157352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumpigment por vagy paszta gyártáshoz alkalmas előtermékek előállítására kasírozott aluminiumfólia hulladékból

3 157352 4 rógép stb.) feltépik és az így képződött őrle­ményből a papírt, ill. műanyagot kiégetik, végül az égési terméket eltávolítják és a visz­szamaradt féimőrleményt préselik és az elő­zőekhez képest valamivel jobb hatásfokkal olvasztással tömbösítik. Ennek a megoldás­nak az a hátránya, hogy a rendszeresen erre a célra alkalmazott tépő berendezések végter­mékéből a papír, ül. műanyag, csak rossz ha­tásfokkal égethető ki, vagy a fémpor is elég, ül. nagymértékben oxidálódik. A tépő és ütő hatású kalapácsmalmok a hulladék aprítása mellett, a kasírozott fémszemcséket kisebb­nagyobb golyókká gyűrik, melyek belső teré­ben a bezáródott papír, vagy műanyag egy­részt nem ég el tökéletesen, másrészt a ko­rom utólag a fémtől sem választható el ki­elégítő (mértékben. Ennek következtében az így előállított fémőrlemény sem éri el az alu­míniumpigment gyártásnál megkívánt magas alumínium tartalmat. A maró és foszlató ha­tású kártolók, a kasírozott alumíniumfólia hulladékot finomeloszlású porrá tépik, mely­nek égetésénél egyrészt a fémpor is könnyen begyulladhat, másrészt a finomeloszlású alu­míniumpor és korom utólagos szétválasztása csak komplikált és többszörös légosztályzással oldható meg. Az így nyert finomeloszlású fémpor felülete egyrészt erősen oxidált, más­részt égési termékkel még szennyezett, minek következtében sem alumíniumpigment gyár­táshoz nem használható és olvasztással sem hasznosítható. Az elmondottakból kivehető, hogy a tech­nika mai állása mellett kasírozott alumínium­fólia hulladékból nem sikerült alumíniumpig­ment gyártásához alkalmas előterméket előál­lítani. A hulladék nyersanyag hasznosítása egyéb célokra is csak jelentős ráfordítással és alacsony fémkihozatal mellett oldható meg. Ennek következtében jelenleg a kasírozott alumíniumfólia hulladékot általában nem hasznosítják, hanem mint értéktelen hulladé­kot eldobják. A találmány feladata alumíniumpigment por és paszta gyártásához alkalmas előtermék előállítása kasírozott alumíniumfólia hulla­dékból új és gazdaságos eljárással, amely a felsorolt hátrányoktól mentes. Azt találtuk, hogy a papírral és műanyag­gal kasírozott alumíniumfólia hulladékból ége­téssel, alumíniumpigment por és paszta elő­termék állítható elő, ha a kasírozott alumí­niumfólia hulladékot 3—5 mm átmérőjű lap­kákra tépjük, a lapkákat súlyukra számítva 0,2—3,0 súlyszázalék nem ionogén vízoldható nedvesítő anyag jelenlétében, 0,2—2,0 súly­százalék az alumíniummal szemben iners és az égést elősegítő, ül. a szurkosodást gátló, hő hatására oxigént leadó szervtelen vegyi anyag vizes oldatával nedvesítjük, majd a té­pett és előkezelt lapkák műanyag és papír alkatrészeit nyitott, szabályozható levegő ada­golással ellátott és közvetett fűtésű kemencé­ben 300—500 C°-on elégetjük, végül pedig a műanyag és papír kiégése után a hamut az alumínium lemezkéktől 2 mm alatti lyukmé­retű vibrációs szita segítségével szitálással el­választjuk. A kasírozott alumíniumfólia hulladék tépé­sére és aprítására előnyösen szabályozható 0,6—1,5 mm késéitávolságú, álló és forgóké­ses 500 ford, szám/perc sebeséggel működte­tett fémhulladék daraboló gépet alkalmazunk. A tépett és aprított kasírozott alumínium­fólia lapkák nedvesítésére az alábbi nem ionogén, vízoldható emulgátorokat használ­juk: alkilfenolok és zsír alkoholok poliészte­reit, zsírsavak etilénglikollal és propilénglikol­lal képzett észtereit, valamint a felsoroltak etilén, vagy propilénoxiddal kondenzált ter­mékeit. A tépett és aprított, továbbá nedvesítő szer­rel előkezelt kasírozott alumíniumfólia lap­kák műanyag és papír alkatrészeinek elégé­sének elősegítésére, ül. a lapkák szurkosodá­sának gátlására, az alumíniumpigmenttel szemben iners és hőhatásra oxigént leadó ká­lium és nátriumnitrát és nitrit, káliumper­manganá.t, nátrium és káliumbikromát szer­vetlen vegyületek, vagy azok keverékének vi­zes oldatával nedvesítjük. A nedvesített és tépett kasírozott alumí­niumfólia lapkák műanyag és papír alkatré­szeinek elégetésénél célszerűen a szerves anya­gok tökéletes elégéséhez szükséges elméleti levegő mennyiségéhez képest felesleget ada­golunk. Az égetéssel kezelt termék kihűlése után a hamu teljes elválasztását az alumínium leme­zektől 2 mm alatti lyukméretű vibrációs szi­tán eszközöljük. Az elválasztás hatásfokát a szita amplitúdójával és szitálási felületének hosszával befolyásolhatjuk. A találmány szerinti eljárás kidolgozása so­rán arra a felismerésre jutottunk, hogy az ál­ló és forgókéses fémhulladék aprító berende­zés a kasírozott alumíniumfólia hulladékot gyűrődésmentesen lapkákra tépi. A lapkák szemcsemérete a kések közötti távolsággal és a forgókések forgási sebességével szabályoz­ható. Az eljáráshoz szükséges 3—5 mm nagy­ságú lapkákat, mint már említettük 0.6—1,5 mm késéitávolsággal és 500 fordulat/perc for­gási sebességgel állítjuk elő. A lapkákra tépett kasírozott alumíniumfó­lia hulladék papír, ül. műanyag alkatrészének gyors és szurkosodásmentes, finomeloszlású, laza és a fémfelülettől könnyen elváló korom­má, ül. hamuvá történő elégetését, a hőhatás­ra oxigént leadó szervetlen vegyületekkel biz­tosítjuk. Ezek az adalékok az égetési hőmér­sékletén elbomlanak és a fejlődött oxigén a tökéletes égést, az anyag teljes halmazában lehetővé teszi. További követelmény az, hogy az adalékok az alumíniummal olyan káros ve-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 2

Next

/
Thumbnails
Contents