-tagú heterociklusos gyűrűrendszert alkothatnak, amely 6-tagú gyűrű esetén adott esetben egy kettős kötést is tartalmaznat; ha a 6-tagú gyűrű nem tartalmaz 20 kettős kötést, a nitrogénatomihoz képest p-helyzetben további iheteroatomként oxigén- vagy kénatom, valamint N-alkilcsoport (rövidszénláncú alkilgyök) lehet. Továbbá az alifás gyök szubsztituenséikénít megnevezzük még a 'ß-, y-, 25 vagy aHhelyzetben található fenilgyököt. R2 gyökként megnevezzük a hidrogénatomot, -NH2 vagy OH-gyököket, mimellett azonban R 2 jelentése továbbá megegyezhet R1 jelentésével 30 vagy attól eltérő lehet. Továbbá, ha R1 és R 2 jelentése alkilcsoport, a nitrogénatommal együtt egy 5-, 6- vagy 7ntagú heterociklusos gyűrűrendszert képezhetnek, amely 6-tagú gyűrű esetén p4iélyzetben, mint azt R1 esetében már említet- 35 tük, szübsztituenst tartalmazhat, mimellett ebben az esetben az alkilgyök még egy dialkilaminocsoparttal i(rövidszénMncű alkilgyökök) lehet helyettesítve. A 2-amino-3-amidino-kinoxalin-di-N-oxidok 40 előállítását az alábbiak szerint végezzük: 1 mól 2-amino-3-eiano-kinoxaMm-<li-N-oxidot szerves oldószerben szuszpendálunk és ezt követően szobahőmérsékleten 1—3 mól, előnyösen 1,5—2 mól aminnal elegyítjük. Az amin reak- 45 ciöképessége szerint a 2-amino-3-amidino-kinoxalih-di-N-oxidok azonnal vagy 30—100 C°-on, előnyösen 50—80 C°-on végzett melegítés után mint kristályos vegyületek leválnak. 50 Oldószerként előnyösen alkoholokat, dimetilformamidot, acetonitrilt, dioxánt vagy tetrahidrofuránt alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példáikat adjuk meg. 55 1. példa 202 g (1 mól) 2-amino-3-ciano-kinoxalin-di-N- 60 -oxidot 1000 ml dimetilformamidban szuszpendálunk, és szobahőmérsékleten 170 g (2 mól) piperidinnel összekeverjük. Az elegyet ezután 70 C°-ra melegítjük, és 13 A órán át ezen a hőmérsékleten keverjük. Ezt követően 0—5 C°-ra hűt- 65 ?3 4 jük, így 240 g 2-amino-3-(N,,N-pentametilénamidino)-kinoxaMn-di-N-oxido!t kapunk (a kitermelés az elméleti kitermelés 83,6%-a) sárga kristályok alakjában. A terméket etanolból átoldjuk. Op.: 192—193 C° (bomlás). Elemzési eredmények C14 H 17 N 5 0 2 • V2 Q>H 5 OH-ra vonatkoztatva (mólsúly 310): Számított C 58,1 H 6,45 N 22,6 Talált C 58,0 H 6,5 N 22,6 A reakcióban alkalmazott 2-amino-3-ciano-kinoxalin-di-N-oxidot az alábbiak szerint állítottuk elő: 13,6 g (0,1 mól) benzofuroxánt 150 ml etanolban szuszpendálunk, és 6,6 g (0,1 mól) malonsavdinitrillel összekeverjük. Az elegyhez lassan 8,5 g (0,1 mól) piperidint csepegtetünk. A szuszpendált benzofuroxán oldatba megy, és a reakcióelegy hőmérséklete a csepegtetés sebessége szerint 30—70 C°-ra emelkedik. 3 óra múlva kb. +5 C°-ra hűtjük az elegyet, szűrés után 13 g 2-amino-3-ciano-kinoxalin-di-N-oxidot kapunk (a kitermelés az elméleti • kitermelés 64,3%-a) vörös színű kristályok alakjában. Op.: 221—223 C° (dimetilformamidből). A kiindulási anyagként alkalmazható egyéb kinoxalin-származékokat is analóg imódon állíthatjuk elő és az alábbi táblázatban felsorolt új vegyületekké alakítjuk őket. 3 «= ^ £ S ° o 3 Pí-a«Pí2 pq.ft m 1 III képletű vegyület 70 2 193—915 isárga 2 IV képletű vegyület 75 IV 2 193—94 narancssárga 3 V képletű vegyület 70 5 146—48 sárgásbarna 4 VI képletű vegyület 70 2 192—93 barna 5 VTI képletű vegyület 80 1 183—85 sárgásbarna 6 VIII képletű vegyület 70 5 162—63 sárgásbarna 7 IX képletű vegyület 80 2 136—37 sárgásvörös 8 X képletű vegyület 70 5 121—.123 narancsvörös 9 XI képletű vegyület 70 6 163—65 vörös 10 XII képletű vegyület 80 lVä • 163—64 sárga 11 XIII képletű vegyület 80 2 144—45 vörösbarna 12 XIV képletű vegyület 70 6 193—94 vörös 13 XV képletű vegyület 80 2 154—58 vörös 2
